Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-29 / 269. szám

T9"M november 2*5. DfrMAG7ARORSZAG A belváros választói hitet tettek a városi balpárt mellett polgár nem hagyja cserbe a zászlót, amelyre felesküdött" (A Délmagyarország munkatársától.) Na; érdeklődés mellett tartotta meg a városi be É

árt szerdán este belvárosi pártvacsorá ját a [ági éttermében. A vacsora után először dr. Landesberg Jenő mondott beszédet. Shvoy altábornagy kijelentését idézte, amely szerint most nem harc, hanem nemes küzdelem folyik. Ezt a megállapítást őszinte ö.ömmel üdvözli, de üdvözli a frontharcosok szerepéről tett kijelentését is, amely szerint a frontharcos szövetség nem azt nézi, hogy a frontharcos jelölt melyik pár1 listáján jut mandátumhoz; az a fontos, hogy minél több frontharcos jusson be a közgyűlésbe. — De ugyanakkor az történik, hogy itt, az első kerületben, ahol az egyesült balpártnak mind a négy jelöltje frontharcos, nem érezzük a frontharcos szövetség támogatását — mondotta nagy helyeslés közben Landesberg, majd az egységes párttal szövetkezett liberális páirt í>1 InrócirAl hiocról 1 T7nr#»eónol- 4<->t*4 ín T.« eljárásáról beszélt. Furcsának tartja, hogy amig Kéthly Anna aktiv részt vesz a küzdelemben, attól Rassay Károly távoltartja magát, de meg van győződve arról, hogy Rassay alkalomadtán számon fogja kérni pártjától magatartását A polgár azért polgár, hogv ne hagyja cserben a zászlót, amelyre felesküdött. A balpárt a város egyetemes érdekeiért indult harcba, fel akaria virágoztatni a polgárságot és megélhetést akar teremteni a munkásság számára. Ha a kereskedők, az iparosok, a tisztviselők meg vannak elégedve a jelenlegi helyzettel, akko^ szavazzanak az egységespárt listájára. de ha szókimondó, bátor harcosokkal altarják képviseltetni érdekeiket, akkor a balpárt listáját támogassák. (Lelkes éljenzés.) Dr. Polgár Péter mondott ezután beszédet. Köszönetet mondott az I. kerület balpárti választóinak, amiért méltónak találták a jelölésre, őszinte híve az igazi szabadelvű pártnak, amelynek nagvon sokat köszönhet az ország, csak az a kár, hogy a szabadelvű párt elvesztette átütő ereiét A liberalizmusnak a reneszansza csak akkor következhet el, ha össze tudja egyeztetni az egyéni értékek érvényesülését a magasabbrendü" közérdek érvényesítésével. — Fanatikusan magyar vagvok és fanatikusan szegedi vagvok — mondotta ezután emelt 'hangon Polgár Péter —, ideálom az egyetemes, testvéresült magvarság. Szegedi vagvok azért is, mert itt születtem de szegedívé tesz Szeged történelmi múltjának átérzése. Tudom azt. hogy Szeged lelke mindenkit megtermékenyített, aki költői. írói készséggel jött ebbe a városba — szegedi Kiss Istvántól egészen Móra Ferenci g mindenkit. A magyarságom és a szegediséfem az, ami engem a balpárthoz vitt. Nekünk csak az a vágyunk, hogy Szeged közélete ne legyen elkent, lepaktált, akaratlan élet. Mi csuka akarunk lenni a szegedi élet halastavában. hogv tempóra, rönülésre kényszerit síik azokat, akik lustálkodni szeretnének. — Rendezni kell a város függőkölcsöneit — folytatta —, amelveknek lehetetlen terhe megbénítja a város életét. Gazdasági és szociális szempontból rendezni kell a város zilált földbírtoknolitikáiát. Nem idegenkedem attól a gondolattól sem, hogv a város anyagi érdekeiBelvárosl Mozi Csfit5rt51rtfil vasárnapig Az idAnv leroaTyobb sporteseménye Max Baer, Primo Carnera és Jack Dem**sey e?ytittes Sar Erős fér!;. tiyensB b35 7,9 Szédienm Mozi m. utoljára POX FollUs 1034. A leem&flryobb revüfilm. Blller Irén amerikai filmje Egy 5.7,9. , aki mer ... nek biztosítása esetén nem kell a városnak megtartania teljes birtokát. Olyan városi politikát akar, amely a népjóléti ügyosztályt — feleslegessé teszi. Nem lehet várospolitikai program az, hogy Szegeden legalább egy kanál iheleg leveshez jusson minden ÍnségesAmikor IV. Henrik tyúkot kivánt m'nden vasárnap minden francia polgár fazekába, de nem állami, vagy városi költségen, hanem ugy, hogy a tyúk árát minden francia polgár megkereshesse' a maga tisztességes munkájával. A nagyhatású beszéd után dr. Kersch Ferene szólalt fel. A mandátumot nem lehet örökös Plengasszonijohnak Gveg, porcellán, fayence és zománcedények, darálók, rézmozsarak, stb: ajándékok a legolcsóbb árcsoportban is II I ¿adleR ENYCSARNO Szened,Tisza Lajos körül 38. hitbizománynak tekinteni, — mondotta —, mert ez nem szolgálja a város egyetemes érdekeit. A balpárt ebből a szempontból állította össze jelöltjeinek listáját. A jelöltek személye garancia arra, hogy a programot, amelyet adnak, be is tartják, meg is valósítják. A nagyhatású beszéd után a vacsora résztvevői még sokáig együttmaradtak a leglelkesebb hangulatban. Megdöbbentő, szörnyű gyilkosságot fedeztek fel Újszegeden Szalay Illés kél év előli megfojtotta feleségét, a holttestet borzalmas kegyetlen* séggel részletekben elégette a mosó" konyhában és a csontokat szétszórta Drámai helyszíni szemle a Gazdaiági-teleoi házban — A bestiális kertész megdöbbentő vallomása — őrizetbe vették Szalay vadházastársát is (A Délmagyarország munkatársától.) Az ujszegedi tanítóképző mögött, sáros uccáktól körülzárva, fekszik a Gazdasági telep, amelynek három napja szenzációja van. Detektívek jelentek meg a telep 18-as számú házánál, Szalay Illésnél és őt, valamint vadházastársát, Nagy Rozáliát b vitték a rendőrségre. A telepen mindenki tudta, hogy Szalayt és vadházastársát Szalay Illésné eltűnése miatt vitték be a rendőrségre. Szerdán azután kipattant a titok: Szalay Illés bevallotta, hogy feleségét, akit három évvel ezelőtt eltűntnek jelentelt be, megölte. Eltűnés . . . 1932 április 27-én a szegedi rendőrségen az ügyeletes rendőrtisztnél jelentkezett Szalay Illés 11 jszegedi ácsmester és yirágkertész és bejelentette, hogy felesége április' 6-án nyomtalanul eltűnt. A nyomozás megindult, de már kezdetben gyanús volt a dolog. Faggatni kezdték Szalayt, de az ácsmester konokul megmaradt amellett, hogy felesége eltűnt és az eltűnésről semmit sem tud. Annak a feltevésének adott kifejezést, hogy felesége talán beleölte magát a Tiszába" és a megáradt folyó elsodorta a holl'.cstét. A detektívek a nyomozás során megállapították, i.ogv Szalayók meglehetősen zaklatott életet éltek. Tiz év óta külön voltak egymástól és csak az eltűnés előtt mintegy három hónappal költöztek ismét össze. Szalay már ezt megelőzőleg egyű't élt S esztendőn keresztül Nagy Rozáliával. A h'rr-stárssk válópert is indította'- egymás ellen, de a házasságot a bíróságnak nem állott módiáb.;« felbontani, mert a házastársak kibékültek és 1933 elején ismét összeköltöztek. Attól kezdve látszólag nyugodtan éltek Ilonka nevft kislányukkal együtt a kis családi házban. A béke azonban csak látszólag volt meg, mert valójában a házastársak sokat veszekedtek. Kiderült az is, hogy Szalay háza tul volt terhelve és valószínűleg azért vette vissza a feleségét, mert annak megtakarított pénze volt. Szalay a rendőrségen elmondotta, hogy sokat veszekedett a feleségével és nincs kizárva, hogy az asszony ezért ölte meg magát. A nyomozás nem vezetett eredményre. Szalayt a rendőrségről el kellett engedni, mert akadtak tanuk, akik akarva-akaratlanul, hamis vallomást tettek, amint most kiderült. A tanuk ugyanis a nyomozó detektívek előtt olyan értelmű vallomást tettek, hogy Szalaynét az állítólagos eltűnést követő napokon látták a hidon cirkálni. Valószínűnek látszott tehát, hogy tényleg a vizbe ölte magát és a viz a holttestet elsodorta. A nyomozás tehát befejeződött, még pedig minden pozitív eredmény nélkül. Újszegeden, főleg a rokonság körében azonban tovább folyt a suttogás. Mindenki azt állította, hogy Szalay Illés megölte feleségét. Ez a gyanú még jobban megerősödött akkor, amikor Szalay a oolt vadhdzástdrsát visszavitte a lakásába és azóta vele élt tovább. . A rendőrség is tovább gyűjtötte az adatokat Szálay ellen. így megtudták többek között azt, hogy Szalay az állítólagos eltűnés után is ujabban felkereste a Pacsirta-uccában lakó Nagy Rozáliát és egy véres párnát mosatott ki vele. Az adatok fokról-fokra gyűltek, de még nem voltak elegendőek ahhoz, hogy Szalayt ismét vallatóra lehessen fogni. Felfedezik a gyilkosságot Szalay és vadházastársa, valamint egyetlen leánya, a 14 éves Ilonka ezalatt boldogan együtt élt a Gazdasági-telepi kis házban. Nem is sejtette az ácsmester, hogy a terhelő adatok légiója gyűlt össze ellene. Az ácsmesterség helyett a jobban jövedelmező virágkertészettel foglalkozott. Kertiében melegágyakat csinált, azokban stasá-