Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-13 / 255. szám

a parlament előtti téren. A Ház a szoborra 25 ezer pengőt szavazott meg. A Ház ezután a megüresedett Jegyzői és bizottsági tagsági Kefye-t ket töltötte be. Néhai Herczeg BSa helyébe vitéz Kenyeres Jánost, az alispánná megválasztott Frey Vilmos helyébe Tóbler Jánost választották meg jegvwikül. Az állandó összeférhetetlenségi bizottság uj tagja vitéz Kérészies-Fisrher Miklós lett. Almássy elnök olyan értelemben tett napirendi javaslatod nogy a Ház kedden délután tartson ülést és javaslatokat tárgyaljon. Grieger Miklós a »Magyarság« emlékezetes betiltását tette szóvá. Abban a cikkben, amelyért a lapot betiltották, semmi olyan nem volt, amit Budapest, november 12 Hétfőn délben pártérteki'zh'tct tartott a oemzeti egység pártja, amelyen SztraayavszJky Sándor pártelnök felszólalása után Gömbös miniszterelnök na. gyobb beszédet mondott. — Belpolitikai téren megállapíthatjuk — mondotta —, hogy a kormány kétéves rendszeres munkája az egész vonalon rendet és nyugalmat teremtett. Külkereskedelmi téren megteremtettük azí a helyzetet, amelynek eredményeként Magyarország ma jó atmoszférában dolgozik. Az országszerte folyó felvilágosító és propagáló munkanak megvolt a hatása: a párt pozíciója az egész országban megingathatatlan — jelentette ki a miniszterelnök. — Sokan szemrehányást tesznek, hogy a reforinmunka lassú tempóban alakult ki. Az a tempó, amit a szemrehányók kivánnak, éppen a diktatúra tempója volna, mig a mi tempónk az alkotmányos keretek között működő céltudatos evolúció« kormányzati tevékenység, amely számol a lehetőségekkel és felelősségéa közvélemény nem fogadhatott volna el. A betiltás nem mérsékelte az ellenünk indított sajtóhadjáratot. A cseh és a szerb sajtó, főleg a belgrádi Vreme a marseillei gyilkosságra való felbuitással vádolja a magyar kormányt, anélkül, hogy ezért elégtételt kaptánk volna. Hibát és gyengeséget lát a betiltásban. Létay Ernő: A betiltás elrettentő példa kivánt lenni, hogy a magyar sajtó válságos időkben is meggondioltan ír. Biichler József azt fejtegette, hogy a fővárosi törvény megbukott. Minden élet megállt a fővárosnál a főpolgármester betegsége miatt, mert a törvény nem gondoskodott helyettesről. Lányi Márton védelmébe vette a fővárosi törvényt. Végül a földmivelésügyi és kereskedelmi miniszter korábbi merpetlációkra adott írásbeli válaszát ismertették. Az ülés 7 órakor véget ért. nek tudatában megfontoltan viszi az ország eit. zután azt mondotta a miniszterelnök, hogy a választójog kérdésében a haladó, konzerva tiv politika elvei alapján áll, de nem hajlandó semmiféle sötétbeugrásra vállalkozni. A választójog kérdésében eddig kivétel nélkül a nem illetékesek nyilatkoztak. — A vezető irányeszménk — mondotta — az, hogy a reformpolitika jegyében olyan világnézet érvényesüljön, amely biztosítja Magyarországon az evolúciós, alkotmányos, parlamentáris kormányzás lehetőségét. Mi szilárdan és tántoríthatatlanul akarunk megmaradni az ezeréves alkotmányosság utján es ezért van szükség arra, hogy a kormányzat mögött világnézetileg szilárd, politikailag egy hitvallást valló egységes és az alkotmányos kormán vzás feladataival tisztában levő, ezt elvégezni tudó nagy párt álljon. Ezután a külpolitikai kérdéseket ismertette. Megemlékezett arról a ráaalomhad járatról. !Z Öli IGAZI LflTSZEHÉSZE: OKUL&RIUM KELLNER MARTOK, Kárász n. 3. >lc*őnrakka! n eToh ) mnoseqfma •eiionrtosob'i nuntn. amelyet bizonyos államok Magyarország ellen indítottak « amely rágalomhadjárat által Magyarországnak másfél évtizedes céltudatos külpolitikai munká jával elért nemzetközi pozícióját akarták veszélyeztetni. Ez a rágalomhadjárat kudarcot vallott. Nagy melegséggel szólt lengyel és olaszországi, valamint ausztriai útjáról, arról a rendkívül szives, rokonszenves fogadtatásról, amelyben a három országban része volt Beszélt az Ausztria és Magyarország között fennálló sorsközösségről és megemlékezett arról, hogy az osztrák államférfiak mindent megtesznek annak érdekében, hogv a két ország egyűltmfi. ködése a béke és a középeurópai kibontakozás jegyében minél behatóbb és eredményesebb legyen. Ezután a római útról beszélt. — Mindazok a fantasztikus mesék, amelyeket az olasz—magyar viszonv elhidegiiléséről terjesztettek, rosszakaratú beállításoknak tudhatók be Az olasz—magyar viszony a legme-legehb, a legőszintébb és legszilárdabb reálpolitikai bázison nyugszik. Keménv és kitartó küzdelmet kelleti mindig folvtatnunk a mindennapi k^nvérért és azért, hogv itt, Európa viharsarkában megálljuk a helyünket. Ez a mi történelmi szerepünk. Este vacsorát tartott az egysécres párt, amelyen Korniss Gyula köszöntötte Gömböst. A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogv a vá'asztójogi reformot megígérte a nemzetnek és meg is valósitja azral a bátorsággal, amelylyel a kormány a függőkérdéseket likvidálni szokta. A külpolitikára áttérve, hangsúlyozta, hogy a római megegyezés esetében egy nagyhatalom és két kishatahm szövetkezett arra, hogy a Dunamedence kérdéseinek egyrészét meqo'dja. Ezért ültek annakidején össze, hogy világos helyzetet teremtsenek, hogy ne legyen félreértés sem politikai, sem gazdasági szempontból. A hármas egyezmény légköre biztosítja azt, hogy az aláírók minden körülmények között számíthatnak egymás támogatására. A hármas egyezményhez tárgyi előfeltételek alapján megvan a csatlakozási lehetőség mindenki számára, de erek hiányában nem csatlakozhatik senki sem hozzá. Nem kell világosabban beszélni, annyiszor hangsúlyozta már, hogy a kormány a revízió alapján áll. Ez lehet az egyik tárgyi előfeltétel. Meggyőződése, hogy Európa kigyógyul majd betegségéből, ha a római egyezmény szellemében fog dolgozni és ezért reménykedik a magyar revíziós célok békés elintézésének lehetőségébe Eéhrepiosók a törvényszék előtt tA Délmagyarország munkatársától.) Bélyeghamisítás miatt került hétfőn délelőtt a szegedi törvényszék elé két mezőkovácsházai lakó: Miki te József és Dóri Mihály. Az előbbi foglalkozása iccés, az utóbbi korcsmáros. Mikite tartozott Dórinak, aki többszőr fizetésre szólította fel. Mikite egy napon tartozása kiegyenlítése fejében átadott Dórinak három darab kétpengős forgalmi adóbélyeget. A bélyegek azonban már használtak voltak és le voltak bélyegezve. Dóri a bélyegeket elfogadta, a bélyegzőfestéket lemosta róluk és azokat újból felhasználta a forgalmiadója lerovásánál. A dolog azután kiderült. A két ember a törvényszék előtt beismerő vallomást tett. A bíróság Mikitét 30 pengő pénzbüntetésre, Dórit 8 napi fogházra Ítélte jogerősen. é

ClTia, tkszcrSSS^forem~>m Hfzalopimal TíáTT vü 6r&shoz. Kölcsey n. 7. - Óra-, 1#1 '•«;? ékszerja válások olcsón, gyorsot», colosam! Töri arai, y, ezüst, régi pénz, zál«s;e(i"bev&Uto. Etadhs Kényelmes részletfizetésre elő'eg'ndlktll, tlsiívíselőh, nyugdíjasok részére. A budapesti rendőrség lezárta a nyomozást a marseillei gyilkosság ügyében A rendőrség hivatalos közFeménye a Mha?lgaf ásókról és őrizelbevéíelekről — Senki sem volt, aki a merénylettel kapcsolatba hozható Budapest, november 12. A' MTI jelenti: A rendőrhatóságok a marseillei merénylettel kapcsolatos nyomozást, hacsak esetleg ujabb, eddig ismeretlen adatok fel nem merülnek, lezárta. A rendőrség budapesti főkapitánysága ezzel kapcsolatban az alábbi közleményt adta ki: — A marseillei merénylet után közvetlen következő napokban a magyar rendőrhatóságok a legszélesebb körű nyomozást indították meg. Ezenkívül a legsürgősebben foganatosítottak mindazokat a nyomozásokat, amelynek lefolytatása céljából akár a párisi rendőrség, akér pedig a külügyminisztérium utján a budapesti jugoszláv követség részéről megkeresés érkezett. A rendőrség többszáz kihallgatást eszközölt és 21 ember került őrizetbe. A nyomozás során megállapitást nyert, hogy olyan egyént még a kihaligatottak és őrizetbe vettek között sem talállak, aki a merénylettel kapcsolatba volna hozható. Arra sem merült fel adat, hogy a királygyilkos Georgiev Vlada valaha Magyarországon járt, vagy tartózkodott volna. Intézkedés történt abban az irányban, hogy a Magyarországon tarkózkodó és horvát politikai menekülteknek tekinthető jugoszláv állampolgárok továbbr 1 is rendőri felügyelet alatt maradjanak. Az összes magyar lapokat kitiltották Jugoszláviából Belgrád, november 22. A belügyminisztérium szombatról keltezett rendeletével az összes magyarországi sajtótermékeket, napilapokat* politikai és széfHrodalmi folyóiratokat, szaltlapokqt kitátotta az ország területéről, illetve megvonta azok postai szállitási jogát és az ország területén való forgalombahozatilát. Vasárnap már egyetlen magyar sajtótermék s-m ooll luíálhuló Jugoszláviában. Gömbös beszéde az egysépspárthan a belpolitikai és a külügyi helyzetről