Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-14 / 282. szám

DELMAGYARORSZÁG SZBOED, S>erke«slo*«g ' Somogyi nrco Z2..1.em, Telefon: 23.33.. Kiadóhivatal k«lc»Onk»nyvt&r é* Jegyiroda s Aradi ucea S. Telefon : l"M)(t. « Nyomda : L»w Lipót nee« 1». Telefon • 13^oO. T»*lrnfl es levélcím : DélmaqymortzAa Sieowi Választanak az érdekképviseletek A közigazgatási törvény, amely a mostani választások alkalmával éri meg fennállásának első lustrumát, szakszerűség cimén a megyei és városi törvényhatóságokban, a virilis és választott bizottsági tagok számához viszonyítva, több-kevesebb helyet biztosit az érdekképviseleteknek. Külön kiküldötteket választanak a kereskedelmi és iparkamarák, a mezőgazdasági bizottságok, az ügyvédi kamarák, a közjegyzői kamarák, az orvosszövetség, sőt még a vitézi szék is. Mindezek a választások, ha nem érik is el számszerűleg a virilis és általános választások jelentőségét, kétségtelenül jelentős érdekcsoportokat mozgatnak meg és nem lehet közömbös sem az érdekeltek, sem a köz szempontjából, hogy milyen az érdekképviseleti kiküldöttek összeállítása az egyes törvényhatóságfokban. Elméletileg az érdekképviseleti választások rendszerénél kettős intenciót lehet megállapítani. Abból, hogy a törvényhozás egyáltalán helyet adott az érdekképviseleteknek az autonómiák képviselő testületeiben, nyilvánvalóan arra kell következtetni, hogy egyrészt fokozott mértékben akarta biztosítani a szakszerűség érvényesülését a tárgyalások alkalmával, másrészt pedig lehetőséget akart nyújtani arra is, hogy a társadalom rétegeződésének megfelelően a szembenálló és egymást kiegészitő érdekek játéka érvényesülhessen. Ugyanez a törvény azonban imperativ rendelkezéssel mondja ki azt is, hogy az érdekképviseleti választások csak az összes többi választások megejtése után ejthetők meg. Véletlennek ezt a rendelkezést sem lehet tekinteni. Nyilvánvaló célja az, hogy amennyiben volnának olyan egyéniségek, akiknek a közgyűlésekben való részvétele egy vagy más oknál fogva kívánatos, de akik a virilis és általános választásoknál helyet nem kaptak, pótlólag még megválaszthatok legyenek. Az érdekképviseleti választások Így a megelőző választások korrektivumának is tekinthetők. Sajnos, mert az érdekképviseleti választásokra nagyjából és egészében a többi választások szabályai alkalmazandók, ezeknek eredendő hibáitól az érdekképviseleti választások sem mentesek. A póttagok választása itt is elkülönítés nélkül, a rendes tagok választásával együtt történik. Akik több szavazatot nyernek, azok a rendes tagok, akik kevesebbet, azok a póttagok. Ez a látszólag ártatlan és látszólag logikus rendelkezés az egész választási eljárás rákfenéje, mert nemcsak a pártok mérkőzését teszi meg a küzdelem alapjául, hanem valósággal intézményszerűen re n d szeresiti a jelöltek egymás közötti harcát ugyanazon a listán belül. Én húzom a te nevedet, mert biztosan tudom, hogy te is húzod az én nevemet. Teljes pártfegyelem mellett is, itt is egyetlenegy ember meghamisíthatja a többség, sőt az összesség akaratát. Elég egy név kihúzása, hogy póttaggá szoruljon vissza az, akit mindenki rendes közgyűlési tagnak szánt és akart. Az ügyvédeknél, orvosoknál és közjegyzőinél, akik aránylag kevesen vannak, ennek a választási rendszernek talán nincsen túlságosan nagy jelentősége. A kereskedelmi és ipari kiküldöttek választásánál azonban, ahol tömegek, még pedig az általános Péntek, 1934 dec. 14. Ara 12 fillér X. évfolyam, 282. «z. választás egyes körzeti létszámánál jóval nagyobb tömegek vonulnak az urnák elé, minden választási aritmetikát csúffá tehetnek az egyes listákon belül történő húzások, a furólisták és a kalandorlist á k, amelyeket bárki felelősség nélkül útjára bocsájthat. Szegeden a névjegyzék szerint ötezernégyszáz a választásra jogosult iparosok és Káromezerkétszáz a kereskedők száma. A rendes és póttagokat egyaránt magába foglaló listarendszer mellett a pártok és egyéni csoportok olyan atomizálódásának kell bekövetkezni, hogy ezen a választási rendszeren keresztül majdnem lehetetlen a többség igazi akaratának kialakítása. A szegedi érdekképviseletek közül az orvosszövetség hétfőn választott. A mezőgazdasági bizottság választásai csütörtökön zajlottak le a teljes részvétlenség jegyében, majdnem a nyilvánosság kizárása mellett. Szombaton választanak a mérnökök, A (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A genfi nagy per után a magyar bélpolitikai élet szokatlanul megélénkült és azok az ellentétek, amelyek a kormány és az ellenzék között fennállottak, újból kiéleződtek. Politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a jövő heti külügyi bizottsági ülésen a kormány milyen magatartást tanúsít. Az ellenzék az ülésre megszervezetten vonul fel és követeli, hogy Kánya Kálmán teljesen tiszta képet adjon a genfi eseményekről és főleg azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormánynak a genfi megegyezés alapján foganatosítania kell. Azok a hirek azonban, amelyek kormányváltozásokról szólnak, nem felelnek meg a valóságnak, sőt arról sincs szó, hogy a kabinet bármelyik tagja elhagyja a helyét. A külügyi bizottság ülésén Bethlen István is megjelenik és a legutóbbi ülésen el nem mondott kérdéseit most elő fogja adni és azokra konkrét választ fog kérni a miniszterelnöktől. A Ház csütörtöki üléséről az alábbi jelentés számol be: A képviselőház csütörtöki ülését délután 5 órakor nyitotta meg Almássy László elnök. Görgey István előadó beterjesztette a külügyi bizottság jelentését a délben letárgyalt törvényjavaslatról, mely az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szól. A Ház ezután áttért a napirenden szereplő törvényjavaslatok tárgyalására. A vasúti árufuvarozás tárgyában Rómában 1933. novemberében megkötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvénviavaslat általános vitájában szónok nem ielentkezett és igv a Ház a törvényjavaslatot á'ta!áros«á,*ban, majd vita nélkül részleteiben is elfogadta. A személy, és poggyászfuvarozásról, valamint a rendeletre szóló fuvarlevéllel vasúton küldött áruk fuvarozására vonatkozó Rómában ELÖFIZETeS:HaVonta helyisen 3.ZO Vidéken é* Budapesten 3.®0, kUimidün 0.40 pengd. / Egyes tz&n Ara hétkttznap 12, vaSAr- é* Ünnepnap 20 (111. Htrdefétek fel-vétele tarifa szerint. Mente» lenf« héftö kivételével naponta regpiil vasárnap pedig az iparosok és kereskedők. A választók számánál fogva ez a választás követeli a legnagyobb érdeklődést magának. Az öt esztendő előtti választások tapasztalatai alapján biztosra lehet venni, hogy ez a hátralévő két nap gombamódra fogja kitermelni a frakciókat és frakciók külön jelöltjeit és listáit. A jogosult és jogosulatlan érvényesülési törekvéseknek ebben a tultengésében egy feladat vár a választókra, akik a még hátralévő kétszer huszonnégy óra alatt bizonyára erősen ki lesznek téve a korteskedéseknek és kapacitálásoknak. Ha már van törvényhatósági érdekképviselet és ha nekik kell szavazatukkal eldönteni, hogy érdekképviselőik kik legyenek, igyekezzenek a jelöltek tömegéből, minden más szempontot félretéve, azokat kiválasztani, akik méltó képviselői saját foglalkozásuknak s akiknek tudása, jelleme, férfias önállósága értéket jelent nemcsak a képviselt foglalkozási ágazatra, hanem az egész törvényhatóságra is. megkötött nemzetközi egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat Görgey István előadó ismertette. Rámutatott arra, hogy az első lényeges kedvezményeket jelent a közönség számára. Az egyik fontos eredmény, hogy az utasoknak megengedik, hogy sa. ját szükségleteikre szolgáló tárgyakat maguk szállíthassanak. A másik eredményről szólva, kiemelte, hogy magyar kezdeményezésre valósították meg az átruházható fuvarlevél rendszerét. A Ház mindkét törvényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben vita nélkül fogadta el. Ezután sorra került a Madridban 1932. decemberében kötött távközlés nemzetközi egyezménynek becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Zsindely Ferenc előadó rámutatott arra, hogy az első hasonló nemzetközi egyezményt még a háború előtt Szentpéterváron kötötték meg. Azóta pedig a távközlés igen jelentős technikai feilődésen ment át és mint uj intézmény a rádió is, ugy, hogy szükségessé vált uj nemzetközi egyezmény létesítése. A Ház mind általánosságban, mind részleteiben vita nélkül fogadta el a Kairóban 1931. márciusban kötött egyetemes postaszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ezután áttért az iparfelügyelők 1932. és 1933. évi tevékenységéről szóló jelentés tárgyalására. Vitéz T é g 1 á s s v Béla előadó után K a b ó k' Lajos keveselte az iparfelügyelők számát. Állást foglalt a különféle ujabb rendszerek, különösen a Bedó-rendszer ellen, amelyet anti' «zociálisnak mondott. A jelentést nem fogadta el. Tóth Pál szintén kívánatosnak" mondotta az iparfelügyelők számának emelését. Szerinte az iparfelügvelőknek nemcsak mérnöki, hanem orvosi oklevéllel is kellene reudelkezniök. AL fnüoszlávial hintasitásokról is szó volt a Képviselőház csütörtöki ülésén Elfogadták a gyógyszerész-javaslatot