Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-13 / 281. szám

\ D f L M A r. y A N o R sv: * n T934 december J3. Kérelem! Szeged az. klr. város közönségéhezI Tisztelettel bejelentjük, hogy a Belvárosi, Széchenyi és Korzó Mozik vezetősége Szeged az. kir. város támogatásával a Jugoszláviából kiüldözött magyar testvéreink megsegítésére december 14-én, pénteken 5,7,9 órakor a Széchenyi Moziban rendkívüli előadást rendezUnk. Ezen előadás teljes bruttó bevételét a fent irt célra telj'-« egészében átengedjük. Mély tisztelettel kérjük Szeged város nemesen érző közön ségét. hogy az előadásokon minél nagyobb számban vegyen részt, hogy a szerencsétlen menekült véreink támogatására minél nagyobb összeg gyűljön össze. A hivatalos város kiküldöttje utján az előadás bevételeit a legteliesebb mértékben ellenőrizteti. — Bemutatjuk: aAAl FRANCISKA hrilUáns vicíA Akát PAPRIKA KlfAfSZONY, egy budapesti ki-lény vidám történeté', továbbá .1 RÉGI MOTOROS 2. felvonásos burleszket. Ugyanekkor Magyarországon először mi mutatjuk be a Magyar Filmiroda által a jugoszláviai kiüldözöttekről a helyszínen felvett eredeti Maayar havtaos híradót. AZ ADO mindig az értékesítésnél elért nyereségből kell kiindulni, nem pedig az eladási árból. Ha tehát a megnyitó mérlegbeli érték és a beigazolt magasabb előállítási vagy beszerzési árnak különbözete több, mint az ertékesitésen elért nyereség, ugv az adóköteles nyereségből nagyobb összeget, mint az értékesítésen elért nyereség, levonni nem. lehet. így például, ha egy épület a megnyitó mérlegben 100 000 pengővel volt értékelve, de eredeti vételára 200.00i0 pengő volt, ugy amennyiben 180.000 pengőért eladásra került, a 80.000 pengős látszólagos nyereségen felül több nyereség levonására nincsen igény. Lucjkővel leöntötte férjéi, a férj elvesztette féfszemét, de megbocsátott, a merénylőasszonyt 2 hónapra ítélték \ látszólagos nyereség társulati adómentessége Az 1925. évi 7000 P. M. számú rendelet a kereskedői mérleg valódiságának helyreállítása érdekében végleg szakítani akart a korábbi mérlegek adataival és ennek következtében ugy rendelkezett, hogy az összes vállalatok teljesen uj értékelés alapján olyan leltárt és mérleget kötelesek készíteni, amilyent a K. T. 26—28. szakaszai értelmében az üzlet megnyitásakor kell szerkeszteni. Ennek az alaprendelkezéseknek a folyományokén ugyanez a rendelet megállapította azt is, hogy a cselekvő vagyon tételeit legfeljebb milyen összegekben lehet számításba venni. Ennek a rendelkezésnek a következtében azonban a vállalatok egyes vagyontárgyaikat jóval kisébb összegekben voltak kénytelenek a nyitó mérlegbe felvenni, mint amennyi az illető vagyontárgyak !>e.szerzési, illetőleg előállítási ára volt. Áll ez különösen az értékpapírokra és n megnyitó mórleget közvetlen megelőző években emelt, vagv szerzett ingatlanok értr'je Ezeknek a vagyontárgyaknak alacsony <'-n<-ke_ azonban csak átmeneti jelenség volt s igv előre lehetett látni, hogv ezek a vagvontárgvak értékesítésük esetén esetleg magasabb árban lesznek értékesíthetők, mint amennyivel a nyitó mérlegl>en szerepelnek. Nehogy a viszonyok ¡avultával a beszerzési, illetőleg előállítási értéknél alacsonyabb összegben felvett vagvontárgvak értékesítése esetén előálló látszólagos nyereség adó alá vonassék. az 1927. évi 400 P. M. számú rendelet 43. szakasza a lát szól i cos nyereségek részére elvileg adómentességei biztosított. A látszólagos nvereség figyelembe vételét általában véve csak épületeknél, berendezési és felszerelési tárgyaknál, továbbá értéknapiroknál, az áru és anyagkészletnél lehet érvényesíteni. abban ar. esetben, ha az illető vagvontárgv azonossága igazolva van. Az említett vagvontárgvak értékesítésénél elért nyereségnek az a része minösithető lát«zólngosnnk. amelv ezen vagvontárgvak megnyitó leltárboli értéke és beigazolt magasabb be 'erzési. vagy előállítási ára közötti kflllnlönbö/eftel egyenlő. épületeknél, valamint berendezési és felszerelési társrvaknál az azonosságot, továbbá a szerzés, illetőleg beénités idejét, valamint a szerzési és építési költségeket okmánnyal kell igazolni. lírtékesités esetén annak elbírálásánál, hogy az elért nvereség melyik ré^ze tekintendő lét— fzólagosnak. c«akis a mecnvitó mérlegben eredetileg feltüntetett értékből szabad kiindulni. Azok .az összegek ellenben, amelyekkel a vagyontárgyak értéke utóbbi adómentes leírással csökkentett. figyelembevehető különbözetet nem növelhetik. A látszólagos nvereség megállanitásánál (A Délmagyarország munkatársától.) Egy lugköves családi dráma ügyét tárgyalta szerdán a szegedi törvényszék Vadai-tanácsa. .Tulius 27-én. Sövényházán történt, hogy Papp Ferenc gazdálkodót felesége és egvik rokona, Zsótér Ferencné lugkőoldattal leöntötte. A ; gazdálkodó arcán végigfolyt a maró folyadék j és rendkívül sulvos sérüléseket okozott. Behozták a gazdálkodót a szemészeti klnikára, ahol szemevilágát nem lehetett megmenteni. Pappék között napirenden voltak a verekedések. A gazdálkodó kocsmázott, későn járt haza és emiatt állandóan perlekedtek. A kérdéses este Papp ismét ittasan tért haza és vasvillával kopogott be az ablakon, leszurással fenvegette az asszonvt. Panpné felkapta a lugkőoldattal telt edényt és férie arcába loccsantotta annak tartalmát. A vádirat szerint az ott lakó Zsótérné is leöntötte Pappot. így azután mindkét asszony a bíróság elé került szerdán délelőtt. Papp né elmondotta, hogy leöntötte a tőrjét, de azért mert az őt leszurással fenvegette és igy önvédelemből cselekedett. A férje hosszú éveken át azzal fenyegette, hogy elteszi láb alól. Zsótérné lagadta a terhére rótt bűncselekményeket. A tanuk azt vallották, ho^y az asszony régebben készült arra. hogy férjét leönti. ezt többeknek mondotta is. Kihallgatták ezutána fériet, aki elmondotta, hogy feleségének megbocsájtott, nem kívánja a megbüntetését. Mióta elvesztette a szemevi-» lágát. jó útra tért és feleségével békességben él. A bíróság az asszonyt egé^zségrontás vétsége miatt 2 hÓDapi fogházra ítélte. Hat év óta óiban tartotta elmebeteg é(fes£isy|át egy kaszaperi gazdálkodó Váde'eftéssel végződött az érdekes btinper (A Délmagyarország munkatársától.) Agócs Máté György kaszaperi gazdálkodó ellen az ügyészség személyes szabadság megsértése miatt emelt vádat. A vádirat szerint a gazdálkodó 75 éves édesanyját, özv. Agócs Gvörgynét 1928 óta egy ólszerii épületbe tartotta bezárva, amelyet kizárólag erre a célra épített az istálló mögött. Itt sanyargatta, télvíz idején az ólat nem fűtötte, fekvőhelyet nem készített neki és az élelmet is szűkösre szabta ki a számára. A fiu a birtokot, amelyet apjától örökölt, egyedül vezette, holott édesanyjának holtáig tartó haszonélvezeti joga volt a tiz hold földre Agócs Máté György ügyét szerdán tárgyalta a szegedi törvényszék Vrtrfrfsí-tanácsa A 43 éves vádlott az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Édesanyja részére tényleg épitett egy vdlyoqkunyhót az istálló mögött, de erre azérl volt szükség, mert a lakószobák kicsinyek voltak az amúgy Is nagyszámú család számára. Azt gondolta, hogy az anyjának a kunyhóban is jó helye lesz. De nem ez volt a? egyedüli oka édesanyja elkülönitésének. A: öregasszony — mondotta a vádlott — nem épelméjű. Évekkel ezelőtt késsel a kezében járkált az udvaron és a lakásban és félő volt, hogy valakiben kárt tesz. Kabátot lopott az egvik szomszédtól. Elszökött és éjnek idején Békéscsabán kóborolt, ahol a rendőrök fogták el. Általában, ha tehette, mindig elszökött és a környéken csavargott. — Édesapám — folytatta a vádlott — 20 esztendeig gyógykezeltette, ebbe ment tönkre és ebbe. pusztult el. 1910-ben, apám halála után aláásta battonyai házunkat, később a házat éppen ő miatta elárverezték. Odahaza nem lehetett birni vele. Állandóan szidott, átkozott engem és a gyermekeimet. Ezek a gyermekek nem voltak az ó unokái, mert én egy ötgyermekes özvegyet vettem feleségül. Ezekkel a gyerekekkel anyám állandóan hadilábon állt. A gazdálkodó a továbbiak során tagadta, hogy anyja részére sem fekvőhelyről, sem élelemről nem gondoskodott kellőképen és azt is tagadta, hogy hat év óta nem engedte ki a szabad levegőre. A bíróság több tanút hallgatott lei. Igv kihallgatták vitéz Mogyoróssy János gazdálkodót, az egyik szomszédot, aki öt évvel ezelőtt látta utoljára az öregasszonyt. Akkor egy színben tartották. ö az öregasszonyt jdmbor. Istenfélő aszszonynak ismerte, nem látszott rajta elmezavarodottság. Egy izben lakodalomra volt hivatalos Agócsékhoz. Benézett az öregasszonyhoz a színbe és hallotta, hogy az a» kánaáni menyegzőről prédikált és az Ur Jézusról, aki azon a menyegzőn a vizet borrá változtatta. Az asszony ba volt zárva az ólba, az ételt is az ablakon dt adták ba neki. Télviz idején is ott tartották, időnként parazsat tettek be neki az ablakon, hogy amellett melegedjék, ha fázik. Az öreget csak a feljeientég óta engedik ki az udvarra. Bomla Ferenc gazdálkodó előadta, hogy az ai vityilló, ; Inelyben Agócsnét tartották, embermagasságú lehet, padolatlan, deszkából épült ajtóval van elzárva a külvilágtól. Az öregei csak akkori engedték ki, ha kukoricát kellett morzsolni, vagfosztani. Hal év alatt egyetlen egyszer látta azi öregasszonyt — vcűlotta a tanú —, holott kőzvet4 len szomszédja Agócséknak. Kihallgatták ezután két orvost, akik évekenl át kezelték az öreget. Az orvosok elmondották, hogy szükség volt az öreg elkülönítésére, mert ön* és közveszéhjes elmebeteg. Késsel járkált az uccukon, szeméremsértő dolgokat követett el ugv. hogy a lakásban nem lehetett tartani. Hason!* vallomást tett a kaszaperi főjegyző is, akinél Agócs Máté többször panaszkodott az édesanyjára. Dr. Balázs Sándor ügyész ezek utan elejtetle a gazdálkodó ellen a vájtat, mert a kihallgatott tanuk vallomása szerint nem követett el bűncselekményt A biróság ezek után a gatzdálkodó ellen megszüntette az eljárást. Mócokaf telepítenek a Bánálba Bukarest, december 12. A földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy Arad, Bihar, Szatmári Szilágy és Temes, Torontálmegyékben lévő állami tartalékföldekre a nemzeti telepítési hivatal m<^ cokat teleoitsen la.