Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-15 / 283. szám

DflMGVARORSZAfi IEBOED, SaerkeudOMo- Somogyi uccu lí.,i.em,Telefon: 23-33.. Klod6hlvatol kDIOtlnkBny vl*r (egylrodo: Aradi urrn 8. Teleion ~ 1MW. ^ Nyomda - i nw tlpOl nrco 1». Telefon r l^'OO. TA-rirntl íRVélchn t DélmaoyBfowiAq Sgeqert Szombat, 1934 dec. 15. Ara 12 fillér X. évfolyam, 283. ez. ELOFIKETKS: HaTnnla HELYBEN 3.ZO Vidéken «* Badapetlen 3.00, kllll»ld«ln •.40 peoqflr * Egyes szám Ara hétköz­nap ÍZ, ralAr- unnepnnp 2.0 (111. Hlr­detétek (elvitele tarlta szerint. Meale­lenlu heiio kivételével nnponln renaol A kereskedők érdekképviselete Jegyezzük jól meg. Az érdekképviseleti választás, eddig is kibontakozó remek érde­kességeivel, nem politikai pártok, hanem ér­dekképviseleti listák mérkőzése lesz. Pak­tumról szó se lehet. Legalább is olyan pak­tumról, amilyen a virilis és az általános vá­lasztás idején kötötte egymáshoz a nemzeti egység és a liberalizmus pártját. De nem le­het szó más paktumról se. A Baross-szövet­ség sneidigul elvágta az útját annak, hogy megállapodásról még csak tárgyalni is lehes­sen. Igaz, a felelősséget áthárítja a Kereske­dők Szövetségére, amely — mondják Baros­sék — előbb egy, azután két helyet akart ne­kik biztosítani, holott őket legalább három hely illeti meg. Abban igazuk van Barosséknak is, a libe­rális pártnak is, no meg nekünk is, hogy ér­dekképviseleti választásba nem lenne szabad bele vinni politikai szempontokat. Ha már most azokat a pártpolitikai elhelyezkedése­ket nézzük, amelyek az általános vagy a vi­rilis választás során szerepeltek, akkor azt kell mondanunk, hogy a Baross-szövetség eleget tett a saját maga által fölállított köve­telménynek. A listán egyetlen olyan jelöltet se szerepeltet, akit a nemzeti egység vagy a liberálizmus pártjából ismernénk, vagy aki­nek — sértő szándék nélkül mondjuk — a szociáldemokrata párthoz lenne valamelyes kapcsolata. Egyetlen kivételével valamennyi jelölt szélső jobboldali érzelmeiről és elhe­lyezkedéséről ismeretes. Lehet, hogy nem mind tartoznak a nemzeti egység jobb szár­nyához, hogy van köztük keresztényszocia­lista is, hogy tehát pártpolitikailag a lista nem — egységes. Sokkal nagyobb baj — s mi most igazán po­litikai elfogultságoktól mentesen beszélünk —, hogy a Baross-Szövetség listája a kereske­dőknek csak egy rétegét, még pedig a je­lentékenyen kisebb rétegét képviseli és hogy személyi összetételénél fogva ennek a kis rétegnek a képviseletére is alkalmatlan. A kisgazda mint tényező a forradalom után vonult be a magyar politikai életbe s szinte egyidejűleg ismertük meg azt a kisgazda­tipust, amelyik lakkcipőben jár, a földet a pesti Szabadság-térről, a föld terményét pe­dig azokból a pesti virágüzletekből ismeri, amelyekben hitelbe is adnak — liliomot. Azt hiszi a Baross Szövetség — most legyünk egy párton, a kereskedők minden jogos érdekének a pártján —, hogy helyesen cselekedett, amikor a ke­reskedők érdekképviseletének a listáján Gárgyán Imrét és Reich Miklóst jelölte? Gárgyán az általános választáson be­került a közgyűlésbe. Még egyszer ráér tiz év múlva bekerülni. Az ő jelöltetésének a látszat szerint tehát csak az lehet a célja, hogy abban az esetben, ha az érdekképvise­leti választáson bekerül, az általános vá­lasz'áson nyert mandátumáról lemondjon s ezzel az érdekképviseleti lét­szám rovására helyet csinál­jon valakinek, aki — nem ke­reskedő. Nagyon jól tenné a Baross-szö­vetség, ha ezt a látszatot megcáfolná. Reich Miklós a választási kampány egész ideje alatt rokonszenvesen viselkedett. Nem egyé­ni-akciózott. nem tülekedett két könyökkel nálánál hivatottabbak és érdemesebbek ro­vására, hű és mérsékletet mutató katonája volt világnézetének és pártjának. Megértjük, ha be akar jutni a közgyűlésbe. De az ut az ő részére, aki mégis csak tb. kereskedő, ne legyen elsőrendű kereskedői aspirációk és kereskedelmi érdekek megsértésének utja. Senkit ne befolyásoljon, hogy a Kereske­dők Szövetsége nem állit listát, hogy te­hát a Baross Szövetséggel a másik tábor bi­zalmából félhivatalos' lista veszi fel a ver­senyt. Ettől a félhivatalos listától se vagyunk elragadtatva. De nézzék meg a neveit a ke­reskedők. Valamennyi jelöltje k e re s k e d ő. Még pedig nem tb. alapon, hanem a kereskedő osztály minden gondjával és diszével, bajával és tapasztalatával, tudá­sával és gyöngéjével. Ki vonná kétségbe, hogy Mihályi Adolf hajnaltól késő estig az üzletében fáradozik, hogy Korda Jenő egyik legkiválóbb ruhakereskedő, hogy Markovics Szilárd rövid idő alatt építette fel a maga erejéből a legvirág­zóbb szegedi üzletek egyikét, hogy Róth Lajos vasasnak kereskedői koncepciói vannak, hogy Varga Dezső aránylag rövid idő alatt fejlesztett ki remek vaskeres­kedést és hogy Holtzer Tivadar országos nevű kereskedő család tradícióit teste­siti meg? Vigyázzanak, akik azt akarják, hogy ke­reskedők érdekképviselete cimén ke­reskedők jussanak be a közgyűlésbe. Ne egymást fürészeljék. Az általános választá­son egyes liberális vezetők támadták azokat a liberális pártiakat, akik a városi balpárt lis­táján szerepeltek. Az egységes párt nem tá­madta a hasonló helyzetbe került egységes­pártiakat, ellenben sajtójuk szintén támad'a a balpárti listán szereplő liberálisokat. A ban­ketteken szintén csak liberálisokat támadtak. Vagy a liberális szónokok. Vagy egységes­pártiak. Az utóbbi esetben — a pártfegyelem és pártöntudat nagyobb dicsőségéra — egyes liberálisok hangosan asz­szisztáltak s mikor egységespárti rész­ről a legélesebb támadás hangzott el libe­rális ellen liberális részről, senki se állt fel til­takozni. Az egyesült polgári pártban na­gyobb kíméletben volt része a liberálisok ré­széről Tóth Imrének, Széchényi Istvánnak, Schwann Jánosnak, mint Palócz Sándornak, Landesberg Jenőnek, vagy Franki Antalnak: Kitartásában és edzésében elhanyagolt li­berális tömegeknek az elvhüségben és kitar­tásban mégis változatlanul szilárd a hitünk. De ne tegyék a tömegeket a vezetők folyton próbára. Annak a listának az összeállításá­ban, amelyen Mihályitól Holtzerig csupa ke­reskedő van, valóban nem játszott közre poli­tika. Legföljebb kereskedőpolitika. A kereske­dői érdekek érvényes ülésének politikája. Jefíics: Belgrád, december 14. A jugoszláv kcrmány néhány héttel ezelőtt elhatározta, hogy azok a miniszterek, akik nem t.%^jai a nemzetgyűlés­nek, kiválnak a kormányból. A javaslat Jef­t i c s külügyminiszter. L á z i c s belügyminisz­ter és Gyorgyevics pénzügyminiszter el­len irányult. A Magyarország ellen indított hadjárat után azonban szükségesnek tartották, hogy tüntetően kifejezésre juttassák Jefties iránti bizalmukat és ezért most Uznnovics feliratot intéz a kormányzótanácshoz, amelyben felajánlja a kormány lemondását és ajánlja, hogy Jefticset bizza meg az nj kormány ve­zetésével. Uzunovics javaslatának megvitatására minisz­tertanács ült össze, amely valószínűleg Jefties miniszterelnöksége mellett foglal állást. Az esti órákban Jefties audiencián jelent meg Pál ré­gen shercegnél. r\i Ajánlás, felemelt helybenlakás, prémiumos rendszer a választójogi javaslatban Az ellenzék megalakítja a választójogi blokkot (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kor­mány választójogi javaslata — amelyről annakide­jén megemlékeztünk — tegnap annyiban nyilvános­ságra került, amennyiben a javaslattervezetet to­vábbi megbeszélés céljából kiadták az egységes­párt intézőbizottságának. így ez a javaslat > most már publikussd vált. Megálleipitható, hogy a javas­lat nagy vonatkozásokban megegyezik azzal, amelyet a Délmagyarország néhány nappal ezelőtt ismerte­tett. Feltűnést keltett politikai körökben, hogy a ja­vaslattervezet olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek csak most kerültek nyilvánosságra és ame­lyek ellenzéki Dolitikusok szerint semmikéven sem egyeztethetők össze a miniszterelnöknek azzal a régebbi nyilatkozatával, hogy a választójogi javas­lat demokratikus elgondolásokon épül fel. Ez a javaslattervezet ugyanis három pontban rendkívül súlyos in­tézkedéseket tartalmaz. Az első, amit ellenzéki körökben a leginkább ki­fogásolnak az, hogy fenntartja az ajánlási rendszert és a választópolgárok 5 százalékdbain állapítja meg az ajánlások minimumát. Ezt súlyosbítja az a kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom