Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-20 / 287. szám

D f I. M A r. y A R O R S 7 \ H 1954 decemEer 20. HoliiQch öröme M 3 pár harisnya „Lukács díszdobozban rieserftel 7*30-101 HÖFLE • kezty'isnél, Klauzá'-fér 3 Jefties átmeneti koncentrációs kormányt akar alakítani Szerdán ufabb kihallgatáson jelent meg a régenshercegnél — Csütörtökre Tárják a szerb kormányválság megoldását Belgrád, december 19. A szerb kormányvál­ság a 24 órás tárgyalások után gyors fordula­tot vett. Pál herceg déltájban kihallgatáson fogadia a lemondott Jefties volt külügymi­nisztert és megbízást adott neki az uj kormány megalakítására. Jefties hajlandónak nyilatkozott a feladat elvállalására. Azonnal a külügyminisztérium­ba ment, ahol Korosec volt szlovénpárti vezérrel és Mii«tles volt radikális minisz­terrel tárgyalt. Hir szerint a kormányzó her­ceg szabadkezet adott Jefticsnek az uj kormány megalakítása tekintetében. Jefticsnek az a szándéka, hogy ügynevezett koncentrációs kormányt alakit. Jefties arra törekszik, hogy tárgyalásaiba mint a parlamenti, mint » par­lamenten kívüli ellenzéket belevonja. Arra az esetre, ha Jefties nem tudna kor­mányt alakítani, illetve nem kan kellő több­séget, Korosec van kiszemelve miniszterelnök, nek. Egyéb meglepetéseket nem igen várnak, mert nem hiszik, hogy az uralkodó lénvezők és a horvát ellenzék között a közeledés tul gyors volna. Az úgynevezett Zsifkovics-kérdés­ren még nem látni tisztán. Zsivkovics, ugv lát­szik, nem tantisit ellenséges magatartást Jef­ticcsel «zemhen. Z«fvkovlcs fivére. Zsivkovics Péter tábornok Jefties feleségének nővérét vet. Is el. Zsivkovlcs szélsőségesen centralista belsó knrznst és egyenesvonalu, Franciaországra sem tekintő külnólitikai Irányt követel. Aktuális szempont hói tekintve, tigv jePemzfk hogy a genfi határozatot ő nem fogrtdtn volna el. Ez a szélső politika azonban a jelek szerint nagv ellenkezésre talál és hfzonvára ez késztette a régenstanácsot arra. hogv a kibontakozást nyilván nem a Zslvkovics-knrzushoz való visz­"Zatérésben, hanem ellenkező Irányban keresse. Jefties déli tárgyalása! után azt hiszik, hogy Jefties átmeneti kormányt szándé­kozik alakítani, amelynek az lenn« a feladata, hogv előkészítse a későbbi események politikai fejleményeit. Jefties azt hiszi, hogy feladatával csak holnao készül el. Jefties ma délután ujabb kihallgatáson jeleni meg Pál régenshercegnél, hogy beszámoljon eddigi tárgyalásainak ered­TeLiníse meq vótelkény szer nélkül karácsonyi ólomLri^fáSy vásáromat HAY MIKSA Sséchenyi tér 11. Hdtrnthal ét Herendi luxus porcellánok nagy vaiaaxmkban ményéröl. A kastélyból való távozása után ki­jelentette az újságírók előtt, hogy végleges döntés csak csütörtökre várható. Ugv hirlik, hogy az úgynevezett szűkebb el­lenzéki blokk meglehetősen súlyos feltételek­hez fűzi a Jeftics-kormányba való belépését. Elsősorban sajtószabadságot követel, az egye­sülési és a választójogi törvény reformját és uj választások kiírását már a kora tavasszal. Beavatott szerb politikai körökben ugy hir-» lik, hogy Jefties kormányába a horvátok közül esetleg belép Preka Nicola, Radics Ist­ván volt hive, aki aláirta B a u e r zágrábi püs-i pök ismeretes memorandumát. Jugoszlávia eüvségét féltik Párisban Páris, december 19. A jugoszláviai kormány-« válságról érkező táviratokat Párisban aggoda-t lommal vették tudomásul. A kormányhoz kö­zelálló Petit Párisién szerint a genfi megegye­zés ellenére a kormányzat helyzete még min­dig igen ingatag. Jugoszláviának és minden más államnak is vigyáznia kellene arra, hogy a belpolitikai szempontok ne szorítsák háttér-» be a külpolitikai szempontokat Kánya külügyminiszter expozéja a felsőházi bizottságban a genfi eseményekről „4 kormány lojálisán teljesíteni fogja vállalt kötelezettségét« Budapest, december 19. A felsőház külügyi bizott­sága szerdán délelőtt ülést tartott Berzeviczy Albert elnókléséveL Az ülésen megjelent Gömbös minisz­terelnök, Kánya külügyminiszter és Darányi Kál­mán államtitkár. A felsőház tagjai részéről nagy érdeklődés előzte meg a bizottság ülését, amelyen Kdnya Kálmán részletesen ismertette a genfi ese­ményeket, a genfi határozat létrejöttének körülmé­nyeit. Kánya külügyminiszter előadásában utalt ar­ra, hogy a Népszövetség természeténél fogva bár­minő eléje terjesztett kérdésben csak kompromisz­»zumos megoldást hozhat. A Népszövetség hatá­rozatai, amelyek különböző érdekek összeegyez­tetését jelenti, szövegezéseiben is általánositók, óvatosak és értelmezése többé-kevésbé tág teret enged. A külügyminiszter ezután részletesen ismertet­te a genfi diplomáciai tárgyalások hátterét, ame­lyek a magyar-jugoszláv vita érdemi elintézésé­re döntő hatást gyakoroltak. — Különös hálával emelem ki — mondotta — Olaaoország képviselőjének, Aloisi báró magatar­tását, akinek határozott és erélyes fellépése a magyar figy mellett mindvégig döntően esett lat­ba. Ugyancsak elismeréssel emlékezett meg Ko­marnitzki lengyel megbízott megértő és tár­gyilagos hozzászólásóról és a barátságos légkör­ről, amely Magyarország mellett megnyilvánult "A külügyminiszter kiemelte, Magyarország népszö­vetségi megbízottjának, Eckhardt Tibornak] szereplését, aki nagy szakértelemmel és odaadás-, sal védte Magyarország ügyét és kitűnően előké­szítette a talajt a diplomáciai tárgyalásokra is. ami által megkönnyítette a miniszter részére af végleges elrendezést. , Végűi kijelentette, hogy a kormány mindig a békülékenység szellemében járt el, amint azt a ju­liusban közölt magyar—jugoszláv egyezmény is tanúsítja. Genfben elmentünk az engedékenység végső határáig, amely Magyarország becsületével összeegyeztethető volt. A leghatározottabban le­szögezte, hogy a magyar kormány lojálisán telj»* siteni fogja vállalt kötelezettségét. Lehet remélőt; hogy Belgrád is megszívleli a hozzá intézett intel-< meket és nem ragadtatja el magát olyan akciókraj amelyek ujabb nemzetközi bonyodalmakra adhat­nak alkalmat Ezután élénk vita indult meg, amelynek soráre elsőnek Teleszky János szólalt fel. Utána Gömbön miniszterelnök mondott beszédet, majd Somssich József gróf, Somssich László gróf, Széchenyi Bem talan gróf, Korányi Frigyes báró, Vészi József, Soóg Károly szólalt fel. A vita befejezése után Beraevtczy. Albert elnök összefoglalta a vita atnyagát üapközi otthont szerveznek valamennyi külterületi és telepi iskolához J (A Délmagyar ország munkatársától.) A népjóléti ügyosztályban szerdán délelőtt megbeszélést tar­tottak a tanfelügyelőség, az ingyentejakció veze­tőségének és a tantestületnek a képviselői a, tej­akció és a napközi otthonok ügyében. Mint isme­retes, a közelmúltban felmerült az a ldváneág, hogy változtassák meg az iskolai lejuzsonna-osztást, palackozott tejadagok helyett kimért tejet vásá­roljon az akció vezetősége és azt inségmunkások­kal, illetve szellemi munkanélküliekkel osztassa ki. A kimért/és palackozott tej ára között olyan a különbség, hogy annak megtakarítása esetén na­ponta Ötszáz adag tejjel többet oszthatnának ki. A szerdai értekezleten megállapították, hogy a terv megvalósíthatatlan iskolai és egészségügyi okok miatt. Iskolai okok miatt azért, mert a tej szét­mérése igen sok időt rabolna el a tanítási időből, egészségi okok miatt pedig azért, mert a tej ki­mérése és szétosztása esetén nem tarthatnák be az egészségügyi szempontokat, nem biztosíthatnák azt, hogy a gyerekek feltétlenül tiszta tejet kapja­nak uzsonnára. Ezért elhatározták, hogy a régi rendszert tartják fenn továbbra is. Foglalkoztak az értekezleten a napközi otthonok számának felemelésével is. Néhány Iskola mellé megszervezték már az elmúlt években ezeket m napközi otthonokat amelyeik nagyszerűen bevál­tak és ezért merült fel a ldvánság, hogy valameny­nyi iskola mellé kell napközi otthont szervezni, amelyben a munkába járó szülők gyermekei egész nap gondos felügyelet alatt lehetnek, Az eddig meg­szervezett napközi otthonokban kilenc állásnélküli tanerőt alkalmaztak, a terv megvalósítása esetén természetesen fel kellene emelni a tanerőknek a számát. Az értekezleten megállapították, hogy a belvárosi iskolákban nincs szükség napközi ottho­nokra, de a külterületen, főképen a telepi iskolák­ban annál nagyobb szükség van rájuk. A népjóléti ügyosztály ezért azt ja*isolja, hogy a város emel­je fel kilencről tizenkettőre a napközi otthonok­ban alkalmazott tanerők számát és rendelje el a napközi otthonok felállítását minden olyan iskolá­ban, ahol arra a tantestület és az ügyosztály meg­állapítása szerint szükség van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom