Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-23 / 264. szám
4 ÍQ31 ...»v, ' , ">3. Orom nézni lIEBMOim szemüvegen latazarftsz-axakUilat. Keieman ucca 1«. Választási gyűlés Felsővároson (A Détmagyarország munkatársától) Az EgyesuR Polgári Pártok csütörtökön este a Vásárhelyi-sugárúti Újvári-vendéglőben rendeztek pártvacsorát, amelyen vitéz dr. Shvoy Kálmün ny. altábornagy is felszólalt. Azzal kezdte beszédét, hogy ez az első választisi gyűlés, amelyen ma megjelentNem agitációra jött, hanem baráti eszmecserére. Választási küzdelem van most. — mondotta — nem pedig választási harc, a város nolgárai egymás dlen nem harcolhatnak, csak nemes küzdelmet vívhatnak- A választás a polgárokhoz való apellál ás. hogy mondják meg, kiket akarnak képviseletükkel újból megbízni. Shvoy Kálmán ezután az ajánlások technikájáról beszélt és kifejtette, hogy olyan közgyűlési tagokra van szükség, akik hangzatos beszédek helyett a közgyűlési bizottságokban tudnak eredményesen működni— Nem személyekért, hanem listákért indulunk küzdelembe. — folytatta- Rátérek a frontharcos kérdésre is. Mit akarnak a frontharcosok? Semmi mást. csak azt, hogy legyen nekik is képviseletük a törvényhatóságban- Tíz évig egyáltalán nem léteztek, nem volt szerepük. a szürke feledés homályában voltak- Azért alakult a frontharcos szövetség, hogy a magyar bátorság katonáinak erényei ne sikkadjanak el- Mi nem akarjuk presszionálni a választókat, csak azt kérjük, hogy tiszteljék meg a háborús köröket- Kijelentem, hogy a frontharcos szervezet senki ellen nem harcol, nam agresszív, hanem bajtársias szervezet. Nem szeretném. ha ez a választás alkalmat adna arra. hogy a polgárság egymás ellen forduljonA higgadt, nyugodt megítélésnek kell győzni és a választási küzdelemnek a békés keretek közt kell maradniaA hosszantartó tapssal fogadott beszéd után dir- Vinkler Elemér szólalt fel és arról beszélt, hogy most a város képe azt a benyomást teszi, mint a lázas szervezeté. Az Egyesült Polgári Pártok listájáról beszélt ezután dr. Vinkler Elemér és kifejtette, hogy valamennyi jelöltb?n él a polgárok szeretete- Külön-külön foglalkozott még a jelöltek személyével és valamennyit nagyon megdicsérte— Aki szebb listát tud összeállítani a miénknél — mondotta végül —. az csal Bejelentette azután- hogy a harmadik kerület jelöltjei: Kecskés István, Távay Dezső- dr- Szögi Géza és Holtcr Jenő. A negyedik kerületben: vitéz fíakonyl Imre és Rainer Ferenc- A nyolcadik kerületben: vitéz Csányi Jánps. Schmldl lózsef, Korom Mihály és dr- Gyuris István. Kilencedik kerület jelöltjei: Csohanov Dániel és Gáhor GyörgyDr. Kertész Béla a nemzeti szabadelvű párt nevében szólalt fel és a polgári összefogás gondolatáról beszéltDr- Széchényi István volt a következő szónok és a nemzetköziség ellen hirdetett haroot: — Az a polgár — mondotta harsány hangon —, aki szocialisták listáján indul a választási harcba, árulója a polgári gondolatnak és szerinti in a nemzetközi eszmék szolgálatába szegődöttHoifer Jenő a vlrilisválasztásokról bis*élt és a/t mondotta, hogy nem akar programot adni. de aztán mégis kifejtette, hogy Felsőváros kiépítése volna fontos. Dr. Szögi t.jza a fiatalság mozgalmáról szólott és hangoztatta, hogy a fiatalok nem akartak önálló akciót kifejteni— Nem tudok múltra hivatkozni. — nondtaEredményes munkát sem birok felmuíatni. csak ígéretet teszek, hogy a kipróbált uton kívánok haladni. Karom Mihály gazdasági tanácsos szólalt fel ezután. — Nagyon gyéren van képviselve ezon a vacsorán az az osztály, amelyet ér kénvis>:'— mondotta. Ennek az az oka. hogy , grizdák nagyon el vannak foglalva. A következőkben az összefogás szükségességéiül beszelt és ezzel a gyűlés véget ért Csendes ülés a Házban izgalmak a folyosón a Jugoszláv rágalomhadjárat miatt (Budapesti tndósitónk telefonjelentése.) A képviselőház csütörtöki csendes ülése egyáltalában nem azt bizonyítja, hogy a politikai életben pangás állott volna be, ellenkezőleg, régen nem volt izgalmasabb atmoszférája a parlament folyosójának, mint ezekben a napokban, amikor egyrészt a belpolitikai kérdések is izgalomban tartják a poli. tikai világot, de főképen azok a nagyjelentőségű külpolitikai események, amelyek most Genfben folynak le. Nagy izgalommal tárgyalták a parlament folyosóján a hírt, hogy a jugoszláv kormány Genfben átnyújtotta a Népszövetség ffttitkárának a jegyzékeit, amely Magyarország ellen éles támadást intéz. Csaknem egyhangú volt a vélemény abban a tekintetben, hogy a magyar kormánynak most már egy pillanatig sem szabad hallgatnia, hanem kellő méltósággal, de határozottan vissza kell utasítania a délszláv kormány előterjesztésében foglalt vádakat és gyanúsításokat. Megfelelő diplomáciai uton lépéseket kelt tenni arra nézve is, hogy Magyarország a szüksége* elégtételt megkapja ezek miatt az alaptalan vádoskodások miatt. Az ellenzéki folyosón igen határozott formában hangoztatták, a magyar kormánynak most az is a kötelessége, hogy memorandumban rámutasson a vádak és gyanúsítások teljes tarthatatlanságára; egyszer már hivatalosan mutassa ki a magyar kormány, hogy a marseillei merénylethez nemcsak a magyar kormánynak nem volt semmi köze, sem közvetve, sem közvetlenül, hanem abban sem közelről, sem távolról egyetlen magyar embernek a keze nem volt benne. Értesülésünk szerint a jugoszláv jegyzék, amelyhez Románia és Csehország is csatlakozott, egyelőre nem kerül a Népszövetség elé tárgyalásra. Erre előreláthatóan csak januárban kerül sor, amikoris a magyar kormány teljes felkészültséggel fogja viszszaulasitani a jugoszlávok által alaptalanul megkonstruált vádakat, amelyek még a francia sajtóban sem találtak olyan visszhangra, amilyent a délszláv kormány várt. A francia sajtó csaknem egyhangúlag tiltakozik az ellen, hogy Magyarország ellen vádat konstruálhassanak a marseillei gyilkossággal kapcsolatban. Valószínű, hogy a parlament egyik legközelebbi ülésén, amikor a jugoszláv memorandum konkrét részletei is nyilvánosságra kerülnek, egyhangú tiltakozás fog elhangzani. Az egész magyar parlament egységesen állást foglal az alaptalan és célzatos jugoszláv támadásokkal és gyanúsításokkal szemben. Valószínű. hogy a tiltakozás ellenzéki oldalról fog elhangzani annak dokumentálására, hogy ebben a kérdésben nemcsak az egész magyar törvényhozás, de az egész magyar nemzet egységes visszautasító alapon áll. A képviselőház mai üléséről a következő tudósításunk számol be: A Ház folytatta az erdőkről és a természetvédelemről szóló javaslat vitáját. Az első szónok Krúdy Ferenc volt, aki statisztikai adatokkal bizonyította, hogy 1919 óta mennyire csökkent fabehozatalunk. Szakszerű irányítás kell, hogy az erdőgazdálkodás jövedelmező legyen. Kéthly Anna kifogásolta, hogy fontos és sürgős cselekvés helyett ezzel a törvényjavaslattal áll a kormány a Ház elé. A természetvé. delem egészen mást jelent, mint amit törvénybe iktatnak. A turisták érdekeit magasabb szempontból szem előtt tartja, mert menedékházak létesítésére egészségügyi szempontból szükség van. Kéthly Anna beszéde további során kifogásolta, hogy a hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisgazdáknak a vadak kártevéseivel szemben. A javaslatot jiem fogadta el. Szalóki-Navratil Dezső elismeréssel szólt a javaslatról. Kérte, hogyha valamilyen erdő vágás alá kerül, akkor kímél jék az évszázados öreg fákat, amelyek odúkkal vannak teli, mert ezekben talál menedéket sok. egyre ritkuló madárfaj. A turisták ügyét külön turistatörvényben kellene szabálvozni. Gondoskodni kellene a temető fáinak védelméről is, egyrészt a madarak, másrészt a kegyelet szempontjából. Megmaradt természeti kincseinket, igv a Kis-Balatont is meg kell védeni. Dinnyés Lajos aggályát fejezte ki a törvényjavaslattal szemben s az csak a bürokráciát fogja növelni, de nem az erdőterületeket Kifogásolta, hogv a csemetekerteket, amelyeket Nagyatádi Szabó István minisztersége alatt a járási székhelyeken létesítettek és amelyekből a gazdák olcsóbban vásárolhattak csemetét, nagyrészt meg-züntelték, pedig ezeknek eredmétive a Duna-Tisza közén megindul! szép fásítási munka. Szigorú intézkedéseket kér az alföldi akác védelme terén. Gróf K e g 1 e v i c h Gyula több kifogást hozott fel a törvényjavaslat ellen. Azt kivánta, hogv az erdőtelepítés ne történjék a legelők fenntartásának hátrányára. Hozzájárult a ja-i vaslnthoz. Vázsonvi János idegenforgalmi szempontból bírálta a javaslatot, amelyet n<"n> fo. gadotl el. C s i k v á n d i Ernő a vadászok érdekében emelt szót és a vadászat nemzetgazdasági fontosságát hangoztatta. Majd az akácerdők fokozott védelmét kérte. Ezután az elnök napirendi indítványt tett, hogv a Ház legközelebbi ülését pénteken délután 5 órakor tartsa és annak napirendjére a7. erdőjavaslat folytatólagos tárgyalását tü/ze ki. A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadta és ezzel az ülés 9 óra előtt véget ért. Tüntetések a zágrábi egyetemen Belgrád, november 22. A zágrábi egyetemen ma ismét viharos diáktüntetések voltak. A jugoszláv egyetemi diákok az egyetem központi épületén kitűzték a jugoszláv zászlót és tüntettek S i p e k i c s egyetemi rektor ellen, aki aláirta a horvátok memorandumát, amely a régenstanácstól a parlamentárizmus helyreállítását kérte. A bányászati fakultáson a kommunista diákok kitűzték a vörös lobogót és tüntettek a föderációs kommunista Jugoszlávia mellett. A műegyetem diákjai Sipekics rektor és a memorandum mellett rendeztek tüntetést. A tüntetésnek a rendőrség vetett véget. A szabadelvű párt V. kerületi választási irodáia Török-ucca 7 alatt, Márki Laios kocsmahelyisége mellett van. Hivdtsfclos ófák • d. u. fél 2 órától 4-ig, este 5 órától 7-lg. Az iroda vezetését Ottovav Károly volt szíves elvállalni