Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-06 / 249. szám

MAGYARORSZÁG pt Somogr' oooa t. MndóhhvBlol il...........j — .ogjiKKta : A«»«" ucca a. Telelőn : IMM. * Nyomda s Ww Ll»A* neee tU. Telefon - tS^o«. TATlrnlt i lavéMm * II rfcniilll iienrirr n "— —" A ló színház pénzügyi alapiai Ha tehát az a véleményünk, hogy a szinügyi bizottság nem emelkedett a helyzet magaslatára, amikor ugy vélt a színházon segíthetni, hogy burkoltan fölemelteti a városi szubvenciót és agitáló leveleket küldet a polgármesterrel, próbáljuk alaposabb, a helyzet nehézségével és a nehézségek megoldási lehetőségeivel jobban számoló, épp ezért sikerrel kecsegtetőbb megoldási módokat ajánlani. Ez ugyan nem föltétlen feladata a publicisztikának, de ma vállalni kell munkát messze a kötelességeken tul is. Az, amit a református egyházi életben is, a hivatásának tudatára ébredt közéletben is ugy hivnak, hogy szolgálat, a közügyek szolgájára minden föltétel nélkül kötelező. Szolgálata a városnak. Szolgálata a lakosságnak. Szolgálata a lakosság minden rétegének és érdekének. Szolgálata a város minden intézményének. Szolgálata a kulturális és gazdasági felemelkedésnek. Tehát szolgálata a színháznak is. Egy megkülönböztetéssel azonban el kell oszlatnunk —- Sziklai Jenő személyére vagy munkásságára való legkisebb célzás nélkül — egy tévhitet. Ez a tévhit nem általános. De érdektelen és intelligens emberek is bele esnek. Különösen ezért kell tisztáznil Nem all az, hogy a színészetet az támogatja, aki támogatja az igazgatót minden tévedésével, hibájával, ballépésével és kicsinyességével. Tévedés tehát, hogy a szinészet érdeke és az igazgató érdeke mindig azonos. Ez alapon mindig minden igazgatói kisiklást mint a szinészet érdekében elkövetett hőstettet kelflene meghozsannázni. Ez alapon az, hogy egy igazgató szerződését nem hosszabbítják meg, a szinészet érdekével ellenkezik. Pedig épp a közelmúltban voltunk tanúi olyan szegedi esetnek, amikor az igazgató eltávolítását elsősorban épp a szinészet érdekei kívánták meg. A színházért kell vállalnunk és Végeznünk a szolgálatot. Kizárólag a színházért, amely akkor is állt, amikor Nagy Vince terjesztette benne az igét, akkor is sokba került, amikor egymás után következő két igazgatója az operát akarta — talán a szinészet érdekében? — megfúrni, s akkor is a magyar szó templomának fogják tekinteni, amikor a munka gondját s a harc lendületét régen tovább adtuk utódainknak s amikor — remélhetőleg — nemcsak a szubvenció, hanem a tövig meztelen comb és a tövig meztelen hát is (mi marad fedve az Istenért a test illuziós titkaiból?) kevesebb lesz. Természetesen ebből az álláspontból nem az következik, hogy most már minden rossz, amit az igazgató csinál. Akár ez az igazgató. Akár másik. Ez az ellenkező véglet lenne. Kártékony, mint minden véglet, amely indokolatlan. A nivós operaelőadások állandósításának érdemét Sziklaival szemben el kell ismerni. Állandó müsor-müfajjá a jó operaelőadást ő tette. A tavalyi eredeti bemutató síkert szerzett a város határain tul is. A színpad gondos és rendes szürke hétköznapokon is. Sajnos, a törekvés a stilszerüségre és a nagyra tör és kevés reformban éli ki magát. Mélyen gyökeretverő, nagyobb arányú érdeklődés fölkeltésére nem attrakció egy egész szezonra Guglielmetti Anna Májia a Traviatában és babéroknak roskadásig Kedd, 1934 nov. 6 Ara Hier X. évfolyam, 249 helyben 3.XO S.OO, kUMHldOn S.40 peaqd. - Egye» »*Am Ara hélkOznapU, vatéif «*Unnepnap20(HI. Htodetétek fel-vitele tadia »retint. Mente» innin reaanl való aratása közben megőszült Lehár Ferenc szerepeltetése a karmesteri emelvényen. Hatalmas attrakciók, de hét-nyolc hónapig nem lehet belőlük megélni. Már most mi történjen a színházzal ilyen körülmények között? Abban megállapodhatunk, hogy illetékes közéleti tényezőknek mindent el kell követniök annak érdekében, hogy ujabb szinházi válság szégyenét elhárítsák Szegedtől. De nem a kritikálatlanság vezet ide, amely mindig a tespedésnek és elbizakodottságnak vet ágyat. Nem is a szubvenciós javaslat, amelyet bent a közgyűlésben, amig a viszonyok lényegesen meg nem javulnak, a szinügyi bizottság tagjai sem szavazhatnak meg. Ma keményen kell megfogni a dolgok végét és annak, aki a szinügyi bizottsági tagságot ambicionálta, nem szabad sajnálni esetleg az apostoloskodást sem a szegedi színészetért. Szeged nagyratörő tervek és a megvalósításukra szükséges emberfeletti munka nélkül lemarad a városok versenyében. Leszorul esetleg a harmadik helyre, esetleg a negyedikre, ötödikre. Nem tarthat igényt arra, hogy a Szeged-ellenes akciókra évek óta hajlamos kormányzat nem hogy el ne helyezzen vagy le rve épitsen intézményeket, hanem ujakat teremtsen, ha nincs lakosságában erő, ha kell, áldozatkészség arra, hogy épségükben megtartsa, a viszonyok mostohasága ellenére tovább virágoztassa a saját hatáskörében létesített, fenntartani és fejleszteni szükséges intézményeket. A szegedi szinház látogatóinak sorából — mert egyelőre látogatásról és nem támogatásról van szó — feltűnően sokai) hiányoznak Pedig ezeket a nehéz időket lezuhanás nélkül legkevésbé Szeged fogja átvészelni, ha polgárai ma sem ismerik fel valamennyi közkötelességüket. A vagyon is kötelez és ai kereset is. Az, aki szegedi közintézmény, vállalat vagy bank szolgálatában találja meg a megélhetését, esetleg gyarapodásának az eszközeit, nem kapcsolódhatik ki a szegedi kulturéletből. A kikapcsolódással a saját polgárai kárhoztatják ezt a várost másod, sőt harmadrendüségre. Nemcsak a pesti színházakba kell menni. El kell menni az egyetlen szegedi színházba is. Arról hogy tetszik-e valakinek az igazgató, vagy nem, majd aztán; beszélünk. Előbb teremtsünk közhangulatot és adjunk pénzt a szinház részére. A magunk jó színháza részére. Ne hárítsa tehát a szinügyi bizottság a saját munkáját a polgármes-t terre. A levelezés sikert nem biztosító ké« nyelmes eszközéhez azonban ő se forduljon: Ne adja a jó fiút a szubvenció-instanciázással sem. FUenben üljön össze permanens ülések-« re. Állitsa össze azoknak a névsorát, akik aZ alacsony helyáru szegedi színházba legalább négyszer-ötször havonkint elmehetnek. Akik a szegedi kulturáért minden ellenszolgáltatás nélkül is könnvedén áldozhatják a szükséges, viszonyaikhoz képest kia összeget. Azután álljanak össze a szinügyi bizottság tagjai mondjuk kettesével. Vegyék a nyakukba a várost. Apostoloskodják a híveket a szinház részére. Meg vagyunk róla győződve, hogy a szinházprobléma egy hónap múlva lekerül a napirendről s a szinügyi bizottság a korhoz és a szükséglethez igazodó munkájával megvetette a jó szinház pénzügyi alapjait. Gombos Rómában Kedden kezdi meg a tanácskozásokat Mussoiinivei és Suvicti külügyi államtitkárral (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) RŐL mabol jelentik: Gömbös Gyula miniszter elnök Bakách -Bessenyei György a kulugymmisztérium politikai osztályának' vezetője, dr. M e n g e 1 e Ferenc követségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztálya vezet ojenek és Petneházi Antal titkár kiséreteben vasárnapi bécsi tárgyalásai után hétfon este 8 óra 10 perckor Rómába érkezett. A miniszterelnök fogadására tiz perccel a vonat erkezése előtt megérkezett Mussolini Suvich külügyi államtitkár kíséretében. A pályaudvaron felsorakozott a kivezényelt díszszázad és zenekar. Amikor Gömbös "vonata befutott az állomásra, a szalonkocsi ajtaja előtt Mussolini fogadta Gömbös miniszterelnököt, aki melegen kezet fogott az olasz kormányelnökkel. Gömbös ezután a Himnusz hangjai mellett ellépett a díszszázad arcvonala előtt, üdvözölte a fogadására megjelent olasz, osztrák és magyar előkelőségeket, majd Mussolini a királyi várótermen keresztül elhagyta az állomás épületétAmikor a két kormányelnök megjelent az állomás bejáratánál, a téren egybegyűlt tömeg élienzéssel fogadta őket. Gömbös és Mussolini felemelt karral köszönte meg az üdvözlést. Gömbös ezután Mussolini kíséretében elhaladt a djszruhás carabinierek sorfala között és Mussolini gépkocsiján a magyar követségre hajtatott. Este a miniszterelnök kíséretével a kvirináli magvar követségen intim vacsorán vett részt, kedden délelőtt feliratkozik a királyi udvarnál, majd Mussoiinivei az első megbeszélést tartja. Kedden délben megtekinti a kvirináli magyar követséget, este 9 órakor Mussolini ad vacsorát a miniszterelnök tiszteletére az Excel, sior-szállóban. A miniszterelnök kedden kezdi meg tárgyalásait Mussolinivei és Suvich külügyi államtitkárral. A római egyezményben foglalt megállapodások továbbviteléről lesz szó. Miként a vasárnapi bécsi látogatás megmutatta — mondja az illetékes közlemény —, hogy az osztrák—magyar viszonyt sikerült teljes politikai összhanggá fejleszteni és a két ország között esetleg felmerülő külkereskedelmi akadályókat elhárítani, legyen szó búzáról, borról, vagv más árucikkről, hasonlókcDen az olasz államférfiakkal meginduló tárgyalásokon is a baráti jóviszonv és a gyakorlati kapcsolatok ujabb megerősítését ígéri. Az ausztriai és olaszországi látogatás célia a már meglevő előnyökkel és eredménvekkel járó kapcsolatok megerősítése és Magyarországnak nagyobb súlytstdó, európai viszonylatban pedig egyensúlyt j_elentő római egyezménynek lehetőleg még gyümölcsözőbbé fejlesztése. Az olasz sajtó behatóan foglalkozik Gömbös római útjával. — Hódolattal üdvözöljük Gömbös tábornokot, a baráti nemzet miniszterelnökét — iria