Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-25 / 266. szám

16 MAGYARORSZÁG 1954 november 25. Könyvek Mit k kai Sándor: Sárga vihar. 'A tavaszi könyvtermelés legnagyobb sikerének a >,Tál­tosk5rály"-mak folytatását fc befejezésiét irja meg hatalmas regényében Makkai Sándor. Erdély református püspöke. A legnagyobb ma­gyar válság a Keletről jött, de nyugativá lett magyarság szörnyű sorsfordulata elevenedik meg: a tatárjárás- Béla király, a szerencsétlen sorsú magyar király a regény egyik főhőse; de vele szembenáill a másik főhős, minden idők egyik legnagyobb és legtitokzatosabb ha­talmassága: Dzsingizkán hóditó népe. Nem vad ázsiai csorda, vérben fürdő gyülevész had a momdolság. hanem az akkori idők legjobban megszervezett hadserege- megdöbbentően mo­dernek az eszközei és kegyetlen céltudatossá­guk egy magas civilizáció terjeszkedését fe­dezi- Kém rendszerük az egész Európát be­hálózza és még a nőmet császárt is szövetsé­geseik közé akarják venmi; liatalmi politiká­juk könyörtelen, de olyan tudatos és tervsze­rű. hogy szinte csodálatot érdemel. S mind­ezek mellett, mégis, misztikusan középkori és ázsiai világ ez, minden idők egyik legnagyobb birodalma. Az újjáéledt történeti regényírás legjelentősebb eseménye ez a könyv- Izgalma­sam érdekes minden sora: mintha egy uj vilá­got. eddig ismeretlen földrészt fedezne föl a Ma számára- Makkai Sándor uWúteremtette a magyar mult egy darabját 6s az irói alkotás minden adományával ékítve adja azt most a ma gyár olvasóközönségnek. Myers: Vigyázz, ha jön a gyilkos! Az emberi eflveteimültség a hipnózis fegyverét használja fel abham a kitűnő és izgalmas bűnügyi re­gényben. amely ..Vigyázz, ha jön a gyilkos!" cimen mosrt jelent meg az Athenaeum nép­szerű 96 filléres detektivregénysorozatában. A kegyetlen tudatosság 6s az álomban járó ön­tudatlanság izgalmas fordulatokban páratlanul gazdag szövevénye ez a könyv, amelyet a magas nivóju detéktivrcgény-iirodalom minden barátja élvezettel és feszült érdeklődéssel fog olvasni. Szomory Dezső: Hóreb tanár nr. Szomory Dezső uj regénye nem tartozik az átlagregé­nyek közé- Szomory, mint mindig, most is egésaon különös ós meglepő formát talált mon­danivalói számára s valóság és költészet kö­zött íebegő alakjai bemutatására- A tudós és groteszk Hóreb tanár ur életét, szivét, szelle­mét s mondhatni egész tudományát hol párat­lanul humoros, hol megindítóan mély jelenetek során keresztül ismerjük meg. társai leszünk élete furcsa kalandjaiban és amerre járunk vele. fantasztikus, biblikus lényben égő tájak, megrendítő és meghökkenő lelki vidékek tá­rulnak elénk, aminőket csak Szomory Dezső gazdag képzelete, hatalmas tárgyi tudása és kivételes nyelvmüvészete tud a papiros síkján felvarázsolni. Szomory uj könyvét olvasni nagy művészi élmény és Hóreb tanár úrral megismerkedni ennél is több: mély emberi él­mény. A pompás kiállítású kötet az Athenaeum kiadásában jelent meg- Ára egész vászonkötés­ben 3-60_j?engő­nöi bőrövek" KÉZIMUNKARRTÍKÚT.ÖK készítése legszebben BORBÉLY bőrtfndösnéi Feketesas ucca 21 la szárai, kemény tűzifa stefániai rakpartról hazaszállítva olcsón beszerezhető Lippag Gözf Orfózna Telefon: 1T—41. 1 r. príma hazai kt At^ C7 e* Kuitoidi nuna^, 147 HAZAI S2/ENEK, I. r. primo »zAraz TÜZIF A épUlelfa, a»ztalös«ru, iado lilához nutléderes DESZKA, az »»•«>« herr,enylftn WltHElM TEST VEREK tf^l^.gar09^^^^ A Délmagyarország regénye PANNA ÁNGYÓ Irta: Farkas Antal 22 A E<?r<5 » papa elé állt. — Kedves Karcsay bácsi, csak egy szó­ra. Nekem adja a lányát, ugy-e? Az öreg ur nagyot nézett. — Nem értem. — Világos pedig. Vilma a maga lánya kis­korú, hát nekünk apai beleegyezésre van szükségünk. Hiába enélkül nem megy. Hi­szen, ha menne, nem fárasztottuk volna ide a trombitásoktól. Tizenöt perc az egész és mehet vissza. — Igen, papus, igen. Ezt meg Vilma mondta: — A dispenzációt lehoztam az alispántól. Tanuknak néhány darab városi tisztviselő urat fölkértem. Siessünk, mert még majd le­késsük a déli gyorsot. Még azt megtették, hogy a papát kocsin vitték el a trombitásokig. Ott megcsókolták, jó mulatást kívántak neki és megígérték, hogy pár hét múlva találkoznak. Aztán a Pacsirta-uccába hajtattak. Bertus nagyot nézett a bárónak, aki se szó, se beszéd, megcsókolta: — Szervusz, ángyóí Már megyünk is. Vi­szem a nénédet. Ne félj, nem szöktetem. Nézd, pecsétes irás van róla. Itt van a pecsé­tes Írásunk is arról, hogy most már szabadon szerethetjük egymást. Ne támolyogj, nol Minket már csak ásó-kapa vagy fiskális vá­laszt el egymástól. A kuffer is készen volt. Vilma titokban összepakolta a szükséges holmit. Most már hajts, kocsisí Az ebéd akkor délben odakozmásodott. Karcsay bácsi boldogságtól gömbölyű arc­cal magyarázta, hogyan volt, mint volt. Nem is törődött azzal ,hogy egy teritékkel keve­sebb van az asztalon. (A fiatalok majd fal­nak a gyors étkezőjében.) Csak Bertának nem ment le egy falat sem a torkán. A Vilma üres, érintetlen teritékjére nézett és nagyon sirt. Valami nagyon fájt neki. A kisváros egy pár óra múlva a kezét csap­kodta: — Hát nem mondtuk? Ez a báró teljesen bolond!.:' V. Költöző énekes madár a kalitkában. Jámbor Nagy Bandi festőművész urnák egy hatalmas, tarkára festett vászon előtt új­ságolta a mamája: — No, a te hires Karcsay-lányodat meg­szöktette a báró. Jóval kezdtél te is. Bandi kéziből kiesett a pemzli, a festékke­verő tábla. — Mit beszél, édes anyám? — Azt, amit hallottam. A Karcsay-lányt elvitte a báró. — Vitte vagy vette? — Hát vette is, vitte is; mit tudom én! Az ilyen nagy urak ugy csinálják, ahogy akar­ják. — Piaci pletyka. Szép lányról mindig be­szélnek. Bezzeg nem hall semmit a púpos ovodás kisasszonyról. Az irigység mindig ko­fálkodik. — De nagyon hozzájuk nőttél! Eredj az Uri Kaszinóba, majd ott mást pletykálnak. Bandi csakugyan elment a Kaszinóba. Amikor visszajött, nagyon csüngött az orra, szavát sem lehetett hallani. Magát okolta. Ha ő nem megy gyűrött ősöket vasalgatni a kastélyba, ha nem hozza össze a báróékat a Karcsay-familiával: kutybaj sincs. Most tes­sék, ez a köszönet benne. Nem is tudott ak­kor nap dolgozni. Pedig ettől a nagy darab vászontól sokat remé:lt pénzt, dicsőséget. Szentül hitte, hogy ennek a segítségével Vilmát is visszahódítja, hiszen ő rajong a művészetért. Hát most kiért dolgozzék? Sze­gény gyereknek lehanyatlott a karja, könny­be borult a szeme. Páris nem tudta levenni a lábáról és most ez a nyavalyás sárfészek le­húzza a porba, megbénítja. Jaj, hát mi is lesz vele? A kastély felé még csak nézni sem mert Berta. Ugy érezte, hogy ők a bűnösök a bá­róné nagy szenvedésében. Ha átkozódik, a Pacsirta-uccai virágos ház körül csapkodnak ennek az átoknak a villámai. Jaj, dehogy kerül a báróné szeme elé! Csakhogy János érte jött hintóval: a báró­né kéreti. Kalimpált a szive, szorult a lélek» zete, amikor a szobájába benyitott. Félt at­tól, hogy egy siránkozó, jajgató asszonyt ta­lál. Csalódott. Az ángyó pongyolában heverészett a di* ványon és mosolyeott. De ez a mosoly fáj­dalmasabb volt, mintha jajgatott volna. — Jöjjön már, drágám, csókoljon meg. Hát mért pityereg? Oh kis bolondom! Magához húzta, csókolta. — Lássa, én nem sirok — és tele volt a szeme nehéz könnycseppekkel. — Én se sirok — bizonyítgatta Berta éa báróné a mellén érezte a forró könnyeket. — Egy kicsit gyönge vagyok. Nézze, nem csuda: egy hét óta nem ettem. Nem megy le egy falat sem. Ilyet én nem láttam. Ha so­káig igy tart olyan csinos, olyan karcsú le­szek, mint maga. Még tán férjhez is megyek — és ezen olyan jóízűen kacagott, hogy szinte fájt Bertának. — Erőltetni kell az evést. — Az ivást próbáltam, hogy elzsibbasz­szon. Megittam vagy félliter erős pálinkát: Csak a fejem fájdult meg tőle, de semmi ha­tását nem éreztem. Ez csak a gyönge férfiak­nak való narkotikum. Nekem valami erősebb méreg kellene. — Isten mentsen! Nyugalom kell. Egy kis lemondás. — Ugyan, édes lányom, hova beszél? Le­mondtam már én mindenről. Ma láttam meg^ hogy már ősz hajam is van. (Folytatjuk.) Sokan nem Mik míg hogy Deák Ferenc ucca 25a szám alatt modern nöi divatszalon nyílt meg. Eredeti külföldi modell rajzok után készült sik­kes ruhái elsőrendű szakmunkával és mérsékelt fazon árai máris kiérdemelte a hölgyközönség el­ismerését. NE FELEDJE EL! mérték után saját alakjára készült kosztümje, köpenye akkor el©­gáns, ha férfi kéz késziti. Keresse bizalommal a C hi M la sxaloni, céfit ŐRH4CH1 11 1 u K (Gólte"») SAHTiOU *EJE P. Reich Erzsi cég volt 9 év^g el=ö önálló elö­munkása. 280

Next

/
Oldalképek
Tartalom