Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-11 / 254. szám

DflMGYARORSZAfi SKBOED, SBorketzlAtéfl • Somogyi occo Zl.,l.em.Telefon: 23»33.. Kl«cl6hlvatal knio*OnkOnyvtAr «t tegylroda : Aradi urrn 8. Telefon t 13-0«. ^ Nyomda : l»w | ipist nccn 1». Telefon - 13—o®. TArlrntl A« K>v«ldm: Pélmaqyatotnao Sieged Megkezdődött A választási harc megkezdődött, a felvo­nulást, az előcsatározást, a patrulok felderítő munkálatait már a legközelebbi órákban az egymással szembenálló csapatok frontális összeütközése váltja fel. A vezérkarok lázas gyorsasággal készítik elő a megváltozott te­repviszonyokhoz képest az ütközet terveit s az utolsó simításokat végzik már azokon a listákon, amelyek a jelöltek élcsapataihoz beosztottak nevét tartalmazzák. Milyen más mégis ez a választási harc, mint az öt év előtti volt. Mennyivel több lendület volt akkor az egész küzdelemben, mennyivel több eltökéltség jellemzette egyes harcos feleket s mennyivel több lehetősége volt akkor az elvek mérkőzésének. Akkor volt várospolitikai program legalább egy­részének s mindenekelőtt a nagy elvi kérdés felett csatáztak, hogy szabad-e megegyezni különböző elvi alapon álló pártoknak, vagy minden párt számára világnézete s a társa­dalmi felfogása más-más utat jelöl-e ki? Voltak akkor személyes tekintetek is, ame­lyek még jobban élezték ki a harc fegyve­reit, sokszor már nem is lehetett tisztán látni, hogy hol végződtek a személyi ellentétek és hol kezdődtek az elvi különbségek? De a sze­mélyi tekintetek sem voltak olyan alacsony­rendüek, mint most némely esetben. S akkor még — Somogyi Szilveszter rezsimje ellen kellett harcba szállni. A vég­zet ugy akarta, hogy mielőtt a választási harc megkezdődik, sirba szálljon az a má­sik férfiú is, aki az elmúlt kor várospolitikai irányzatát Somogyi Szilveszter mellett a legjellegzetesebben reprezentálta. De S o­m o g y i Szilveszter egyedül is — várospo­litikai irányzat volt, egyedül is a városi ház­tartásnak személyére szabott és meggyőző­dése után igazodó rendszerét képviselte. Nem szándékozunk most ennek a korszak­nak várospolitikai mérlegét megvonni, ben­nünket ez a kor csak egyetlen vonatkozásban érdekel most, abban, hogy mennyi anyagot, mennyi teret, mennyi témát, mennyi ötletet adott az öt ev előtti választási harcnak. Nem is annyira az országos politika ellenzéki irányzata diadalmaskodott öt évvel ezelőtt, mint inkább a várospolitika ellen­zéke. Különös jelenség volt az, hogy S o­m o g y i^ Szilveszter szinte mindenki hive volt és szinte mindenki az — ellenzéke is. Atyai barátjukként szerették és tisztelték az ellenfelei, de a leghívebb barát is látta azo­kat a fogyatkozásokat, melyeknek — ne mondjunk mást, — a szeretet túlzása, az al­kotásnak csillapíthatatlan vágya s a szem­mérték hiánya voltak forrásai. S amikor a választási harc felszította ezt a várospoliti­kai ellenzéki szellemet, amikor a polgárság bizalmáért hadbaszállók bírálni és kritizálni kezdték a város háztartásában észlelteket, a felgyülemlett elégedetlenség egyik tényező­jévé vált annak a választási sikernek, aminek útját másfelől a politikai őszinteség és egye­nesség bizalmat keltő tulajdonságai egyen­gettek. Most azonban a várospolitikai kérdések nem dominálhatják a választási harcot. Azt a harcot, ami a régi rendszer ellen folyt, nem lehet uj rendszer ellen folytatni. Meg kell • várni az uj korszak tevékenységének irányát és eredményeit. Aki ma a közigazgatás irá­nyáért felelősséget visel, azt nem lehet fele­Vasárnap, 1934 nov. II. Ara 20 fillér X. évfolyam, 2.34. sz. lőssé tenni az elmúlt idők tévedéseiért és mulasztásaiért. Ha le kellett zárni az elmúlt korszakot, le kell zárni az elmúlt korszak bí­rálatát is. Amilyen magával ragadó volt öt évvel ezelőtt az akkori közigazgatási rezsim hangos és bátor birálata, épolyan bántó ha­tású volna, ha most a régi mulasztások és régi tévedések súlyával olyanokat akarnánk terhelni, akiket azokért felelőssé tenni nem lehet. A választási harc számára is alig ma­rad más, mint a világnézeti különbség s a pártpolitikai meggyőződés. De amig egyfelől ezeknek a különbségeknek elválasztó hatá­sát a nagy polgári pártok választási meg­egyezéssel igyekeznek enyhíteni, addig más­felől sokkal sikeresebben, sokkal lelkesitőb­ben s a tömegek sokkal felvillanyozóbban érvényesülnek ezek a különbségek az ország­gyűlési választásokon. A községi politiká­nak egészen más törekvései vannak, egé­szen más programja s egészen más érdeklő­déseket mozgat meg. Egy korszak végén s Budapest, november 10. A Matuska-per szom­bati tárgyalásán megkezdődtek a tanúkihallgatá­sok. Az első tanú Kiss Kálmán egri városi tiszt­viselő volt. Kiss a kalocsai főgimnázium első osz­tályában osztálytársa volt a merénylőnek. El­mondotta, egy este, amikor beszélgettek, Matuska arról beszélt, hogy nem tud nagyszerűbb képet elképzelni, mint egy robbanást a sötét éjszaká­ban. 1926-ban is találkozott vele, nagyon zava­rosan beszélt ekkor. A másik tanú, Sahrzrt Béla vallomását jegyző­könyvből olvasta fel az elnök. A jegyzőkönyv szerint Matuska már gyermekkorában nagyon él­vezte a vonatok dübörgését. Kopeczky István és Kühner Sebestyén, Matuska volt osztálytársai jóinagaviseletű tanulónak is­merték. Kőszegi János a tanítóképzőben járt együtt Matuskával, akit huszonhét éve ismer. Tehetséges, vigkedélyü fiu volt. Arról nem tud, hogy kommunista lett volna, bár hallotta ezt. CLÓFIZETÉS- Havonta helyben 3.ZO Vidéken «« Budapesten 3.00, ^Ulf»ld»n S.40 pengd« ' Egye* llAm Ara hélkilz­nap 12, valAlv e* ItnnRpnap 20 «111. Iltr­•letéiek fel-vétele tarifa szerint. Meote­Irnlk MMő kivételével nnpontajeiwrt, egy uj korszak kezdetén kell most a válasz-« tásokat megtartani s talán ez a legfőbb okai annak, hogy elsősorban nem szegedi elvek, nem szegedi célok és nem szegedi törekvé­sek, hanem országos programok s világnézett különbségek mérkőznek meg egymással. Mindez a körülmény biztosithatná a vá­lasztási harc szenvedelemnélküliségét, mind­ez a tényező alkalmas arra, hogy a szenve­délyeket a választási harctól távoltartsa, csak egyéni kedvtelések, önjelölti fe­lelőtlenségek és kortesi tulbuz­g a 1 m a k ne avatkozzanak bele a harcba. A város érdeke azt kívánja, hogy méltósággal és fegyelmezetten mérjék össze erejüket az egymással szembenállók. Elvégre a harc után közös feladatok, közös célok és közös munka várnak bennünket s minél kevesebb emléke marad meg a választási küzdelem­nek, annál több biztositéka lesz annak, hogy a közös célok elérésére közös munkával és közös akarattal fáradozhatunk. A délután tárgyaláson az első tanuk Matuska régi életéről, harctéri sze­repléséről vallottak. Csaknem valamennyi tanti feltűnni vágyó, hiu embernek ismerte Matus­kát, akiben azonban semmiféle rendellenességet nem fedeztek fel. Az elnök ezután egy plakátot mutatott be, amelyen Leót ismerte fel Matuska. Az elnök kijelentette, hogy Czája József bir­kozóbajnok kihallgatásra jelentkezett. Czája val­lomásában kizárólag Leó éleiéről beszélt. Matuska azt állította, hogy Leó neki azt aján­lotta, próbálja meg a hipnotizálást és azután tár­sulnak. Az elnök ismertetett egy levelet, amelyben Leó egy nőiismerőse azt irja, hogy bár élete végéig együtt élt Leóval, Maluskáról sohasem hallott. A védő ezután ujabb bizonyítási indítványt tett és ezzel a mai tárgyalás véget ért. A következő tárgyalási nap hétfőn lesz. Ausztria és Magyarország helyzete a római tárgyalások után A miniszterelnök a parlament keddi vagy szerdal ülésén nyilatkozik a külpolitikai helyzetről (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Göm­bös római utja után ellenzéki körökben hang­súlyozták, biztató, hogy Franciaország és a kisantant részéről ért támadások ügyében Ma­gyarország egy olyan nagyhatalom, mint ami­lyen Olaszország, támogatását és segítségét nyerte el, ami válságos pillanatban kétségtele­nül, hasznára lehet az országnak. Rámutattak a római látogatásnak egy másik tényére is. Az utóbbi időben ugy látszott, hogy Magyaror­szágnak é3 Németországnak viszonya gyengí­tette volna Magyarország kapcsolatait Ausz­triával. A római tárgyalások kétségtelenné tették, hogy Magyarország Ausztria független­ségét nemcsak elismeri, de Olaszországgal kar­öltve, kész garantálni is. Egyes politikai körök ugy látják, hogy a ró­mai tanácskozások után Magyarország és Ausztria viszonya még bensőségesebbé válik. Egyesek már arról beszélnek, hogy Ausztria és Magyarország valamelyes szorosabb kapcso­latban építi ki viszonyát. A külpolitikai kérdések előtérbe nyomulásá­val kapcsolatban valószínű, hogy a hétfői par­lamenti ülés csendes lesz. Hir szerint kedden, vagy a szerdai interpellációs napon tesz fel az ellenzék a parlament nyilvánossága előtt kér­déseket, amelyekre Gömbös miniszterelnök vá­laszolni fog. Leóról és Matuska életéről vallottak a tanuk a bíatorbágyi per szombati tárgyalásán

Next

/
Oldalképek
Tartalom