Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-23 / 290. szám

MAGYARORSZÁG jiujupi«mmmmmammmm^^mmmm SXBCJKD, SierkesxtO*««; Somogyi ncco Í2.,l.em, Telefon: Z3-33.KIodóhlrBtol kölcílSnktlnyvlAr é* Jegyiroda : Aradi utca 8. Telefon: 13-OÖ. ^ Nyomd« : L»w i ipöt uccu IO. Telefon i 1^'Ofl. TA*lrntt levélcím - DélmnnynronzAg Sieged Vasárnap, 1934 dec. 23. Ara 20 fillér X. évfolyam, 290. sz. ELŐFIZETÉS: HaTonlo Helyben 3.2 Vidéken M Bndapeaten 3.oo.kUI tOldHn ®.40 penqfl. * Egyes ozám Ara hétköz­nap 12, VBíAr. é* llnncpnnn 20 (III. Hír­•felélek felvétele tarlta szerint. Mrnle­lenlk héfUk kivételével naponta reggel A nagy rombolók A Jeftics kormány megalakult s Titulescu távozik. Az utolsó két nap bennünket közvet­lenebbül érdeklő külpolitikai eseményeinek egyenlegét ez a két — nyereség tünteti fel. llzonovics és Jeftics között az a különbség, ami európaisságb&n, kulturában és civilizá­cióban Belgrád és Zágráb között lelhető fel s ezenfelül van még egy komoly jelentőségű különbség is közöttük abban a felfogásban, amivel Magyarország felé s a magyarsággal való megbékélés felé tekintenek. Az a szellem, ami a megbukott jugo­szláv kormány politikai törekvéseit átlengte, Titulescu törekvéseiből, Titulescu szándékai­ból és módszereiből áradt ki. Most ugy lát­szik, a politikai aktualitások sorából készül ki­kapcsolódni Titulescu is. Uzonovics után Ti­tulescu, Uzonovics cselekvései után Titulescu szelleme, — a genfi paktum után nagyjelen­tőségű sikernek kell elkönyvelni ézt az eredményt. Végtére is, ha semmi mást nem vennénk tekintetbe: nem a magyar kor­mány bukott bele a genfi megegyezésbe, ha­nem a belgrádi és nem a magyar külügy­miniszternek kell távozni, hanem a román­nak. A genfi megegyezés mérlegének, nye­reségi és veszteségi tételeinek összeállításá­nál erre a körülményekre is figyelemmel kell lenni. Természetesen nekünk nem a szemé­lyek távozása a lényeges, hanem azé a szellemé, amit a világpolitikai életnek e té­nyezői reprezentáltak. A belgrádi kormány megbukott a genfi egyezménybe s az utána annak kormányelnöksége következik, akinek személyében Jugoszlávia a paktumhoz hoz­zájárult. Ez a tény egymagában is mutatja, az események jelentőségét. Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy a Jeftics­kabinet az engedékenységnek és békülékenységnek azt a szellemét fogja képviselni, aminek a nagyhatalmak ré­széről történt megnyilatkozásáról az uj kor­mányelnök maga szerezhetett nem egyszer meggyőződést genfi nyilvános és nem nyil­vános tárgyalásai során. Azt a reményt táp­láljuk magunkban, hogy Magyarországra nézve s ama események tekintetében, melyek a genfi megállapodás végrehajtásaként meg fognak történni, határozottan kedvező ugy Uzonovicsnak, mint Titulescunak távozá­sa. Más emberek jönnek helyükbe, más szellemmel, más életfelfogással, más célú politikai törekvésekkel, más ideológiával s a kötelességeknek és feladatoknak más értel­mezésével. Ha nem tekintenénk azt, hogy kik jönnek helyükbe s csak arra gondolnánk, hogy olyanok, akik a genfi megegyezéshez s ahhoz a békés szellemhez, melyben ez a meg­egyezés létrejött, kötik magukat, akiknek most nem lehet más törekvésük, nem lehet más politikájuk, csak az, amit a genfi jegy­zőkönyv szava és szelleme diktál, akkor már ez az egyetlen tény is, — ugy érezzük, — kellő alapot nyujt a szerény optimizmus szá­mára. De ha a tényekhez nem bilincseljük le az optimizmust s ha arra is gondolunk, hogy ez a változás, amit most politikusokban és poli­tikai szellemben észlelünk, nem lokált- j z á 1 h a t ó se két kormányra, sem két poli- | tikusra, akkor ebben a két kormányválságban .csak kezdetet, csak megindulást, a változás i első tüneteit látjuk csupán. Végre egyszer mégis csak el kell érkezni a világpolitikának oda, hogy a genfi politika s a népszövetségi eszme s az a szellem, amelyik immár tizenöt éve a világbéke szószékét ácsolja, erőtelje­sebb tényezői lesznek az egyes államokban is a politika irányának, mint azoknak a jel­szavaknak tisztelete, melyek előtt uralmuk biztosítása s hatalmuk megszilárdítása érde­kében hajbókoltak otthon a kormányok. S még azok a kormányok is, amelyek mindig emelkedett, mindig őszintének hangzó sza­vakat találtak a genfi szószéken a béke és a humanizmus mellett. Végre egyszer mégis csak el kell érkezni oda, hogy dísztelen, visz­szatetsző és diszkreditáló lesz minden olyan törekvés, mely elkerüli a békés megoldást s a politikusok csak a béke hirdetésével, csak a béke szolgálatával szerezhetnek majd tartózkodási engedélyt a világ nyilvánosságának fórumán. Egy egész világnak kell elválasztani a „ré­gi harc fiai"-t az uj korszak munkásaitól. Itt nincs átalakulás, nincs lehetősége a változás­nak és semmi kilátása sincs a javulásnak: Egészen egyszerűen ki kell cserélni a régi garnitúrát. Nem igaz az, hogy a leg­jobb fuvarosból lesz a legjobb soffőr s a leg­ügyesebb soffőrből a legmegbizhatóbb piló­ta] Uj embereknek kell jönni, uj programnak kell érvényesülni, a régieknek eí kell hagyni a cselekvés szinterét, amikor órájuk ütött s amikor az uj kor követeléseivel nem lehet tovább összeegyeztetni sem fel­fogásukat, sem politikai lelkiismeretük pa­rancsait, sem törekvéseik szellemét és tartal­mát. Ez a világ már nem a Titulescuk világa, éz a világ nem a gyűlölködés, a bosszú, a kér­lelhetetlenség s a megtorlási vágy politiká­jának sikereiért akar küzdeni. Ez a világ mái nem talál örömet se az örmények lemészár­lásában, se a magyarok kiüldözésében. Ez a világ már nem rombolni akar, ha­nem építeni s éppen azért fogadja meg­könnyebbült lélekkel a nagy rombolók távo­zását. Nagy izgalom a politikai éleiben a relrográd választójogi javaslat Az ellenzék széles akciót szervez a javaslat ellen, amelynek rendelkezései iliuzoriussá teszik a szavazást (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Po­litikai körökben feltűnést keltett a szombaton nyilvánosságra került választójogi tervezet, amely hitelesnek látszott és oly rendelkezése­ket tartalmazott, amelyeket a politikai élet csaknem pártkülönbség nélkül nagy izgalom­mal fogad. Illetékes helyen este cáfolatot ad­tak ki, a cáfolat tiltakozott az ellen, mintha a napvilágra került javaslat fedné a kormány ja­vaslatának rendelkezéseit. Feltűnő azonban, hogy a cáfolat nem tesz említést arról, hogy a megjelölt konkrétumok nem foglaltatnak-e benne abban a javaslatban, amelyet most kez­dett tárgyalni a minisztertanács, a cáfolat csak arra szorítkozik, hogy a kormány még nem készült el a végleges szövegezéssel, a javasla­ton tehát még változások történhetnek. Ellenzéki körökben munkatársunk előtt han­goztatták, hogy a választójog körüli titkoló­zással és a kiszivárgott hírekkel kapcsolatban egy látszik bizonyosnak: olyan retrográd választójogi ja. vaslat készül, amely ha a titkos­ság szempontjából nem is hagy kívánnivalót, mégis olyan szigorí­tásokat és rendelkezéseket tartal­maz, amelyek a szavazást telje­sen iliuzoriussá teszik. Ellenzéki körökben nagy intenzivitással in­dult meg a szervezkedés a javaslat ellen. A kereszténypárt sem kapható arra, hogy ezt a javaslatot megszavazza, de a látható többség­re való tekintettel — melyek az ellenzéki po­litikusok —, a javaslat sorsa csak az esetben lehet kétséges, ha Bethlen és hívei ellene foglalnak állást. Bethlen ezideig nem nyilatkozott még, de be­avatottak ugy tudják, hogy karácsonyi cikké­ben szembehelyezkedik a tervezettel. Ha Bethlen és hívei a javaslat ellen foglalnak állást, akkor könnyen elérhető, hogy a javas­lat a parlamentben megbukik. A helyzet ma még tisztázatlanabb, mint he­tekkel ezelőtt volt, bizonyos azonban, hogy a kormány január első napjaiban kénytelen lesz a javaslatot nyilvánosságra hozni. A cáfolat A MTI. jelenti: Egyes lapokban a választó­jogi javaslattal kapcsolatban ismét különböző híradások láttak napvilágot, amelyek a ja­vaslat tartalma és részletintézkedései tekinteté­ben különböző értesüléseket közölnek. A Ma­gvar Távirati Iroda e közlésekkel kapcsolatban illetékes helyhez fordult, ahonnan a következő felvilágosítást kapta: _— A választójogi törvényiavaslat, mint azt Gömbös Gyula miniszterelnök tegnan a kép­viselőház ülésén beielentette. elkészült és azt a minisztertanács e hó 18-án tartott ülésén már tárgyalások alá vette. Tekintettel nrra a körül­ményre. hogv a minisztertanács a iavaslat meg­vitatását csak most kezdte el és azt n>ég nem feiezte be. ann.nk vé?le<?es tartalmáról ezidő­szerint nem lehet szó. Igv mindazok a közlé­sek. amelvek a iavaslattal és annak ogves rés/ leteivel kancsol'itban bizonyos lapokban meg­jelenlek. ouszta találgatásoknál egyebeknek nem tekinthetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom