Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-11 / 254. szám

DflMGYARORSZAfi SKBOED, SBorketzlAtéfl • Somogyi occo Zl.,l.em.Telefon: 23»33.. Kl«cl6hlvatal knio*OnkOnyvtAr «t tegylroda : Aradi urrn 8. Telefon t 13-0«. ^ Nyomda : l»w | ipist nccn 1». Telefon - 13—o®. TArlrntl A« K>v«ldm: Pélmaqyatotnao Sieged Megkezdődött A választási harc megkezdődött, a felvonulást, az előcsatározást, a patrulok felderítő munkálatait már a legközelebbi órákban az egymással szembenálló csapatok frontális összeütközése váltja fel. A vezérkarok lázas gyorsasággal készítik elő a megváltozott terepviszonyokhoz képest az ütközet terveit s az utolsó simításokat végzik már azokon a listákon, amelyek a jelöltek élcsapataihoz beosztottak nevét tartalmazzák. Milyen más mégis ez a választási harc, mint az öt év előtti volt. Mennyivel több lendület volt akkor az egész küzdelemben, mennyivel több eltökéltség jellemzette egyes harcos feleket s mennyivel több lehetősége volt akkor az elvek mérkőzésének. Akkor volt várospolitikai program legalább egyrészének s mindenekelőtt a nagy elvi kérdés felett csatáztak, hogy szabad-e megegyezni különböző elvi alapon álló pártoknak, vagy minden párt számára világnézete s a társadalmi felfogása más-más utat jelöl-e ki? Voltak akkor személyes tekintetek is, amelyek még jobban élezték ki a harc fegyvereit, sokszor már nem is lehetett tisztán látni, hogy hol végződtek a személyi ellentétek és hol kezdődtek az elvi különbségek? De a személyi tekintetek sem voltak olyan alacsonyrendüek, mint most némely esetben. S akkor még — Somogyi Szilveszter rezsimje ellen kellett harcba szállni. A végzet ugy akarta, hogy mielőtt a választási harc megkezdődik, sirba szálljon az a másik férfiú is, aki az elmúlt kor várospolitikai irányzatát Somogyi Szilveszter mellett a legjellegzetesebben reprezentálta. De S om o g y i Szilveszter egyedül is — várospolitikai irányzat volt, egyedül is a városi háztartásnak személyére szabott és meggyőződése után igazodó rendszerét képviselte. Nem szándékozunk most ennek a korszaknak várospolitikai mérlegét megvonni, bennünket ez a kor csak egyetlen vonatkozásban érdekel most, abban, hogy mennyi anyagot, mennyi teret, mennyi témát, mennyi ötletet adott az öt ev előtti választási harcnak. Nem is annyira az országos politika ellenzéki irányzata diadalmaskodott öt évvel ezelőtt, mint inkább a várospolitika ellenzéke. Különös jelenség volt az, hogy S om o g y i^ Szilveszter szinte mindenki hive volt és szinte mindenki az — ellenzéke is. Atyai barátjukként szerették és tisztelték az ellenfelei, de a leghívebb barát is látta azokat a fogyatkozásokat, melyeknek — ne mondjunk mást, — a szeretet túlzása, az alkotásnak csillapíthatatlan vágya s a szemmérték hiánya voltak forrásai. S amikor a választási harc felszította ezt a várospolitikai ellenzéki szellemet, amikor a polgárság bizalmáért hadbaszállók bírálni és kritizálni kezdték a város háztartásában észlelteket, a felgyülemlett elégedetlenség egyik tényezőjévé vált annak a választási sikernek, aminek útját másfelől a politikai őszinteség és egyenesség bizalmat keltő tulajdonságai egyengettek. Most azonban a várospolitikai kérdések nem dominálhatják a választási harcot. Azt a harcot, ami a régi rendszer ellen folyt, nem lehet uj rendszer ellen folytatni. Meg kell • várni az uj korszak tevékenységének irányát és eredményeit. Aki ma a közigazgatás irányáért felelősséget visel, azt nem lehet feleVasárnap, 1934 nov. II. Ara 20 fillér X. évfolyam, 2.34. sz. lőssé tenni az elmúlt idők tévedéseiért és mulasztásaiért. Ha le kellett zárni az elmúlt korszakot, le kell zárni az elmúlt korszak bírálatát is. Amilyen magával ragadó volt öt évvel ezelőtt az akkori közigazgatási rezsim hangos és bátor birálata, épolyan bántó hatású volna, ha most a régi mulasztások és régi tévedések súlyával olyanokat akarnánk terhelni, akiket azokért felelőssé tenni nem lehet. A választási harc számára is alig marad más, mint a világnézeti különbség s a pártpolitikai meggyőződés. De amig egyfelől ezeknek a különbségeknek elválasztó hatását a nagy polgári pártok választási megegyezéssel igyekeznek enyhíteni, addig másfelől sokkal sikeresebben, sokkal lelkesitőbben s a tömegek sokkal felvillanyozóbban érvényesülnek ezek a különbségek az országgyűlési választásokon. A községi politikának egészen más törekvései vannak, egészen más programja s egészen más érdeklődéseket mozgat meg. Egy korszak végén s Budapest, november 10. A Matuska-per szombati tárgyalásán megkezdődtek a tanúkihallgatások. Az első tanú Kiss Kálmán egri városi tisztviselő volt. Kiss a kalocsai főgimnázium első osztályában osztálytársa volt a merénylőnek. Elmondotta, egy este, amikor beszélgettek, Matuska arról beszélt, hogy nem tud nagyszerűbb képet elképzelni, mint egy robbanást a sötét éjszakában. 1926-ban is találkozott vele, nagyon zavarosan beszélt ekkor. A másik tanú, Sahrzrt Béla vallomását jegyzőkönyvből olvasta fel az elnök. A jegyzőkönyv szerint Matuska már gyermekkorában nagyon élvezte a vonatok dübörgését. Kopeczky István és Kühner Sebestyén, Matuska volt osztálytársai jóinagaviseletű tanulónak ismerték. Kőszegi János a tanítóképzőben járt együtt Matuskával, akit huszonhét éve ismer. Tehetséges, vigkedélyü fiu volt. Arról nem tud, hogy kommunista lett volna, bár hallotta ezt. CLÓFIZETÉS- Havonta helyben 3.ZO Vidéken «« Budapesten 3.00, ^Ulf»ld»n S.40 pengd« ' Egye* llAm Ara hélkilznap 12, valAlv e* ItnnRpnap 20 «111. Iltr•letéiek fel-vétele tarifa szerint. MeoteIrnlk MMő kivételével nnpontajeiwrt, egy uj korszak kezdetén kell most a válasz-« tásokat megtartani s talán ez a legfőbb okai annak, hogy elsősorban nem szegedi elvek, nem szegedi célok és nem szegedi törekvések, hanem országos programok s világnézett különbségek mérkőznek meg egymással. Mindez a körülmény biztosithatná a választási harc szenvedelemnélküliségét, mindez a tényező alkalmas arra, hogy a szenvedélyeket a választási harctól távoltartsa, csak egyéni kedvtelések, önjelölti felelőtlenségek és kortesi tulbuzg a 1 m a k ne avatkozzanak bele a harcba. A város érdeke azt kívánja, hogy méltósággal és fegyelmezetten mérjék össze erejüket az egymással szembenállók. Elvégre a harc után közös feladatok, közös célok és közös munka várnak bennünket s minél kevesebb emléke marad meg a választási küzdelemnek, annál több biztositéka lesz annak, hogy a közös célok elérésére közös munkával és közös akarattal fáradozhatunk. A délután tárgyaláson az első tanuk Matuska régi életéről, harctéri szerepléséről vallottak. Csaknem valamennyi tanti feltűnni vágyó, hiu embernek ismerte Matuskát, akiben azonban semmiféle rendellenességet nem fedeztek fel. Az elnök ezután egy plakátot mutatott be, amelyen Leót ismerte fel Matuska. Az elnök kijelentette, hogy Czája József birkozóbajnok kihallgatásra jelentkezett. Czája vallomásában kizárólag Leó éleiéről beszélt. Matuska azt állította, hogy Leó neki azt ajánlotta, próbálja meg a hipnotizálást és azután társulnak. Az elnök ismertetett egy levelet, amelyben Leó egy nőiismerőse azt irja, hogy bár élete végéig együtt élt Leóval, Maluskáról sohasem hallott. A védő ezután ujabb bizonyítási indítványt tett és ezzel a mai tárgyalás véget ért. A következő tárgyalási nap hétfőn lesz. Ausztria és Magyarország helyzete a római tárgyalások után A miniszterelnök a parlament keddi vagy szerdal ülésén nyilatkozik a külpolitikai helyzetről (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Gömbös római utja után ellenzéki körökben hangsúlyozták, biztató, hogy Franciaország és a kisantant részéről ért támadások ügyében Magyarország egy olyan nagyhatalom, mint amilyen Olaszország, támogatását és segítségét nyerte el, ami válságos pillanatban kétségtelenül, hasznára lehet az országnak. Rámutattak a római látogatásnak egy másik tényére is. Az utóbbi időben ugy látszott, hogy Magyarországnak é3 Németországnak viszonya gyengítette volna Magyarország kapcsolatait Ausztriával. A római tárgyalások kétségtelenné tették, hogy Magyarország Ausztria függetlenségét nemcsak elismeri, de Olaszországgal karöltve, kész garantálni is. Egyes politikai körök ugy látják, hogy a római tanácskozások után Magyarország és Ausztria viszonya még bensőségesebbé válik. Egyesek már arról beszélnek, hogy Ausztria és Magyarország valamelyes szorosabb kapcsolatban építi ki viszonyát. A külpolitikai kérdések előtérbe nyomulásával kapcsolatban valószínű, hogy a hétfői parlamenti ülés csendes lesz. Hir szerint kedden, vagy a szerdai interpellációs napon tesz fel az ellenzék a parlament nyilvánossága előtt kérdéseket, amelyekre Gömbös miniszterelnök válaszolni fog. Leóról és Matuska életéről vallottak a tanuk a bíatorbágyi per szombati tárgyalásán