Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-06 / 275. szám

D£LM AGYAKORSZAG KBOBD, »»BTlrelrtflitB. Somogyi nccn tZ..i.em, Telefonj Z3-35.. K.I«d6hlvoÍBl ktllc«»nldlnyTthr «• legylrodn r Aradi nccn 8. Telefon r 1 "S-OO. - Nyomda: Ll(* tlpAt nccn 1«. Telefon - l."V—o®. TATlrntl H levéldm - POlBMsyMQfMSo Saeoed Csütörtök, 1934 dec. 6. Ara 12 fillér X. évfolyam, 273. sz. ———I N UN !• I ,F'•WBWSVT—• CLOFIÍEIÉS: HnTonin helyben 3.2« Vidéken e» Budaneften 3.00, kUliHld»n S.40 genaS* ' Eqye* tzAin Ara Kétkííi­nap 12, vaiár« é« Unnepnan 20 flll. Hlr­rlrtMpk felvétele fnrlta szerlnf. Mrnlp­MHUi hélió kivételével itAPonlo rcfjcu l Jobb törvényt! Pestvármegye vezetői, a megye főispánja es alispánja, a tegnapi megyei ki sgv ülésen azok mellé álltak, akik a közigazga'ási re­formtörvény — reformjáért küzdenek. Mi­utón nem vagyunk forradalmárok, a törvény­nek esek alkotmányos uton történő megvál­toztatásáért harcolhatunk s mivel törvénytisz­telőek vagyunk, nem jellemezhetjük méltó szavakkal azokat a rendelkezéseket, amelyek miatt ma már a pestmegyei főispán is védhe­tetlennek és tarthatatlannak tartja ezt a tör­vényt. Pedig a törvénynek nem is minden rendel­kezését vitatták meg a pestmegyei törvény­hatóságban. Ott csak a szavazás módjáról volt sző s a listák átadásáról. Megyei tör­vényhatóságban ötven választónak kell átadni a választási elnök kezébe a listát. Hogy miért nem postán, ajánlva elküldeni, hogy miért nem adhatja át a pártnak, vagy csoportnak két bizalmi embere, hogy miért nem kézbesithetik az elnök részére a kézbesí­tésnek más, megszokott módjain, erre nem ad a törvény magyarázatot. Mintha az lett volna a cél, hogy a választási eljárást hogyan lehet minél nehézkesebbé tenni, hogyan lehet mi­nél körülményesebbé bonyolítani azt, amit a Józan polgári ész a legsimábban és legegy­szerűbben tudná végrehajtani. Végié a pestmesryei törvényhatóságban is eszrevették, hogy a törvény választási rend­szere — Hogy sértő szót ne mondjunk, — mi­lyen határtalanul elhibázott. A most folyó választási harc feleslegesen sok bizonyítékot produkál ezze! a választási rendszerrel szem­ben. A legelhibázottabb rendelkezése a tör­vénynek az, amelyik a rendes és póttagoknak együttes választását irja elő olyan módon, hogy aki több szavazatot kap, az a rendes s aki kevesebbet, az póttag. Ez a rendelkezés ellenfelekké teszi az egy listán levőket. Nem lista küzd listával, hanem az ugyanazon listán levők küzde­nek egymással. Nem világnézeti harc, nem politikai meggyőződések próbatétele, nem gazdasági elvek mérkőzése a választás, hanem az egy listán levők közelharca. A szembenállólistákegymásnak el­len f e l^e i, de az ugyanazon listánlevők egymásnak ellenségei. S ellenség­ként viselkedik is nem egy esetben. Vannak kerületek, ahol még a választási irodájuk sem közös a lista jelöltjeinek. Ugyanaz a párt je­lölte őket, ugyanannak a politikai meggyőző­désnek, világszemléletnek, társadalmi osz­tálynak képviselői és mégis kénytelenek egy­mással szemben harcolni s kénytelenek ezzel a testvérharccal a velük szembenálló listának, kilátásait erősiteni. Nem egyszer történik az meg, hoey nem az jön be, akire töb­ben szavaznak, hanem az, akit keve­sebben húznak. A másik hibája ennek a rendszernek, hogy úgynevezett furólisták összeállítását megengedi s ezzel is lehetőséget teremt an­nak számára, hogy n e a választók akarata ér­vényesüljön. Vannak jelöltek, akiket nem polgártársaik bizalma, nem közéleti tevékeny­ségük, vagy képességük visz, de viszik jelölt­tnrsai. Most már ha egy ilyen jelölt más lis­tán is megy, ha csak tizen szavaznak is ezzel a másik listával, már több szavazatot kap, mint a másik listán szereplő társai. Aki két listán szerepel, az husz eset közül tizenkilenc­ben behozhatatlan előnyt élvez mindkét lista többi jelöltjeivel szemben. Hyen választási mesterkedésekre, kortesfogásokra s ezzel az­után közvéleményhamisitásra ad módot ez a törvény, hacsak a választók szinte katonai szellemben megszervezetten s fegyelmezet­ten nem állnak jelöltjeik mellé. A harmadik hibája er.nek a rendszernek az, hogy a választók többségének akarata nem érvényesül. Egy-két választó szavazata befo­lyásolhatja a választás eredményét akkor is, ha a leszavazó polgárok kilencven százaléka ugyanarra a jelöltre kiván szavazni. Ha pél­dául egy kerületben ezren szavaznak le s egy hijján valamennyien ugy, hogy A legyen a rendes tag s B legyen a póttag, de ezredik szavazó a listán törli A-nak nevét, akkor B lesz a rendes tag, holott 99 szavazó póttag­nak akarta s csak egyetlen szavazó kí­vánta rendes tagnak. Egyetlen szava­zat meghiusítja ebben a válasz­tási rendszerben 999 választó egyformán megnyilatkozó aka­ratát. Ennél demokráciaellenesebb rendel­kezést alig lehet találni a hatályos magyar törvényekben. Nincs helyünk arra, hogy e törvény által statuált választási rendszer valamennyi hibá­jára rámutassunk, bizonyos azonban az, hogy most csak a szembeötlőbb hiányosságokat említettük meg. A törvénynek természetesen vannak más hibái és fogyatkozásai is. Elegot beszéltünk, irtunk már róla, nem lehetett ed­dig reményünk arra, hogy ezen hamarosan változtatni fognak. Amikor azonban a pest­megyei törvényhatóság pártkülönbség nélkül ítéli el a törvény téves, hibás, károséi veszélyes rendelkezéseit, amikor már a pestmegyei főispán s a megye alispánja is azok sorába áll, akik a törvény gyökeres re­formját sürgetik, amikor a magyar városok szövetsége felirattal fordul a kormányhoz a régi törvény egyes közigazgatási intézmé­nyeinek visszaállítása érdekében, akkor mé­gis szabad már várnunk, hogy öt éve folyó küzdelmünk célhoz érjen. A magyar stirgősségü Indítvány a Népszövetség napirendjén A íanács egyhangúlag hozzájárult a délszláv-Ogy azonnali tárgya­lásához Nemzetközi fegyveres erőt küldenek ki a Saar-vidékre (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genf­ből jelentik: A Népszövetségi Tanács szerdán dél­után fél 5 órakor megkezdte rendkívüli ülés­szakát. A Tanács szokás szerint, először zárt ülésen foglalkozott a napirend megállapításával. A zárt ülésen a tanácstagokon kívül az érdekelt államok küldöttségei is résztvetlek. A Tanács a zárt ülésen az elnök javaslatára, a tanácstagok hozzászólása nélkül, helyt adott a magyar kormány ama sürgősségi kérésének, hogy a jugo­szláv panaszirat érdemleges tárgyalását tűzzék ki még a jelenlegi rendkívüli ülésszak napirendjére. A Tanács ülésén az elnöki székben Benes foglalt helyet, aki megnyitó beszédében azt mondotta, felesleges volt, hogy a magyar de­legátus tiltakozzék az ó elnöksége ellen, mert a Népszövetség ügyrendi szabályai is rendelkez­nek az ilyen esetekről és még a magyar meg­bízott levelének megérkezése előtt közölte Avenol főtitkárral, hogy nem fog elnökölni a Tanács ülésszakának abban a részében, ame­lyen a jugoszláv panaszt tárgyalják. Az elnöki be jelentéshez La'val, francia külügyminiszter szólt hozzá. Hangsú­lyozta, hogy Benes a népszövetségi szabályok­kal nem is kerülhetne ellentétbe. Tevfik Rüsdi bej török külügyminisz­ter néhány szóval csatlakozott Laval fejtegeté­seihez. Eckhardt Tibor magyar megbízottnak nem volt alkalma a kérdéshez hozzászólni, mert jelen volt ugyan a teremben, de amikor Benes az ügyet szóvátette, még nem hivták meg a Ta­nács ásztalához. A Tanács ezután áttért a napirend megálla­pítására. Benes közölte, hogy a rendkívüli tanács­ülésszak napirendjén szerepel a Saar-kérdés és ezenkivül még két ügy napirendre tüzesét ja­vasolják. 1. A szovjet- és török küldöttség együttes beadványban arra kérik a Tanácsot, hogy meg­szabott időpontot állapítsanak meg a tanács ülésszakainak számára. 2. Javasolták továbbá, hogy a jugoszláv pa­nasziratot tűzzék napirendre. Előbbi nvilatko­zatomra való hivatkozással — folytatta Benes —, átadom az elnöki széket. Az elnöki széket ekkor Vasconcellos, nortugál meffbizolt vette át. Egy mondatban is­mertette az ügyet. Miután egyetlen tanácstagnak sem volt ellen­vetése. az elnök egyhangúlag elfogadottnak je­lentette ki és igy a kérdést a mostani rendkívüli ta­nácsi ülésszak napirendjére tűzik ki. A Saar-kérdés A délutáni ülésen az elnök meghívására a ta- | csolatban teendő intézkedéseket. A bizottság súlyt i nács asztalánál helyet foglalt Knox, a saarvidéki vetett arra, hogy együttműködjék a két közvetle­kormányzóbizoltság elnöke. < nül érdekelt állammal! Hangsúlyozta, hogy a Aloisi báró kifejtette a népszavazással kap- | német és francia kormány megkönnyítette a

Next

/
Oldalképek
Tartalom