Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-21 / 288. szám

MAGYARORSZÁG SZBOED, SMTMe*slM«o: Somoqyl ueea 22..1.rm, Telefont 23-35...Rladóhlyaíal kOlcMhtkBoyrtAr é* legylroda : Aradi ueca 8. Telefon : 13-0«. - Nyomda - L»w l lpAt ncen f». Telefon * J3—o®. Téflri»« es levélcím - PtlmadTBromftg «»zeged Két héttel Gen! után A nagy feszültség után, amely a mult hét első napján szinte drámai erővel csúcsosodott ki és néhány napra a kritika nélküli megkönnyebbülés érzésének adott helyet, országszerte, sőt talán világszerte felmerült az önkénytelen kérdés, hogy mi történt tulajdonképpen Genfben? Helyes volt-e az értékelés, amelyet a szembenálló felek a genfi kompromisszumnak tulajdonítottak, szabad-e győzelemről beszélni, vagy azoknak van igazuk, akik csatavesztésnek akarják a Genfben történteket elkönyvelni? Soha a peres fél nem lehet objektív értékelője az őt érintő ítéletnek. De még az a tanú se mérlegelheti tárgyilagos igazságérzettel az Ítélet értékét, akit a szimpátiánál erősebb érdekek fűznek a perben álló felek valamelyikéhez s aki kifejezetten valamelyik fél érdekében adta le votumát. Még akkor is áll ennek a tételnek igazsága, ha az eljárás furcsasága azt hozza magával, hogy a tanúnak is szerepe van az ítélet meghozatalában. Mert Genfben ez történt s a Népszövetség határozata jogilag nem is volt itélet, hanem a nagyhatalmak erőviszonyának és elhelyezkedésének kompromisszuma. Ezt annál inkább elhihetjük, mert nem mi állapítjuk meg, nem a kisantant juttatja kifejezésre, sőt nem is francia, vagy olasz sajtónak állásfoglalása, hanem az angol sajtóból tükröződik viszsza teljes egyértelműséggel. Már pedig az angolok azok, akik legtávolabb állanak az egész magyar-jugoszláv viszálytól s akiknek leginkább el lehet hinni, hogy őket csakugyan a béke megmentése vezette a döntő szó kimondásánál. Az angol lapok, különsen a Times logikai okfejtése tökéletesen világos és áttetsző. Ók azt mondják, hogy Genfben nem egyik, vagy másik félnek az álláspontja, hanem a common sense, a józan ész győzedelmeskedett. Maguknak vindikálják és pedig nem is jogosulatlanul, hogy ennek a józan észnek az angol delegátus, Eden főpecsétőr, akit a magyar-jugoszláv kérdés előadójául is megválasztottak, volt a legfőbb képviselője. Elismerik, hogy Laval a békét akarata, de nem áldozhatta fel Jugoszlávia és a kisantant barátságát, melyre Franciaországnak szüksége van európai hatalmi rendszerének fenntartásánál. Ezért kellett Lavalnak mindjárt elöljárójában kijelenteni, hogy ő Jugoszlávia pártján áll. Aloisi is a békét akarta, de ő viszont Magyarország mellett szögezte le magát, aminthogy csak ez következhetett az olasz-magyar-osztrák barátsági megállapodások. rendszeréből. Kellett jönni valakinek, aki a nagyhatalmak béke-akarását gyakorlati módon össze tudja egyeztetni a szembenálló politikai érdekekkel és e törekvésének érvényt is tud szerezni. Ez a hatalom volt Anglia, amely közvetlenül érdekelve nincs, amely most a határozott gazdasági fellendülés utján áll s amelynek minden érdeke. amellett szól, hogy ezt a fellendülést zr.varó mozzanatok meg ne hiúsítsák. Ebben a beállításban az angol főpecsétőrre kettős feladat hárult és a létrejött kompromisszumban mindkét feladatot meg is oldotta. Noha a Népszövetség egész struktúrájánál fogva nem birói, hanem politikai, tehát hatalmi szervezet, azzal a kijelentésével, hogy nem lehet ítéletet mondani egy olyan Péntek, 1934 dec. 21. Ara 12 fillér X. évfolyam, 288. szJ ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2 Vidéken é« Budapesten 3.00, kUlf »Idtfn> 0.40 nenafl. ' Egyes szám Ara hétkiim nap ÍZ, vntAr- és ünnepnap 20 MII. Hír» detések lelvétele tarlla szerint- Mente» lenlk hétiú kivételével nanonta reaaei ügyben, amely még kivizsgálva nincs, megmentette a tárgyalásnak legalább az igazságszolgáltatás alapvető elveivel összeegyeztethető jellegét. Másodsorban az angol jogszolgáltatás elveinek megfelelően keresztülvitte, hogy a per tárgyával közvetlenül össze nem függő kérdések, mint a revízió ügye, kikapcsoltassanak a tárgyalás anyagából. Nyilvánvaló ezekből a nagyon óvatosan megfogalmazott és szántszándékkal letompított megállapításokból, hogy Genfben ez volt az igazi cél: Magyarország elitélése és a revíziós törekvések lehetetlenné tétele. Ez nem történt meg és ha ennek ellenében Magyarország vállalta saját területén, saját hatóságaival a vizsgálat lefolytatását, akkor áldozatot hozott ugyan, de ezt az áldozatot a békének hozta, amelyre ma egész Európának nagyobb szüksége van, mint bármikor azelőtt. Mert azt is az angol lapokból tudjuk, Hogy a mult hét hétfőjén, közvetlenül a* megegyezés előtt, nagyon nyomott volt al hangulat Genfben is. Jugoszláviában jelen-« tős körök megelégedéssel fogadták volna, há a Népszövetség nem tudná a megegyezést! létrehozni s Jugoszlávia maga vehetné kezébe az incidens elintézését. Hogy ez viszont nem történt meg, az a common sense felülkerekedésének és az angol állásfoglalásnak az érdeme. Mindezekből pedig az angol lapok azt a következtetést vonják le, hogy ai Népszövetség a genfi határozatot legnagyobb sikerei közé számithatja. Rövid egymásutánban két nagyon nehéz kérdést, a Saar-problémát és a jugoszláv kérdést sikerült békésen levezetni. A Népszövetségi presztízse nagyot emelkedett, anélkül, hogy az érdekelt felek presztízse csorbát szenve-i dett volna. Az angolok szerint Genfnek e»( az igazi mérlege. Pénteken megalakul a Jeftlcs-kormány Belgrád, december 20. J e f t i c s csütörtökön tovább folytatta megbeszéléseit és ismét több politikussál tárgyalt. A Daily Telegraph belgrádi levelezője szerint a régi politikai pártok vezérei csak akkor hajlandók Jefticcsel tárgyalni, ba biztosítja a régi parlamenti intézmények. továbbá a sajtó- és szólásszabadság helyreállítását és tavaszra uj választásokat ir ki. Korosecen kivül Jeftics Sztojadinovics és M i 1 e d i c s radikális vezéreket is fogadta. Az uj kormányban a régi nemzeti pártokon kivül esetleg részt vesz a szerb radikális és horvát-szlovén, valamint a boszniai muzulmán párt is. A délelőtti tárgvalások után attól tartottak, hogy a szerb radikálisok részéről az utolsó pillanatban még nehézségek merülnek feü A kormányválságban már ugy látszik meg-n történt a döntés. Jeftics volt külügyminiszter este 9 óra^' kor hírlapírók előtt a Kővetkező kijelentéseken tette: — A tárgyalások ma véget érlek. Remélem* hogy az uj kormány holnap délelőtt megalakul. Meglepetések ki vannak zárva. A jelek szerint a Jeftics-kormány párton kivül álló személyekhői alakul meg holnap általános délszláv programmal. E személyiséged közül egyesek nem politikai, banem szövetkezeti és egyéb hazafias szervezetekre támasz-, kodnak. ?tagy összecsapások készülnek a belpolitikában Eckhardí Tibor éles támadásai felkavarták a politikai életet (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Politikai körökben egy-két nap óta szokatlan idegesség és nyugtalanság mutatkozik. Munkatársunk érdeklődésére megállapították, hogy ennek egyrészt oka a külpolitikai helyzet jelenlegi bizonytalansága, de talán elsősorban a belpolitikai helyzet teljes kuszáltsága. Kétségtelen ugyanis, hogy a közelmúlt hetek belpolitikai eseményei meglehetős zavart keltettek a politikai életben. Az egységespárton belül kétségtelenül igen éles választóvonalak vannak az egyes csoportok között. Különösen komplikálja a helyzetet a kisgazdapártnak a kormánvhoz való viszonva. főleg E c k h a r d t Tibornak a kisgazdapárt tegnapi értekezletén tett kijelentése, hogv komolv harc előtt állunk és elérkezett a leszámolás órája, valamint az a kiielentése, amelyet az egységespárt úgynevezett Betb'en-szárnya és az ellenzéki polgári nártok eller> intézett. Ezek a kijelentések a képviselők körében nagv izgalmat keltettek. Köztudomású, hogv. Eckhardt és gróf Beth1 e n között igen éles ellentétek voltak már a múltban és mn«t. hogv Eckhardt és Gömbös mVWterelnök viszonva harátsá«ossá vált, ?róf BetMen ncvszólván kirekesztődött az aktív politikai életből. Ezt természetesen Beíhlen-nárt hivei nem hajlandók tudomásul venni és valószínű, hogy ennek konzekvenciái már a közeli napokban mutatkozni fognak. De az ellenzéki polgári pártokat is súlyosan érintette Eckhardt Tibor ki jelentése. Értesülésünk szerint ezzel kapcsolatban az ellenzék határozott akcióra készül Eckhardt Tibor ellen. Egvik ellenzéki politikus erre vonatkozóan munkatársunknak a következőket mondotta: — Teljesen lehetetlen és a politikai életben szokatlan, hogy ellenzéki pártnak a vezére éppen azzal az ellenzékkel hadakozzék állandóan, amelyben fegyvertársát kellene látnia a kormányzati nolitikával szemben. Ez a tény a legeklatánsabban bizonyítja, hogy Eckhardt Tibor és a kisgazdapárt egyáltalában nem folytat ellenzéki politikát, hanem a legszorosabb összeköttetést tartja fenn a kormányzattal és külső szinre vallott ellenzéki magatartásuk" nem egvéb. mint demagógia a tömegek félrevezetésére. Meg vagvok győződve arról, az ellenzék meg fogja találni a módot arra, hogy necsak a parlamentben, de az ország közvéleménye előtt is rámutasson erre a szokatlan a mandátum megtartására irányul és kik azok. akiknek politikai szereplése csak a hatalom és a manátum megtartására iránvu! és kik azok. akik a néptömegek igazi érdekeinek szolgálatában állanak.