Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-13 / 281. szám

GtCM A GY A l?OR SZAG T954 decemfmr T3. ÍZ G il IGAZI LATSZERESZE: .AHULARIUM KELLNBR M^RrON, Káris« u. 8. O'-ciA frakkal a lagfafcb min6s4a • Uqqondoiakb munka. viseli a felelőssécet. A mínszter válaszát a Ház tudomásul vette. Fábián Bél« a vármegyei választótörvény hiányosságairól interpellált. Keres z tes-Fischer Ferenc belügymi­niszter hangsúlyozta, hogy eddg még nem me­rült fel ilyen kifogás a felhozott hiányosságok miatt A választ tudomásul vették. Grieger Miklós Hock .tános kegvclmi kér­vényének elutasítása miatt interpellált. Nem azt nézi most. hogv Hork bünös-e. vagv sem, ha­nem ogvedfll azt. hogv beteg és mindenért meg­bűnhődött 75 éves pnptársáról van szó, akinek nicgkcgvelmezését a keresztény gondolat és az rtll'>mfói tekintélv kivánja. Lázár Andor igazsngügyminiszter: Ha Wock János érdekéhen uiahh kcevelmi kérvényt ndn;»k he, lelkiismerete szerint fog eljárni. Grieger Miklós viszonválaszn ulnn a Hnz nagy többsége a miniszter válaszát tudomásul vei le. Grieger Miklós következő interpelláció ját f> kormány németbarát külpolitikai vímalveze­1é*e ögvéb'en intézte a miniszterelnökhöz. \ németbarát külpolitika telieseo csödöt mondolt és nz n kérdés, hogv hajlandó-e a koriiiánv ennek következményeit levonni. Hosszabb tör­ténelmi visszapillantás után arra a megállapí­tásra jutott, hogv a német sorskozös*é»T. a nér nictbarát po'ítíka iutlntott bennünket Trianon­hoz. A mni Németorszáf a^zdn-áíi téren elzár­kózó politikát követ vrlíínk szemben, revíziós törekvéseink iránt portig n német sajtó feltilnő közömbösséget tanúsít. A genfi eseményekkel kapcsolatban azt lapn«zlaltuk. hogy akkor, amikor Olaszország síkra száll! mellettünk, Németország fagyos közönnyel volt irántunk és a német sajtóban ecv mákszemnvi rokonszen­vet sem lehet találni. Róma és Berlin között olvan viszony van, amelv belátható időn belül kizárja a komolv eevüttmüködés lehetőségét. Olaszország mellett hiiségael ki ke'l tartani és szakítani kell a németbarát külpolitikával. Gömbös Gyula miniszterelnök azonnal válaszolt az interpellációra. Hangsúlyozta, hogv annak sem tartalmát. <rm időpontját nem tartotta helvesnek. Voltak Ori^gernek egyes megállapításai, amelyekkel tcljccen egyetért. A német sajtóban és a német birodalomban salná latosan látnak napvilágot olvan megálla­pítások é* ffirrkvések, amolvek ellenkeznek a mnevar érdekekkel, hclvtelen volna azonban ezt hivatalos német állásfoglalásnak deklarál­ni Németbarát politikát n»ért követ, mert van­nak történelmi kapcsolataink is Németország­mi a közelmúltból, de elsősorban azért, mert Németország Európa eavilc lognagvobb és leg­erősebb népe és olv közelségben éli nemzeti életét, hogv elbanvacolni nem lehet. — Meg kell állapítani, hogy Németország mindig barátcnsros politikát folytatott Magyar­ország iránt. Hitler a bi^marcki gondolat alap­ián áll ós rokonszenvvel van fl mnsjvnr nemzet irnnt de Németországnak lehetnek olvan reál­politikai érdekel, amelyek i Mnwarorszóg 1 MAGYAR I FESIQMÜVESZEK áüandó kiállítása Tisza Lajos körű! 42a sz. Hazánk legkiválóbb mes­tereinek legsikerültebb di­jakat nyert alkotásai. Lel­ket gyönyörködtető művé­szet. — Többsz&z kép ízlésesen bekeretezve csupa mflremek. Hallatlan olcsó árak! fl ifigrtényeimgseöD fizetési lelieielBH! Dus válaszlék kerelezésben részJelreis Kérem a kirakatok megtekintését iránti rokonszenv hapgoztatását nem teszik szükségessé, vagy elkerülhetőnek parancsolják. Grieger még aláhúzza, hogy tartsunk ki az olas* politika mellett Nem kell őt figyelmeztet­ni arra, hogy a Dúcét nagyrabecsülje és hogy az olasz barátság legyen a magyar külpolitika alapja, mert ezen nyugszik egész külpolitikai ténykedésünk Németország nem tagja a Nép­szövetségnek, nem volt tehát módjában mel­letifink. vagv ellenünk állástfoglalni. Magyar­ország nehé/ külpolitikai helyzetéből az az egv következtetés vonható le, hogv meg kell fogni minden baráti kezet és meg kell tartani. Grieger Miklós a miniszterelnök válaszát nem vette tudomásul. A Ház többsége tudomásul vette a választ Rakovszky Tibor elmondotta interpellá­ciójában, hogy a Máv. esztergomi osztálymér. nökségéné] a munkára jelentkező munkások­kal a pályamesterek felsőbb utasításra való hi­vatkozással közölték, hogy azt a munkást, aki­nek áldott állapotban van a felesége, nem ve­hetik fel. Kérte a minisztert, hogy rendelje el » vizsgálatot. Az interpellációt kiadták a kereskedelmi miniszternek. C politikai gyilkosokat meg kell fosztani erkölcsi alapjuktól ­Bécs, december 12. Az osztrák népjóléti mi­niszter ma fogadta az Univerzal Correspondent képviselőjét és a következőket mondotta: — Ma w. egész közvélemény a genfi tárgyalás lefolyásának, illetőleg a jugoszláv-magyar viszály elintézésének hatása alatt áll. Közvéleményünkre hivatkozom, amikor megállapítom, hogy Ma­gyarország nemzeti becsülete a viszályból telje­sen sértetlenül került ki. Éppen nekünk, osztrá­koknak és magyaroknak minden okunk meg van airra, hogy a politikai gyilkosságokat elitéljük, mert hiszen egy politikai gyilkosság taszította a világot háborúba és végeredményben ez idézte elő államunk összeomlását. Éppen azért, mert őszintén elitéljük a politikai gyilkosságokat és a terrorizmust, kívánnunk kell, hogy a jövőben egyszer és mindenkorra vessenek véget a politi­kai gyilkosok kultuszának. Politikái gyilkosok szobrainak felállítása nyilvános helyeken és a gyilkosok másfajtdju kultusza bizonyára nem gyakorol jó hatást az amúgy Is erősen fanatizált ifjúságra. A politikai gyilkosokat tehát meg kell fosztani „erkölcsi alapjuktól." A londoni Times megállapítja, hogy a genfi végső határozat egyldtalán nem »olt szigorú Ma­gyarországgal szemben. A magyar kormányt több szempont birta a határozat elfogadására: az a tény, hogy nem javasoltak nemretközi vizsgála­tot Magyarország területére és a javaslat nem tar­talmazza a magyar kormány, sőt még a helyi ha­tóságok megrovását sem. Az aggodalom, hogy a helyzet a jugoszláv­magyar határon csak elmérgesedhetik, csak siet­tette a döntést. Laval Mussolinihez készül Genf, december 12. Genfi körökben tudni vé­lik, hogy Laval, francia külügyminiszter még újév előtt felkeresi Mussolini olasz miniszter­elnököt. Interpellációk az angol alsóházban a Jugoszláv kiutasítások miatt Az angol kormány Intenciójára szűntették meg a kiutasításokat London, december 12. Az alsóház mai ülését a jugoszláviai magyarok kiüldözéséről szóló inter­pellé ciók nyitották meg. Mabame képviselő kérdezte a külügyminiszter­től, hogy tiltakozott-e Magyarország ismételten a Népszövetségnél a jugoszláviai magyar kisebbsé­geket ért elbánás miatt? Sir Robert Goower azt kérdezte, van-e va­lami mondanivalója a külügyminiszternek a ma­gyar alattvalók tömeges kiüldöztetéséről Jugo­szláviának abból a részéből, amely korábban Ma­gyarországhoz tartozott. Lovat Frazer képviselő: Van-e tudomása a kül­ügyminiszternek a jugoszláviai magyar alattvaló­kat ért elbánásról és mit szándékozik az angol kormány ebben az ügyben a Népszövetség legkö­zelebbi üléséig tenni? Wedgwood ezredes: Mit tett eddig az angol kormány, hogy megszüntesse a magyarok kiüldöz­tetését Jugoszláviából és megengedik-e az eddig kiüldőzötteknek a visszatérést? Sir Cooper fiadson: Tett-e, vagy szándékozik-e tenni a külügyminiszter előterjesztéseket a j""0­szlüv kormánynál hivatkozással a faji kisebb­ségvédelmi szerződésen alapuló kötelezettségekre, amely szerződést Anglia is aláirta? Sir John Simon külügyminiszter : — A tény az, hogy az elmúlt két, vagy három hét alatt igen sok magyart, összesen körülbelül 2—3000-t utasítottak ki a jugoszláv hatóságok Ju­goszláviából. Értesülésünk szerint ezek nem ju­goszláv nemzetiségűek és ez okból nem esnek a kisebbségek védelmére Jugoszláviával kötött szer­ződés határozmányai alá. — Mindazonáltal nagy hatást gyakoroltak az angol kormányra az érintett személyek súlyos szenvedései és annak fontossága, hogy mindent kerülni kell, ami még jobban elmérgesithetné a Népszövetség elé terjesztett vitát és ennélfogva az angol kormány előterjesztést tett a jugoszláv kor­mánynál, hogy vessen véget ezeknek a kiutasítá­soknak. A jugoszláv régensherceg, amikor decem­ber 8-án Jugoszláviába visszatért, azonnal elren­delte, hogy szüntessék be a kiutasításokat és ér­tesülésünk szerint azokat végleg megszüntették. Nem tudom, hogy azok, akiket már kiutasítot­tak, visszatérnek-e, vagy vissza akarnak-e térni Jugoszláviába. Mabame képviselő: Tudja-e a miniszter m, hogy az a mód, ahogy ezeket a kiüklóztctéseket végrehajtották, súlyosan sérti az igazságot és fi­gyelmeztetni fogja-e a jugoszláv hatóságokat az egész angol közvélemény felháborodásáról? Sir John Simon külügyminiszter: — Azt hiszem — véleményem szerint — mán megtettem azt, hogy mérsékelt szavakkal hoztam a Ház tudomására azt a tanácsot, amelyet egif barátságos nemzetnek megadni jónak láttunk­(Élénk éljenzés minden oldalon). Bizonyos ese-< tek súlyos szenvedéssel jártak, de tekintettel arra­hogy az ügy már elintézést nyert és a jó viszony érdeke azt követeli, hogy elégedjünk meg asaalj hogy ez a dolog véget ért Rhys Davies képviselő: Nem tehetne-e az an-i gol kormány olyan irányú előterjesztéseket, hogyj ezek az emberek visszatérjenek otthonaikba, haj ugy akarják? Sir John Simon külügyminiszter: — Nem tudom, hogy a kiüldőzöttek vi'ssza-o témek-e, vagy vissza akarnak-e térni, de nyilván nem kívánatos, hogy sürgessük azokat, akik haj­landók megfelelő intézkedéseket tenni, azonban az ügy egyetlen mozzanatát sem tévesztjük szenr elől. Csütörtökön érkezik Budapestre Scbuscltnigg kancellár Budapest, december 12. Bécsi jelentés szerint Schuschnigg osztrák kancellár és Berger-Walde­negg külügyminiszter csütörtökön kora délelőtt érkezik Budapestre, ahol számukra; •ünnepélyes fogadtatást készítenek elő. A pályaudvaron az osztrák államférfiakat Gömbös Gyula miniszter­elnökkel az élen a kormány valamennyi tagja fogadja. Csütörtökön a miniszterelnök és felesé­ge vacsorát ad az osztrák vendégek tiszteletére. A két kormányelnök a rádióban beszédet fog mondani. Pénteken hivatalos tanácskozások lesz­nek és az osztrák államférfiak megkoszorúzzák a Hősök emlékkövét, délben kihallgatáson jelennek meg a kormányzónál, aki utána villásreggeUt ad tiszteletükre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom