Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-01 / 271. szám

TQ34 december T. 0 ÍM MAnyARORWifi 3 Sziklai szivfifiaz^atő budapesti tárgyalásai a szinügyi bizottság pénteki ülésén fA Délmagyarország munkatársától) A szinügyi bizottság pénteken délben dr. Pálig József polgármester elnökletével rendkívüli ülést tartott, atielyen Sziklai Jenő igazgató budapesti vonatkozási terveivel foglalkozott. A zárt ajtók mögött lefojyt ülésről a polgármester a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársátnak: — Sziklai Jenő két budapesti szinbáztól kapott meghívást, a Király Szinháztól és a Városi Színháztól, hogy menjen vendégszerepelni szegedi társulatával és adja elő Budapesten Lehár operettjét, Szép a vjlágot. A színigazgató r> város hatóságától kért engedélyt arra, hogy valamelyik meghívást elfogadhassa. — A Király Szinház meghívása tulajdonképen nemcsak ennek az egy darabnak az előadására szólt, hanem állandó jellegű átvételre a szezon hátralévő idejére. A szinügyi bizottság kimondotta, hogy az ilyen értelmű meghívás elfogadását ellenzi, mert Sziklainak a várossal kötött szerződése értelmében egész társulatával Szegeden kell tartózkodnia a szezon végéig. De a Király Szinház átvételét a bjzottság a színigazgató szempontjából is aggályosnak tartja, ahhoz azonban készségesen hozzájárul, hogy Sziklai december 15-től kezdve egy hónapra vigye fel a Szép a világ együttesét Budapestre, ugy azo ban, hogy a szegedi színházban ne legyenek előadás-zavarok. Gondoskodnia kell arról, hogy a szegedi szinház műsora teljes és zavartalan maradjon ez alatt az idő alatt is, tehát legyenek rendszeres próza-, operett- és operaelőadások. A színigazgató kijelentette a bizottság előtt, hogy elfogadja ezeket a feltételeket és ilyen értelemben fog tárgyalni azzal az érdekeltséggel, amelytől a Király Szjnházba szóló meghívót kapta. — Én, a magam részéről — mondotta a polgármester — a szinügyi bizottság javaslatát elfogadtam és felhatalmaztam a színigazgatót, hogy annak alapján folytassa a tárgyalásokat. MEONYILT Dénesdpőüxíei Kárász u. 10. sz. alatt Raktáron tart mindennemű női', férfi-, gyermekcipői, hőfis sárcSpői. Olcsó árok. DéflCS (EMSIPMl) Az uiszegedi feteséngyilkos az ügyészség fogházában Nagy Rozália tagadja, hogy ludoií volna Szalay Illésné megöléséről (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken reggel Szalay Illést, az ujszegedi feleséggyilkost és vadházastársát, Nagy Rozáliát átkísérték az ügyészségi fogházba. Ezzel a rendőrség munkája befejeződött, a többi az ügyészség, a vizsgálóbíró, illetve a törvényszék munkája. Szalay Illés ellen gyilkosság cimén emelnek valószínűleg vádat. A nyomozás adatai szerint kétségtelen, hogy Szalay előre megfontolt szándékkal ölte meg feleségét, még hozzá hosszú időn keresztül tervezgette a gyilkosságot és minden részletet alaposan kidolgozott. Ez abból is látszott, hogy a holttestet közvetlenül az uccai kerítés mellé ásta el, ahol ki volt téve annak a veszélynek, hogy munkakörben meglátják, de viszont jól tudta, hogy ha esetleg az egész udvart felásnák is az eltűnt aszszony után, az ucca melletti kerítés lábánál semmi esetre sem fogják keresni. Nagy Bozdlia a legutóbbi kihallgatásakor is meqmaradl amellett, hogy nem tudott Szalayné meggyilkolásáról. Ez a vallomása azonban a rendőrség szerint elíogadhatatlan. Nyolc esztendeig élt ugyanis a gyilkosságot megelőzően Szalayval. Amikor SzaA liberális párt V. választó kerületének pártirodája Torok ucca 7* sz« alatt van. Az iroda minden választónak minden vá!asztói ügyben egész nap készséggel ad felvilágosítást. Hz iroda vezetését Ottovay Károly ur volt szíves elváltaim. !i * • Válassza ki karácsonyi és cyéb aiá>idék*if mig bfí készleteim vannak üveg, oorcellán és díszműárukban, zománcedényés konyh a felszerelése kb en. lay visszavette feleségét, szó nélkül, szemrehá- , ryás nélkül félreállott, Szalayné eltűnése után pe- I dig ugyancsak szó nélkül visszatért. Bizonyos, hogy előre megbeszélt dolog volt, hogy Szalayné! férje valamiképpen eltűntei és az 6 távozása a házból csak ideiglenes. Szalay Illés legutolsó rendőri kihallgatása alkalmával jegyzőkönyvbe diktálta, hogy dr. Burger Bélát bizza meg a védelmével, Nagy Rozália pedig dr. Eisner Manót bízta meg. A védők pénteken már tárgyaltak is a vádlottakkal. A szerencsétlen sorsú Szalayné, annak ellenére, hogy közel 15 évig volt Szalay felesége, csak másfél esztendejq élt együtt az urával, Szalay a többi időt Nagy Rozáliával töltötte el. Az asszony cselédnek állott el és ugy tartotta el magát. Szolgálatával kereste meg azt a kis pénzt, amiért férje 1932-ben visszafogadta. Amint most kiderült, a visszatérése után is mindössze 5 napig yolt együtt a férjével. 1931. decemberében tért vissza tulajdonképpen nyolc esztendő után, de csak ugy, bogy egy héten egyszer, szombaton este ment haza Újszegedre. Szalayné szakácsnő volt egy családnál és ezt a helyét igen nehezen hagyta el. Végre április elsejére felmondott és aznap haza is költözött, ugy hitte, végleg. Hatodikon éjjel azután férje megfnjlotla. Szeead.Tiszs Hiíos körút 38. Griger Miklós kegyelmet kér Hock Jánosnak Budapest, november 30. A képviselőház legközelebbi interpellációs napján Griger Mjklós kegyelmet szándékozik kérni Hock Jánosnak. Az interpellációra, amelyben Griger tulajdonképen az igazságügyminiszteren keresztül a kormányzóhoz intézi kérését, a miniszter valószínűleg nyomban válaszolni fog. Griger Miklós a következőket mondotta az ügyről: — Mély megütközéssel olvastam, hogy Hock János rabruhát visel a gyűjtő rabkórházban. Közeledvén a karácsonyi ünnepek, emberbaráti kötelességet vélek teljesíteni azzal, hogy a parlamentben felemeljem kérő szavamat Hock János megkegyelmeztetése rdekében, annál is inkább, mert bár Hock János •olitikai működésével sohasem értettem egyet, mégis lehetetlennek tartom, hogy amikor fizikai bűntettesek amnesztiában részesülnek és az októbristák közül is egyesek nemcsak bántódás nélkül hazatérhettek, hanem a közélet terén vezetőszerephez is jutottak, éppen egy katolikus pap legyen az, akjvel szemben a törvény kérlelhetetlen erejét érvényesitik. Meg vagyok győződve róla, hogy a kormányzó ur mostani tizenötödik jubileuma alkalmával és a karácsonyi szent ünnep k hatása alatt kegyelmes szivv:'! fordul az n«7 mn.'fel' hálijhöfí. TUzliciiich legolcsóbban, lesnagyobb választékban VARGA DEZSŐ VűSiruJia ;j3an, Sisr-'t!, .li.l ucca. 2J-39 flz erdélyi iskolák sorsa Dr. Buday Árpád előadása (A Délmagyarország munkatársától.) A MANSz előadássorozatának keretében pénteken délután dr. Buday Árpád egyetemi tanár tartott érdekes előadást „Az elszakított Erdély magyar közoktatásügye" címmel. Az előadásra zsúfolásig megtelt az egyetem második emeleti előadóterme. A profesr. r előadásának beveeztő részében az erdélyi magyar közoktatás sorsát ismertette a román impérium átvétele óta. Kezdetben a románok a magyar törvény szellemében jártak el, csak annyi változás volt, hogy az államalkotó magyar népből kisebbség lett, az államnyelv pedig román. Később azonban a románok nem a gyulafehérvári határozatot, sem a párisi kisebbségi szerződést nem tartották be. Ezeket legfeljebb arra használták' fel, hogy egyenetlenkedést szítsanak a magyarok között, ami azonban csak rövid ideig sikerült. Ezután arról beszélt a professzor, hogy Anghelescu közoktatásügyi Ininiszter még a reakciós-törvény megszavaztatása előtt szétoszlatta a magyarok minden reményét, valósággal iskolaellenes cselekedeteket hajlott végre. A többi miniszter Js ebben az értelemben rendelkezett. A legnagyobb baj az, hogy az alárendelt személyek büntetlenül túlzásokra rugudtulják magukat. — Nagy akadálya a munkának és a fejlődésnek — fejezte be előadását a professzor— a jogbizonytalanság. Sokszor táviratilag gyökeres változásokat rendelnek el; ez érzéketlenség az állam részéről az önkormányzat iránt. A hallgatóság melegen megtapsolta a professzort értékes előadásáért. Ia ámpázott A * ' minden V 1 II ? >!l< \ mennyiségben 9% * U | tl & darabonkint fillérért Hűtőház, Ilona u. »