Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-25 / 266. szám

/ / DEM AGYAKOKSZA MBOED, Wn«rkrurtM«o Somogyi ucea Z2.,k.em,Telefon: 23-33.. Rladóhly«íal kOlctHnkOnyvlAr É» (egylrodn - Aradi ncca 8. Teleion : 1MW. - Nyomda : t»w l lpist ncrn 1«. Telefon - 13^0». T*»lr«t! M leveleim • DélmagyaronzAa Sgeged A genfi vérvád A magyar nemzet osztatlan egységben utasítja vissza azt a példátlan támadást, amit a nemzet jóhire, kulturszinvonala s politikai erkölcseinek európai birtoka ellen intézett a jugoszláv kormány. A támadás célja és cél­zata kétségtelen. Jugoszláviának ezzel ^ a rosszemlékű merénylettel szemben nyilván­való érdekévé vált annak bizonyítása, hogy néma határain belül forrongó elégedetlen­ség esküdött össze uralkodója ellen. Jugo­szlávia — teljes joggal — ugy érzi, hogy neki a világ nyilvánossága előtt védekezni kell azok ellen a feltevések ellen, amelyek­kel a merénylet okát és előzményeit értel­mezni lehet. Jugoszlávia mai birtokállomá­nyának ideig-óráig a trianoni szerződés a jogcíme, ha most erről a jogcímről a merény­lő kezében eldördült revolver felvillanó fé­nye mellett az derülne ki, hogy egymáshoz nem tartozó, egymást meg nem értő, egy­mással kulturális vonatkozásban s a tradíciók közösségével rokonságot nem tartó népeket zárt össze, akkor a mai birtokóllo­mány válik veszélyeztetetté. A jugoszláv diktatúra csendet parancsolt az országra s aki a falakon kivül csendben maradni nem tudott, arra börtönök és bilincsek kényszeri­tik rá a némaságot. Ebből a parancsolt nyu­galomból, ebből a kikényszeritett csendből, a bilincseknek és börtönöknek ebből a né­maságából most eldördült egy revolvergo­lyó s a lehanyatlott király ravatala mellett arra kellett gondolni Európának, hogy a né­maság völgyében az elégedettség függönye mögött lázongó elégületlenség s forrongó el­szántság teszik bizonytelanná és kísérteties­sé az atmoszférát. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy milyen rom­boló elégedetlenség gyuanyaga ülepedik tizenöt év óta a jugoszláv határokon belül, alckor össze kell dőlni az egész trianoni kon­strukciónak. Miért kellett szétszabdalni Ma­gyarország lestét s miért kellett az utódálla­mokat megalkotni, ha a régi monarchia nem­zetiségi sérelmeit az uj rendezés Yiem csök­kentette, hanem még katasztrofálisan fokoz­ta. Ha valaki összehasonlítja a csehek hely­zetét a régi monarchiában s a magyarok helyzetét a mai Romániában, vagy a mai Ju­goszláviában, nyomban tisztában lesz azzal, hogy az elnyomott népek felszabadítását cé­lul kitűző trianoni rendezés milyen mérték­ben valósitotta meg feladatát? De ennek a vérvádnak van más célja is. Mintahogy a törökök a halott Szulejmánnal harcoltak, a jugoszlávok most a halott Sán­dor királlyal élükön akarnak harcolni a — revízió ellen. A revízió gondolata, a re­vízió követelése egyre hangosabbá vált s mind több hívőt sorozott be zászlaja alá. A kisantant államainak ellenállása egyre erőt­^léhebb védelemnek bizonyult a revízió egy­re győzedelmesebben szárnyaló követelésé­( vei szemben. A balkáni elégedetlenség, a balkáni elkeseredés s az az elszántság, ami ka lelkek sötét szakadékaiban gyülemlett ösz­| sze, legyilkolta Jugoszlávia királyát s a le­' gyilkolt király népe és kormánya most a ha­lott kinily emlékével védekezik a revizió élő gondolata és még élőbb követelése ellen. Ami) minden érvnek, minden argumen­tumnak, tündén hivatkozásnak ereje meg­gyötgúu, aeníkor a gazdasági erők s a tör­ténelmi példák mind velük szemben Vasárnap 1934 nov. 25. 4ra 20 fillér X. évfolyam, 266. »as. ÍLÖFIZETÉS: Havonta helyben 3.ZO Vidéken «« Badapetten 3.00, kllltHIclltn 0.40 pengd. # Egye* szám Ara hétkdza nap 12, vasár- «• tlnneonap 20 Ull.jHIr­de*«aelc felvitele farlta sierlnt. Mrolr­lenlk hélto klvílolével.nnpoi»t« femjol bizonyítottak, amikor megindult utján az igazság s az egyre erősödő világközvéle­mény adott erőt és tekintélyt ennek a moz­galomnak, akkor a rágalom akarja elvé­gezni azt, amit a történelemnek s a gazda­sági életnek erői elvégezni képtelenek. A vádlottak padjára akarják leültetni ezt az or­szágot, hogy igazságának erkölcsi erejében ártsanak neki. A magyar kormánynak az az álláspontja, hogy a kérdés- tárgyalását nem lehet halo­gatni, azonnal tárgyalják le a jugoszláv előterjesztést. A legnagyobb mértékben h e­lyeselni kell ezt az állásfoglalást. A ma­gyar kormány nem adhat időt Jugoszláviá­nak arra, hogy védekezés és cáfolat nélkül hónapokon keresztül rágalmazzon s hónapo­kon keresztül a gyilkosságban való részvétel vádjával szennyezzen be bennünket. Ha van­nak bizonyítékok, ne Ígérjék azokat, hanem álljanak velük elő. Magyarországnak semmi oka nem lehet arra, hogy a bizonyítás elől kitérjen. Mi nem huzhatjuk a pert, mint a szorult adós s nem odázhatjuk el az eljárás befejezését, mint a büntetéstől reszkető vád­lott. Ennek a népnek arra van^ szüksége, hogy a vádnak szörnyű alaptalansága, a vád rosszhiszemű koholtsága kiderül­jön s a világ nyilvánossága előtt verhesse vissza azokat a rágalmakat, amivel ellensé­gei harcolnak ellene. Amit Jugoszlávia most tesz, az Balkán felkelése Európa ellen,. Magyaror­szág rendezettségével, civilizációjával, kul­turszinvonalával — Európát jelenti a kisan­tant államai között. A kultura fejlődése, a ci­vilizáció haladása áll itt szemben a balkáni politika vnlogatatlan eszközeivel s maccha­vellisztikus törekvéseivel. Ennek a nemzet­nek nincs szüksége gyilkosok segítségére: Mellettünk csak az igarság harcolt eddig a az igazságot nem lehet elrágalmazni és nem lehet beszennyezni. Ebből a genfi viharból a magyar nemzet becsületének, politikai hite­lének s nemzetközi megbecsültetésének győ­zelmesen kell kikerülni, Magyarország jegyzéket intézett a Népszövetséghez, amelyben a délszláv beadvány sürgős letárgyalását kéri „A Népszövetség Tanácsának asz a feladata, t>ogy ax ügyei a világbéke érdekében a Ic0e*ő leggyorsab­ban napirendre tiiszsze" (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) A ma­gyar politikai körökben a késő esti órákban ter­jedt el annak a híre, hogy Eckhardt Tibor nép­szövetségi delegátus szombaton este a Népszövetség főtitkárához beadványt intézett a magyar kormány nevében. A beadványban azt kérte, hogy Magyarország­reputációja érdekében már a most folyó ülésszakra tűzzék ki a Délszláv-állam jegyzékét, ezáltal Magyarországnak mód adassék arra, hogy a gyanúsító vádakkal szemben a Népszövetség fóruma előtt tisztázza magát. A magyar poli­tikai körökre ez a lépés jó hatást tett. Politikai körök már hetok óta hangoztatták ós követelték, hogy a kormány félreérthetetlenül nyilatkozzék ebben az ügyben, utasitsa vissza azokat a gya­núsításokat, amelyekkel a magyar kormányt és a magyar hatóságokat illetik. Most a kormány végre megtette a szükséges lépéseket. Értesülé­sünk szerint az összehívandó külügyi bizottsági ülés már lényegesen más atmoszférában fog le­folyni, mint ahogy tervezték. Ellenzéki képviselők kö/.ül többen kijelentet­ték, — miután a magyar kormány most Genf­ben a szükséges és Magyarország erkölcsi repu­tációját védő lépést megtette, — a külügyi bi­zottság összehívandó ü.csa demonstráció lesz a magyar igazság megvédése mellett. A magyar jegyzék Genf, november 24- Eckhardt Tibor, magyar népszövetségi főmegbizott este 6 órakor meg­jelent Avenol népszövetség főtitkárnál, aki­nek jegyzéket adott át. A jegyzékben a ma­gyar kormány megbizásából arra kéri a főtit­kárt, hogy tűzze ki a marseillei merénylet ügyében elterjesztett jugoszláv panasz tár­gyalását a legközelebbi napokban megtartan­dó rendkívüli tanácsülés napirendjére­A jegyzék a következőképpen szól: — Főtitkár Ur! A magyar kormány nevében van szerencsém a következő jegyzéket kőzöl­na önnel, amelyet az ön szives közvetítésé­vel a Népszövetség Tanácsa elé intézek­amely a napokban ül össze Genfben rendkivüli ülésszakra. — Az az elkeseredett hadjárat amelynek Magyarország a marseillei merénylet napjai óta iprédája, valamint azok a legszörnyűbb vádak, amelyeket azóta állandóan ellene in­téztek. máris olyan potitilkai légkört teremtet­tek, amelyek nemcsak tele vannak komoly ve­széllyel. Európa egyes államainak normális vi­szonyára, hanem olyan természetűek, hogy magát a világbékét is érintik. Az így. keletke­zett feszültséget mégánkább súlyosbította az a kérés, amelyet a jugoszláv kormány intézett november 22-én a Népszövetség Tanácsához és amelyet a kisantant másik két állama támo­gatott. Ebben a beadványban a jugoszláv kormány nem átállot­ta belekeverni Magyarországot a marseillei gyalázatos bűncselek­ménybe és felelőssé tenni Ma­gyarország hatóságait a bűncse­lekményért­A valóságban azonban nem tulozuimk. ha azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom