Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-10 / 253. szám

1034 november 10. OÍCMKr.7KRORSZKG Pénteken déíben váratlanul meghalt dr. Aigner Károly, Szeged nyugalmazott főispánja (A Délmagyarorazág munkatársától.) Pénteken délben megszólalt a városháza harangja és a torony árbócára néhány perc múlva félvonták a gyászlobogót, amely szomorúan hirdette, hogy ismét halottja van Szegednek. Az uccai járókelők iiedten álltak meg és találgatták, hogy kit sirat az öreg harang, kit szakitott ki Szeged közéletéből a halál? Aztán futótűzként terjedt el a hir, hogy dr. Aigner Károly nyugalmazott főispán halt meg tragikus hirtelenséggel, fiatalon, alig ötven éves korában. A szomorú hir mindenütt a legnagyobb részvétet keltette, mindenki mély megrendüléssel vette tudomásul a váratlan gyászeset hírét. Aigner Károllyal Szeged háboruutáni közéletének egyénisége száll sírba. Tizenkét óra előtt jelent meg dr. Pálfy József polgármesternél ifj. dr. Aigner Károly, a volt főispán fia és közölte, hogy édesapja hirtelen meghalt. A polgármester megrendülve fogadta a bejelentést és intézkedésére azonnal megkondult a városháza harangja, a városi intézmények épületeire pedig felvonták a gyászlobogót Betegsége Dr. Aigner Károly nemrégeti betegeskedik, bár egészségi állapota esztendők óta nem kifogástalan. Az utóbbi években majd minden télen súlyos betegségen esett keresztül, de a betegség nyomait erős, szívós természete gyorsan eltüntette. Néhány héttel ezelőtt betegedett ismét meg súlyosabban és a városban betegségével kapcsolatban olyan hirek terjedtek el, hogy kisebbméretü agyvérzést kapott Környezetében határozottan megcáfolták ezit a hírt és közölték annakidején, hogy a volt főispán betegségét nikotrramérgezés és annak következtében előállt szivgörcs okoztaEz a betegség elég sokáig elhúzódott, Aigner Károly csak nemrégen állit talpra, sokáig nem hagyhatta el Rudolf-téri lakását, de otthon. közjegyzői irodájában dolgozgatott, intézte az iroda ügyeit. Az elmúlt héten egészég-e látszólag teljesen helyreállt. már lakását is elhagyta, nagyobb sétákat tett a városban, a mult szombaton megjelent a repülőtéren trendezett Hubertuslovagláson is, amelyet dr. Pálfy József polgármester társaságában igém jó hangulatban nézett végig- Másnap, november 4-én, névünnepe volt. Barátai, hívei szokás szerint igen nagy számban látogatták meg, hogy kifejezzék névnapi ¡jókivánságaftkat- Dr- 'Aigner Károly, aki a legszeretetreméltóbb házigazdák típusához tartozott. most is nagy örömmel fogiaidta látogatóit, akikkel vidáman elbeszélgetett és mindenki azzal az érzéssel távozott tőle, hogy teljesen meggyógyult, már nyoma sem látszik rajta a lezajlott betegségnek. Az utolsó napok Hétfőn Ismét megbetegedett. Valószínűleg meghűlt, influenzát kapott, ágyban maradtSenki sem gondolta, hogy ennek a veszélytelennek látszó hülésnek súlyosabb következményei lehetnek, annál kevésbé, mert néhánynap múlva ismét javulás mutatkozott állapotában. Csütörtökön és pénteken már jól erezte magát, rövid időre föl is kelt. de az elmúlt éjszakát már igen nyugtalanul töltötte, reggelre egészen rosszra fordult állapota és délelőtt bekövetkezett a vég• Családjának tagjai, két fia és súlyos beteg felesége megrendülve állottak ágya körül. Pályája Dr- Aigner Károly fiatal ember volt, alig 50 éves- 1884-ben s-zületett Szegeden, régi szegedi családból. A gimnáziumot a szegedi piaristáknál végezte, jogot a budapesti és a kolozsvári egyetemen tanult, ügyvédi oklevelét Marosvásárhelyen szerezte meg. A háború alatt mint a szegedi bonvédkerületi hadbiztosság referense teljesített katonai szolgálatot és nagy eredménnyel tevékenykedett a Vörös t Kereszt Egyesületben, mint a szegedi egyesület ellenőre- Érdemeiért a kormányzó a Vörös Kereszt Egyesület főmegbizotthelyettesévé nevezte ki és az egyesülettől megkapta a Vörös Kereszt érdemkeresztjét. A háború után élénk részt vett a szegedi mozgalmakban, tagja volt a Nemzeti Bizottmánynak és a nemzeti hadsereg toborzó bizottságának. szoros barátságot tartat fenn a szegedi kormány tagjaival- 1920 májusában Szeged város kormánybiztos főispánjává nevezték ki és ugyanebben az évben, szeptember 13-án főispánná. 1922 jundus 7-től szeptember 19-ig főispánja volt Csongráá vármegyének is, de erről a megbízatásáról lemondott, 1924 január 8-tól 1927 március l-ig betöltötte Hódmezővásárhely főispáni méltóságát is, amelyről szintén lemondott és csak a szegedi főispánságot tartotta meg 1932 nyaráig, amikor saját kérelmére nyugalomba vonultatott, miután a kormányzó közjegyzővé nevezte kiNéhai Kószó István közjegyzői irodáját kapta megSzeged közönsége meleg ünneplésben részesítette dr- Aigner iKárolyt 1930-ban. amikor elérkezett főispánságának 10 esztendős jubileumához- A közgyűlés nevére húszezer pengős alapítványt létesített azzal, hogy az alapítvány kamatait minden évben az általa kezdeményezett gyermekbarátmozgalom, a kisrongyos akció céljaira fordítják. A szegedi törvényhatóság élén dir- Aigner Károly értékes szolgálatokat tett szülővárosának- Legfőbb érdeme az. hogy óriási erőfeszítések árán megteremtette Szegeden a társadalmi és a felekezeti békét- Nagy tapintattal és ha kellett, szigorral és eréllyel dolgozott a mesterségesen szított ellentétek kiküszöbölésén és fáradozásának eredményeképen el is érte, hogy Szegeden nem voltak élesebb súrlódások, hogy az országban talán először Szegeden következett be a lelki konszolidáció. Értékes szolgálatokat tett kormányainak is, nagyrésze volt a kormánypárt megszervezésében- Az elsők között volt, akik mozgalmat indítottak még 1920-ban a fogadalmi templom háború alatt félbenmaradt építésének folytatása érdekében- Széleskörű társadalmi gyűjtést szervezett, amelynek közel százmillió koronás eredménye megteremtette a továbbépítés lehetőségét. Dr. Aigner Károly kezdeményezésére indult meg az a mozgalom is. amelynek eredményeképen Zala György elkészítette a Nemzeti Megújhodás emléktábláját, amelyet a csonkatorony falába helyeztek el és amelyet 1930 októberében, országos ünnepséggel lepleztek le a kormányzó jelenlétében. Közéleti érdemeiért igen szép kitüntetéseket kapott. 1926-ban megkapta a másodosztályú polgári érdemrendet- a csillaggal, 1930-ban az egyetem elhelyezése körül szerzett érdemei elismeréséül a szegedi Ferenc József Tudományegyetem az államtudományok tiszteletw beli doktorává avatta, ugyanebben az évben megkapta a Signum LaudistMindig tevékeny résztvett a város társadalmi életében, számos szegedi egyesületnek és körnek lett diszelnöke, az egyik városmelletti lakótelepet az ő nevéről keresztelték el és azóta hatl/atósszavu patrónusa volt mindig az Aigner-telepnek- Udvarias, előzékeny magatartásával az országos politikai körökben is nagy népszerűségre tett szertA temetés Dr- Pálfy József polgármester a halálhír vétele után azonnal ülésre hívta össze a város tanácsát, hogy megbeszéljék a szükségessé váló intézkedéseket- A tanácsi megbeszélésen résztvett dr- Buócz Béla főkapitányhelyettes, az államrendőrség szegedi kapitányságának a vezetője is- A tanács elhatározta, hogy a város hatósága ós közönsége nevében külön gyászjelentést ad ki, a temetésig minden nap délben félóráig harangoztat a városháza tornyában, koszorút helyez a ravatalra és a város tisztikara, valamint a törvényhatósági bizottság, amelynek örökös tagja volt, testületileg vesz részt a temetésen. A város közönsége és hatósága nevében dr- Pálfy József polgármester mond buosubeszédet- Az elhunyt volt főispánt a belvárosi temetőben, az Aigner-család sírboltjában helyezik örök nyugalomraA temetés pontos idejét és helyét szombaton határozzák meg. Szerdán összeül a rendkívüli hözgyilles és hitüzl a választások naplát (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délelőtt megérkezett a közigazgatási bíróságtól a virilistanévjegyzék ellen benyújtott utolsó panasz ügyében hozott bírói döntés is. A névjegyzék ellen Schönberger Jakab nyújtott be panaszt és kérte fölvételének elrendelését azzal az indokolással, hogy vagyonos kiskorú gyermekei az ő gondozása alatt élnek, igy adójukat az ő adójához kell hozzászámítani, ebben az esetben pedig a legtöbb adót fizetőkhöz tartozik. A bíróság döntésében helvt adott ennek a panasznak is, elrendelte Schönberger Jakab fölvételét. Ezzel a döntéssel megszűnt minden akadály a névjegyzék jogerőre emelése elől. Bárányi Tibor'főispán az igazoló választmány ülését szombat déli fél tizenkét órára hívta össze. A választmány meg fogja állapítani, Szombaton és a követező napokon Belvárosi Mozi Búzavirág Bus Fekete László nagysikerű vígjátéka. Főszereplők Agai Irén, Páger Antal, Rózsahegyi Kálmán stb. 5, 7, 9 Széchenyi P10ZÍ Szombaton és vasárnap ^ Marlene Dittricb tüneményes főszereplésével Énekek éneke 3, 7. 9 Arakor Korzó Mozi Szombat és vasárnap Aranybánya titka Georg O'Brien vadnyugati filmje, ZSUZSI RENDET CSIMAL Vígjáték Dolly Haas főszereplésével. hogy kik kerülnek a kihagyandók helyébe a virilisválasztók névjegyzékébe és kimondja, hogy a névjegyzék most már jogerőssé vált. A főispán összehívta a rendkívüli közgyűlést is, amely szerdán délután öt órakor ül össze. Előtte," fél öt órakor a kisgyűlés tart ülést és előkészíti a rendkívüli közgyűlés napirendjét, amelynek egyetlen pontja lesz: a választások napjának kitűzése és a szavazatszedő küldöttségek elnökeinek és tagjainak megválasztása Paktum és támadás Kaptuk a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztőség! Nagy elégtétellel olvastam a fajvédő újság mai számában a támadást az — egységespárt ellen. Az elégtételem azonban nemcsak nagy, hanem sokszoros is. Nem tartozom ugvanis egyik politikai párthoz sem. A liberális párthoz sem Érthető tehát, ha én. aki pártokon kívül — nem akartam mondani, hogy pártokon felül — állok, évek óta nagy élvezettel szemlélem —, se nagyon öreg, se nagyon fiatal nem vagyok, tehát jogom van az élvezethez —, a fejetetejére állított szegedi politikai maskarákat. Annyiszor, mint a hivatalos egvségespárti sajtóorgánum, soha senki meg nem támadta az — egységes pártot. Köztudomásu, hogy az egységes párt és a liberális párt között paktum jött létre. Arról, hogy helyes-e ez a paktum, vagy nem, lehet beszélni. Arról is lehet beszélni, hogy szolgálja-e a város és a társadalmi béke érdekeit. Csak egynek nem lenne szabad megtörténni,