Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-13 / 281. szám

\ D f L M A r. y A N o R sv: * n T934 december J3. Kérelem! Szeged az. klr. város közönségéhezI Tisztelettel bejelentjük, hogy a Belvárosi, Szé­chenyi és Korzó Mozik vezetősége Szeged az. kir. város támogatásával a Jugoszláviából ki­üldözött magyar testvéreink megsegítésére december 14-én, pénteken 5,7,9 órakor a Széchenyi Moziban rendkívüli előadást rendezUnk. Ezen előadás teljes bruttó bevételét a fent irt célra telj'-« egészében átengedjük. Mély tiszte­lettel kérjük Szeged város nemesen érző közön ségét. hogy az előadásokon minél nagyobb számban vegyen részt, hogy a szerencsétlen menekült véreink támogatására minél nagyobb összeg gyűljön össze. A hivatalos város ki­küldöttje utján az előadás bevételeit a legtel­iesebb mértékben ellenőrizteti. — Bemutatjuk: aAAl FRANCISKA hrilUáns vicíA Akát PAPRIKA KlfAfSZONY, egy budapesti ki-lény vidám történeté', továbbá .1 RÉGI MOTOROS 2. felvonásos burleszket. Ugyanekkor Magyarországon először mi mu­tatjuk be a Magyar Filmiroda által a jugoszlá­viai kiüldözöttekről a helyszínen felvett eredeti Maayar havtaos híradót. AZ ADO mindig az értékesítésnél elért nyereségből kell kiindulni, nem pedig az eladási árból. Ha te­hát a megnyitó mérlegbeli érték és a beigazolt magasabb előállítási vagy beszerzési árnak kü­lönbözete több, mint az ertékesitésen elért nye­reség, ugv az adóköteles nyereségből nagyobb összeget, mint az értékesítésen elért nyereség, levonni nem. lehet. így például, ha egy épület a megnyitó mér­legben 100 000 pengővel volt értékelve, de ere­deti vételára 200.00i0 pengő volt, ugy amennyi­ben 180.000 pengőért eladásra került, a 80.000 pengős látszólagos nyereségen felül több nye­reség levonására nincsen igény. Lucjkővel leöntötte férjéi, a férj elvesztette féfszemét, de megbocsátott, a merénylőasszonyt 2 hónapra ítélték \ látszólagos nyereség társulati adómentessége Az 1925. évi 7000 P. M. számú rendelet a kereskedői mérleg valódiságának helyreállítása érdekében végleg szakítani akart a korábbi mérlegek adataival és ennek következtében ugy rendelkezett, hogy az összes vállalatok teljesen uj értékelés alapján olyan leltárt és mérleget kötelesek készíteni, amilyent a K. T. 26—28. szakaszai értelmében az üzlet megnyi­tásakor kell szerkeszteni. Ennek az alaprendelkezéseknek a folyomá­nyokén ugyanez a rendelet megállapította azt is, hogy a cselekvő vagyon tételeit legfeljebb milyen összegekben lehet számításba venni. Ennek a rendelkezésnek a következtében azon­ban a vállalatok egyes vagyontárgyaikat jóval kisébb összegekben voltak kénytelenek a nyi­tó mérlegbe felvenni, mint amennyi az illető vagyontárgyak !>e.szerzési, illetőleg előállítási ára volt. Áll ez különösen az értékpapírokra és n megnyitó mórleget közvetlen megelőző évek­ben emelt, vagv szerzett ingatlanok értr'je Ezeknek a vagyontárgyaknak alacsony <'-n<-­ke_ azonban csak átmeneti jelenség volt s igv előre lehetett látni, hogv ezek a vagvontárgvak értékesítésük esetén esetleg magasabb árban lesznek értékesíthetők, mint amennyivel a nyi­tó mérlegl>en szerepelnek. Nehogy a viszonyok ¡avultával a beszerzési, illetőleg előállítási ér­téknél alacsonyabb összegben felvett vagvon­tárgvak értékesítése esetén előálló látszólagos nyereség adó alá vonassék. az 1927. évi 400 P. M. számú rendelet 43. szakasza a lát szól i cos nyereségek részére elvileg adómentességei biz­tosított. A látszólagos nvereség figyelembe vételét általában véve csak épületeknél, berendezési és felszerelési tárgyaknál, továbbá értéknapi­roknál, az áru és anyagkészletnél lehet érvé­nyesíteni. abban ar. esetben, ha az illető va­gvontárgv azonossága igazolva van. Az említett vagvontárgvak értékesítésénél elért nyereségnek az a része minösithető lát­«zólngosnnk. amelv ezen vagvontárgvak meg­nyitó leltárboli értéke és beigazolt magasabb be 'erzési. vagy előállítási ára közötti kfllln­lönbö/eftel egyenlő. épületeknél, valamint berendezési és felsze­relési társrvaknál az azonosságot, továbbá a szerzés, illetőleg beénités idejét, valamint a szerzési és építési költségeket okmánnyal kell igazolni. lírtékesités esetén annak elbírálásánál, hogy az elért nvereség melyik ré^ze tekintendő lét— fzólagosnak. c«akis a mecnvitó mérlegben ere­detileg feltüntetett értékből szabad kiindulni. Azok .az összegek ellenben, amelyekkel a va­gyontárgyak értéke utóbbi adómentes leírással csökkentett. figyelembevehető különbözetet nem növelhetik. A látszólagos nvereség megállanitásánál (A Délmagyarország munkatársától.) Egy lugköves családi dráma ügyét tárgyalta szer­dán a szegedi törvényszék Vadai-tanácsa. .Tulius 27-én. Sövényházán történt, hogy Papp Ferenc gazdálkodót felesége és egvik rokona, Zsótér Ferencné lugkőoldattal leöntötte. A ; gazdálkodó arcán végigfolyt a maró folyadék j és rendkívül sulvos sérüléseket okozott. Behoz­ták a gazdálkodót a szemészeti klnikára, ahol szemevilágát nem lehetett megmenteni. Pappék között napirenden voltak a vereke­dések. A gazdálkodó kocsmázott, későn járt haza és emiatt állandóan perlekedtek. A kér­déses este Papp ismét ittasan tért haza és vas­villával kopogott be az ablakon, leszurással fenvegette az asszonvt. Panpné felkapta a lug­kőoldattal telt edényt és férie arcába loccsan­totta annak tartalmát. A vádirat szerint az ott lakó Zsótérné is leöntötte Pappot. így azután mindkét asszony a bíróság elé került szerdán délelőtt. Papp né elmondotta, hogy leöntötte a tőr­jét, de azért mert az őt leszurással fenvegette és igy önvédelemből cselekedett. A férje hosszú éveken át azzal fenyegette, hogy elteszi láb alól. Zsótérné lagadta a terhére rótt bűncse­lekményeket. A tanuk azt vallották, ho^y az asszony régebben készült arra. hogy férjét le­önti. ezt többeknek mondotta is. Kihallgatták ezutána fériet, aki elmondotta, hogy feleségének megbocsájtott, nem kívánja a megbüntetését. Mióta elvesztette a szemevi-» lágát. jó útra tért és feleségével békességben él. A bíróság az asszonyt egé^zségrontás vétsége miatt 2 hÓDapi fogházra ítélte. Hat év óta óiban tartotta elmebeteg é(fes£isy|át egy kaszaperi gazdálkodó Váde'eftéssel végződött az érdekes btinper (A Délmagyarország munkatársától.) Agócs Máté György kaszaperi gazdálkodó ellen az ügyészség személyes szabadság megsértése miatt emelt vádat. A vádirat szerint a gazdálkodó 75 éves édesanyját, özv. Agócs Gvörgynét 1928 óta egy ólszerii épületbe tartotta bezárva, ame­lyet kizárólag erre a célra épített az istálló mö­gött. Itt sanyargatta, télvíz idején az ólat nem fű­tötte, fekvőhelyet nem készített neki és az élel­met is szűkösre szabta ki a számára. A fiu a bir­tokot, amelyet apjától örökölt, egyedül vezette, holott édesanyjának holtáig tartó haszonélvezeti joga volt a tiz hold földre Agócs Máté György ügyét szerdán tárgyalta a szegedi törvényszék Vrtrfrfsí-tanácsa A 43 éves vádlott az elnök kérdésére kijelen­tette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Édesany­ja részére tényleg épitett egy vdlyoqkunyhót az istálló mögött, de erre azérl volt szükség, mert a lakószobák kicsinyek voltak az amúgy Is nagy­számú család számára. Azt gondolta, hogy az anyjának a kunyhóban is jó helye lesz. De nem ez volt a? egyedüli oka édesanyja elkülönitésének. A: öregasszony — mondotta a vádlott — nem épelméjű. Évekkel ezelőtt késsel a kezében járkált az udvaron és a lakásban és félő volt, hogy va­lakiben kárt tesz. Kabátot lopott az egvik szom­szédtól. Elszökött és éjnek idején Békéscsabán kóborolt, ahol a rendőrök fogták el. Általában, ha tehette, mindig elszökött és a környéken csavar­gott. — Édesapám — folytatta a vádlott — 20 esz­tendeig gyógykezeltette, ebbe ment tönkre és eb­be. pusztult el. 1910-ben, apám halála után alá­ásta battonyai házunkat, később a házat éppen ő miatta elárverezték. Odahaza nem lehetett birni vele. Állandóan szidott, átkozott engem és a gyermekeimet. Ezek a gyermekek nem voltak az ó unokái, mert én egy ötgyermekes özvegyet vet­tem feleségül. Ezekkel a gyerekekkel anyám ál­landóan hadilábon állt. A gazdálkodó a továbbiak során tagadta, hogy anyja részére sem fekvőhelyről, sem élelemről nem gondoskodott kellőképen és azt is tagadta, hogy hat év óta nem engedte ki a szabad leve­gőre. A bíróság több tanút hallgatott lei. Igv kihall­gatták vitéz Mogyoróssy János gazdálkodót, az egyik szomszédot, aki öt évvel ezelőtt látta utol­jára az öregasszonyt. Akkor egy színben tartot­ták. ö az öregasszonyt jdmbor. Istenfélő asz­szonynak ismerte, nem látszott rajta elmezava­rodottság. Egy izben lakodalomra volt hivatalos Agócsékhoz. Benézett az öregasszonyhoz a szín­be és hallotta, hogy az a» kánaáni menyegzőről prédikált és az Ur Jézusról, aki azon a menyeg­zőn a vizet borrá változtatta. Az asszony ba volt zárva az ólba, az ételt is az ablakon dt adták ba neki. Télviz idején is ott tartották, időnként pa­razsat tettek be neki az ablakon, hogy amellett melegedjék, ha fázik. Az öreget csak a feljeientég óta engedik ki az udvarra. Bomla Ferenc gazdálkodó előadta, hogy az ai vityilló, ; Inelyben Agócsnét tartották, emberma­gasságú lehet, padolatlan, deszkából épült ajtóval van elzárva a külvilágtól. Az öregei csak akkori engedték ki, ha kukoricát kellett morzsolni, vag­fosztani. Hal év alatt egyetlen egyszer látta azi öregasszonyt — vcűlotta a tanú —, holott kőzvet4 len szomszédja Agócséknak. Kihallgatták ezután két orvost, akik évekenl át kezelték az öreget. Az orvosok elmondották, hogy szükség volt az öreg elkülönítésére, mert ön* és közveszéhjes elmebeteg. Késsel járkált az uc­cukon, szeméremsértő dolgokat követett el ugv. hogy a lakásban nem lehetett tartani. Hason!* vallomást tett a kaszaperi főjegyző is, akinél Agócs Máté többször panaszkodott az édesany­jára. Dr. Balázs Sándor ügyész ezek utan elejtetle a gazdálkodó ellen a vájtat, mert a kihallgatott ta­nuk vallomása szerint nem követett el bűncselek­ményt A biróság ezek után a gatzdálkodó ellen megszüntette az eljárást. Mócokaf telepítenek a Bánálba Bukarest, december 12. A földművelésügyi mi­niszter elrendelte, hogy Arad, Bihar, Szatmári Szilágy és Temes, Torontálmegyékben lévő állami tartalékföldekre a nemzeti telepítési hivatal m<^ cokat teleoitsen la.

Next

/
Oldalképek
Tartalom