Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-30 / 294. szám

m 0 trviR ORSTTTI s 1^34 decemfter 3U. Fliül űoroai saftolf Koksszal Nngv »•c.ifkil <1«ztn 6« q»rda<tgnl n4C>t Hrenl hlvAn ler. Iririnn 11><> Szogedi járás Aki piac előtti éjszakát töltött már a homökon, fsak BE ismeri nz aranyborju rabszolgáit. Mert én nem hiszem, hogy azért kotorássza elő már testi tiíenegy órakor a gazda a pálinkás üvegei, hogy korán beérjen a városba. A homokon nem avatkozik bele a gázgyár a sötétségbe, attól aludhat nyugodtan az emberfia. Itt nem emelkedik a villanyszámla nz égig De hét sötét is van. Olyan fekete az éjszaka, hogy a saját anyósát se Ismerné fel az ember, ha nem szólna. Ha nem szólna De SZÓI áml Különösen olyan portán, hol a földkörösztl evílben az anyó«; neve fekszik, fis hol az anyós Jelen tartózkodik, ott az asszonyé a2 utolsó szó. de az eleje is. Csak itt-ott n'vatkozhatlk belé az embörforma a ház ügves-ba|os dolgába. Báf az is igftz. hogy ott, hol az anvós bujkál a födél alatt, ott ugvan végrehajtó nem igen veri m^t* íz ereszét ajlnlát Ott ugyan nern viszi a gnzdatorma 9 korcsmába az aprópénzt Hiába re|ti el n la|b( legkisebbik zsebébe a dohánvm&radék köré. Még csak kamatnak sem szolgálhat. Elönti szóáradsttal ugy a házat, hogv az öreg házörrő Szilfán Is csak az ólból mérésül vlsszanffn'nl De írásba egy anyós nem ád semmit Sé földet, sé Áldást NVm Ima alá váltót még akkor sé. ha mindjárt fölfordulna a veleformá|a. Még ma! napig egv vfl se panaszkodott az anvócára. — ha möghalt a tisztőlt nssronvság. Mert a kis valóSágot csak egv anvós tudja a mai váltságos esztendőkben mecförizni. Galuska Sándor uiházas, járási kapás emhör. olvan boldogan kelt föl az ereszet alatt lábatlankodó ágyról, mintha annak örülne, hogv olvan messzire esett a tanvftla a szép várostól, hogv ha duplát Is számit az ntra a hivatalos emhör akkor sem csapia be MlköltsérTgel a tisztőlt gazdáiét a «»ebad klrálvl várost, ftn inkább a nagv. védtelenbe futó, a látóhatárba Is be1<**zökkenö homokot nevezném el szabod Vlrálvi címmel, mint a minden oldalról körül énlteft és megdőlt várost Tgní talán nzért hlrls a sokféle balt. hocv füstölt Galuska Sándor áirvA elntt is pfilinkfis flveg lakott csak érően anvós hiányzott a fcérból Amint mondom. Sándor ttj hfizas volt. Tetfnap virradatra felérték be az énltkerésf a tfmhorfll Feleséget már vagv öt Esztendővel ezelőn kapott f.cak a kezét kérte meir és o<fc»eő'Sk a* egészet De hlMt csak mont raktak. R«k*ak hlzonv A ha mm jár* sl gazda nem Igen fordult m*tr t*I*fskolában megtanulták az érrttközést * tő Tsten madaraitól. Szalmával kevert sárira fölrtMl Mvan takaros kis házakat formáznak, hogv még a Mrtosltó 1« fcd rá valamit. ha történetese« a garda plpínak nézi a kis épflMet Vem tehet a arról, ha n«m akar az énfllet tnre* foenl. h* beika V»n a knpásemhör. mőg hSt skár tlszlíV««é<TŐsen ftkflra gazdi készwétfel^ől vet lfingot ft tnnv«hff*. a hirlosltő először esenflőr-t f<*énvöl A csendőr mő<z •IfisZör 07lrSnt tapogatódzik Mtrkor aK asszonvnfil •s hogv t*rik-é fi ffardn. mÖ"hoi?v dr>Mim*s embör-é. Möghogv sreretl-é a MiércselédM-é. Wí«t ihem Is kérdöz. TT nem kéritőrl. mesélfe wrvsrw Szekeres Tmre bfltvfim. hogv Kim srMetw. mö<rhogv pápista-?. Vrttrv kSIOmlsta. mög lehet ezt tunnl fl katonfiéktul. Tfa amtán azt IwroTIJk. TIOÍV ez embör szereti a bort, m«e doliíovos, akkor nincs bni Mert olan embör, akt borral Pl. a* Pem kévflnkOztk SHaml kosztra, m^rt odabenn nem adnak sem ennf. sem floháiM Pem fflperab Hátha mén ha nsnzfmvt*. akkor Irtózik az Srlstotntól Hát oirv vöttem észre Tmre bátv*m előadásából, hogv B homokon cxsk tisrtftsséfös emberforma hfvat tüzet a hfizflra a MttW kezével. Caluska Sándor abrakolt és befogott Azért mondóm, hogv ahrnkolt. mert effV kis aludt telet adott nt asszrmvn Sándorunknak. A trazda ntfv pyelte ne alndt tejet, mintha abrakot kellett volPn meffemésrtenie. KI hallott már llvent. A faleséne tnlálmrtnvnrta. hocv ne essen jól az első pohár bor a legelső kocsmánál A ló homoki gnzrtnMZOnv turtlfl, hotfv a második pohár bor már jól esik még a télre !s. Az aludt te^l ntán befopott Sándor Két Mrabolvt kötött assronv a há'ára, Minthoirv lóra nem tellett, hát mnirát fotJ* he a iáfllst gazdft. Talán azért Is Mvfák lírásnak. hoctv lösz mit iámt a vírosiff Rár az én tudásom szerint, s barom Iflrá* nevét onnan kapta é* a valamikor legelőnek Msztölt földrésí, hofr>- hfiborltlanul ösveleRlek a barmok hetekig Is •fiylk helyrfll a másikt« egy «eamir, mög egy juhász felügyelete alatt. Ma már nem négylábú birkák járják a baromjárást, hanem kétlábú adófizető polgárok és szamarak helyett, meg juhász helyett, gazdasági fel- és leügyeliők vigyáznak az ok- és célszerű gazdálkodásra De hiába menekül ám az emberforma ki a határbul. Mindenütt utoléri a kultúra bal- és Jobbkeze. AzelÖlt a2 emberforma azt csinált, amit Indott. Ha tudott, kocsikereket fabrikált, még hot^ dót is összeiszkavált. Olyan lábbelit készített, hogv holtig viselte a gazdája, ha holtversenybe« részt nem Vótt. Mert ám igazán "sak a homokon találunk holtversenyt, mert ott, ha futtatásban egvszörre fut be a két paripa, akkor a gazdáik ütik agvon egvmást, valóságos holtversenyt tartanak. Hát amint mondom, nagyot fordult a világ. Esjv láthatatlan kéz megfogja Tömörkény ós Móra Ferenc barkácsoló emberének fülét és becitáljfl mindön hónapban a városban a torony alá. Mert a homoki ember minden hivatalos ügvben a torony alá megv. Ezt a szép megemlékezést azt hiszem, onnét örökölték, hogy mikor még nem volt tejelienőr, akkor anviVnak rsak Így mondta mög a városba vezet« utat n gazdaforma: Eridi leiköm mindenütt a torony Iránt, de mtóla a tel ellen örök vizsgálják az asszony tejit, azóta az embör nem a toronynak igazítja a fohércselédöt. Ott bulik fit, ahun tud Sokszor a finánc karja alatt. Mióta azonban a fináncok bekisértPk PETV-MV fehércselédöt és két frnplg bent tartották őket, azóta Ismét emberformák hordiák a tejet a városba, még pedig kerékpáron. De fránva e«*fl embeT a tejellenör, ő is szörzött az államtól egv keréknárt Tcen sokszor láttunk egv-erv tanval papucsot az nt porába lapulni. VersenVző keréknSrOs atvaflról marad el. De Mába. mert a tejelVnöf nem száll le a sénről, hocv felvegve az értékálló papucsot Elfogti a telrsemnészf Mösnérösretl a kmta körósztölóselt. Nem csak a kutvának van pedigréje. hanem a teiesköosö!>nek is. Rá köll íratni a kficsöirre. hotfv fölözött-é. vasv n^m fölözött. Aí emhör azt hinné, hogv harmadik ese* nincs is a világon. De van ám. mert a szösedl homokon élünk. A szögénv gvámoltalun emberforma talólmánvozta, eirv harmadik nevet adott e kantának: részben fölözött tel. Hosv azután meIvik résrét fölözték lé, azt találta ki a finánc, árért fieetik. Nem mondom, hogy: ööVe mög a fené. Kóró Tmre, DIVATCSEVEGES Női félszeo;8ép;ek Né értsenek félre, nem akarok" senkit és semmit se kfgtinvolnl, szeretnék rflmntntni nétifipv áprósátra, amik a bölgvek öltörköfléséVn és mlnrletiriapi életflnkben gvakoriak. Anróság — ez talán nem belves klfeiVrés. MondUik inkább azt. hoffv banvagság, felfile. tesség, amelvért Trtecprdpmeljfik a férfiak Sr*>mre>>óhvó gtmvolódásait. Vegvfik fnlán mintliárt az öltörködést. Adva ^nn egv elepftnsan, a legutolsó divat szerint felfiltfizött bölgv és a kezében tartott retiköl ffombócsrerflen meedagadva van a kezében. Ez lerontia az egész hatást. Mennvlvel töhh retlkfllt spórolnánk meg. ha nem tömnók ugy De nemcsak a retikfll. Vegvfik nz otthoni öltözködést. Sok hfilgv. ha nem vár vendégel, felkap egv ócska ruhát, s a ruha folytonossági hlártvalt nem átall ia biztosító ttikkel elIflntetnl. Uffv se iön Senki — gondolia. Itthon. ra ló lesz akármi. Pedig, ha tudnák a hfllgvek, m 11 ven fontos, hogv otthon magunknak, a férjeinknek épp ugv öltízköd ifink, mint idegen társaságnak, falán nem viselnének már egyszer kimustrált ruhát. I>e az ölfÓ7ködési félszegségeket ezzel még korántsem fefeztem he. Van mág egv pont, ahol a nők könnven sebezhofők: a rwrisnva. Ez a furcsa, olv gvorsan fönkremenó ruhadarab. Harisnvaviselé«hen kétféle hölgy ísfneretes: 1. aki nem húzza fel elég feszesre, ennek kis ráncok kéf>7*dnek lábain. ezt nevei:! a köznvelv: harmonikának: 2. aki nagvon felspanolla a hárísnvót, hogv lai egv rínc. se legven rajtá, ennek tfihh uénz kell hafísnvAra. mert a megfeszített szálak kSnnVen megpattannak és egyenes vagv görhe vonalban haladnak a láhöti lefelé. Hála azonban a mostani höss2U ruhadivatnak, ezeket a szemeket könnyen megvarrhatjuk, a ruhából ugy sem látszik ki. Itt azután ismét meg kell háromféle nőt különböztetnünk: 1. aki csak a legalsö szemet fogja fel, hogy tovább ne szaladjon, 2. aki a leszaladó szemel „nyálazással" igyekszik megakadályozni, 3. aki a leszaladt szemeket tel-' jesen bevarrja. Egy kis szeles barátnőm mesélte, hogy kapott egyszer egy gyönyörű estélyi ruhát és mert eppen premierre volt jegye, gondolta, felveszi. Az iaő nagyon előrehaladt és sietnie kellett. Amint a harisnyáját akarja felhúzni, egyszerre 5 szem megpattanik. Szegény kis baj-átnőm a fenti egyes számú hölgyet vette mintául és csak a legalsó szemeket varrta fel, ugv se látszik ki a ruhából, gondolta. Szünetben bent maradt és a nézőtéren barátságosan tekintgetett körfii lábait egymásra rakva. Egvszerre csak észreveszi, hogv mindenki őt nézi és különösen a lábait. O }s követi a nézőket és akkor látja, hogv milyen komikus látványt nvujt elegáns ruháiában és a közben már tenyérnyi lyukakkal tátongó hari<=nváiával. Hát ezért óva intem a hölgveket. Ha már nem varrják he egészen a hiányokat, legalább a lábaikat ne rakják egymásra. Köztudomású, hogv a nők legtöbbje végletek közölt mozog. Ezt valóban igazolva láttam, mikor egvik nnp henvitok barátnőmhöz, aki keresztöltcses tálcakendőt csinált és közben cigarettát szívott. Vannak azulán olvan nők. akik divatd*feklnshan szenvednek. Tlvenek például a kövér hölgvek, nagv arccal, akik feltétlenül a divatot aknrják követhi, nem törődnek azzal, illík-e nekik, vagv sém. Tev azután nagv arcú nők hordóvá tndink magukat torzítani egv kozák, felhallott szélű kalappal és kövér termetüket ötszörösére tud iák szélesíteni világos, esetleg a divat szerint, húzott, vasv plasszirozott ruhá iában. Ugv szeretnék ilven nőhöz odamenni és megkérni szénen hogv vesse le azt a világos ruhát s vesven fel helvéhen sötétkéket, vagv feketét. F.ffvenesen slanknalc látszanának. nem kell feltétlenül a divatnak hódolnunk, ha arról van szó. mi áll íobhan az embernek. Nvugodfan hordhatunk kis karimás kalapot akkor Is. ha a karimanélkfilt a divat, ha az jól áll. Es sovánv. zörgő csontú nők is figvelfenelc, hogv ne Visel lenek szüle, effvenesvonnlu ruhát. A férfiak előtt tán még v?s«zatetezőhh. ha a „sótartók" kivillanak p ruhából. Egv kis ránc egv kis fodor, visszaeső magas nvak. hő ujjak sokkal előnvösehbek. \1*c«onv hölgvek ne viseljenek ho=sru ruháinkhoz lapos sarkú cipőt és estélyiruhájukat ne díszítsék fejbubig érő rüssel. Bizonv. sajnosa nől< száz és százílven furcsa, ságát'tudnám felsorolni, ami felett a férfiak" -""i- kárörülnének. Van azután az öltözködési szokásokon kívül még néhánv tinikus női tula ídonság, aminek a mértíén már sokat gondolkoztam, de soha nem tudtam megérteni. Ilyen például mikor két barátnő összekerül és elkezdenek a háztartásról beszélni, miért k^ll a liba árának a felét bemondani akkor, mikor a másiknak" éppen olt a férie? Vagv miért kHI a szabónőszámla felét bemondanunk mindig? tfs egvóltalán miért csapiitk he az egész világot? Es végül, miért nem hagvjuk azokat a szegenv férieket uiságot olvasni, ha ők még a felelős kiadó nevére is kíváncsiak? Miért kell ebből minden ebédnél nerpatVarnak lenni. Csak hadd olvassanak. Mi mindnváían effVéniségck vagvunk, találiunk magunknak ftzalatt más és íohb szórakozást. Effvebekben ne haragudjanak rám a hölgvek. hogv ezúttal ugv megmondtam a ..magamét". banem engediék rneg, hogy szívből kívánjak boldog uj esztendőt. Dr. Dévifné Erdtix Böske. DTV ATEOSTA LáiiElóné. Csináltassa fehér taftruháját stilszerüen. A vállakat oválisán ölelje körül az anyag és elől egy virág legyen. A szoknyáját vagy piztesse tele, vagy egészen bő, hosszú gloknisra szabja. Estélyi ruha. Fekete crepp satint felvehet nagy estélyre, ha annak olyan a fazonja. Az uszályt mindenesetre hagyja meg, nagyon divatos. A felsőrészét diszitheti tüll rüssel, vagy ha nem akarja, csináltasson hozzá egy tüll belépőt erősen fodrozva. Kézi és fléöirmzést alppján learjutányosabban és legszebb kivitelben késült MULLER ERZSI OutrovsKky u. 20. I. ím.