Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-20 / 261. szám
1<M4 november 20.' tr.- -^uuHJwmnuimx] DCI MAfiYARORSZÁG 1 Mars-tér perriüiai Irla Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő A tanyai kocsiknak hetipiacos napokon való elhelyezess hosszú éveken keresztül állandó problémá ja volt a városnak. A Rudolf-téri, valamint a környékező uccákon, a kiskörúton, stb. elhelyezés ellen állandó panasz hangzott, mig végüí is rászánta a város magát arra, hogy a Mars-téren összpontosítja a kocsipiacot. Bár egyeseknek ez ellen az elhelyezés ellen is kifogása volt, lassanként mégis úrrá lett az a meggyőződés, hogy ennél alkalmasabb hely a varosban nincsen. Ilyen előzmények után szükségesnek mutatkozott a tér megfelelő rendezése és burkolása. Ezévben a város közgyűlése el is határozta, hogy a tér északi részét csatornáztat ja, vízvezetékkel és felső burkolattal látja el. A határozat végrehajtásaként a város hatósága sziget-perronos megoldás szerint mintegy 360 ezer pengő költséggel a munkálatokat vállalatba is adta. Most, amikor a burkolási munka a befejezéshez közel áll, bontakozik ki, hogy a Marstér mennyire alkalmas a célra, amelyre a város hatósága kijelölte. Mondhatni azt, hogy rendezés és szépség tekintetében messze földön páratlan piactér fog kialakulni. A perronok köze, valamint az utak elsőrendű keramitburkolatot kaptak, mely egészségügyi szempontokból minden tekintetben tökéletes, könnyen tisztántartható és teherbíró képessége, valamint állékonysága hosszú időre biztosítva van. Ez a része á térnek valóban kifogástalan és minden tekintetben megfelelő. Mindenkit meglep azonban, aki a Mars-téri munkálatokat figyelemmel kiséri. hogy míg a kocsik és a lovak részére készített hely nemes burkolatot kap, addig a perronokon, ahol tula jdonképen az élelmiszerek árusitása tör/énik, egyszerű, homokágvba. lapjára fektetett téglaburkolatot terveznek. Ez a lapjára rakott téglaburkolat ugyanis — azt hiszem, nem én vagyok az első, aki megállapítja — csak ideiglenes megoldás, mert még más. kevésbé forgalmas helyen sem felel meg. Bizonyíték erre a püspöki palota árkádjainál lerakott téglaburkolat, ahol alig pár éves használat után máris 2—3 centiméteres mélyedések vannak. Ez pedig piactérnél sulvos kifogás alá esik. Pedig a püspöki palota árkádjainak burkolata cementhabarcsba, élére rakott géptéglából készült, míg a Mars-téren csupán mezei téglát fognak homokágyba rakni. Ha most el is tekintünk attól, hogy ennek a burkolatnak állékonysága rövid életű, tudnunk kell azt, hogy a Mars-tér fövennvel van feltöltve és ezért az iderakott téglaburkolat hézagain keresztül mindenféle fü és gaz nő. Ennek eltakarítása is költséget fog jelenteni, azonfelül pedig sohasem lehet tökéletesen kitakarítani, a gyökerek a hézagok között maradnak, rothadásnak indulnak, ugy, hogy a burkolat tisztántartása úgyszólván teljésen lehetetlen. Általános higiénikus czempontokból is kifogásolható tehát a burkolat. Többen arra kértek, hogv a város hatóságánál járjak el abban a tekintetben, hogy ezt a gyönyörűen elkészített piacteret tegye tökéletessé a város azáltal, hogy a szigetperronokat téglaburkolat helvett aszfaltburkolattal lássák el, amelv a területet tökéletesen zárttá teszi és amelynek tisztántartása könnyen eszközölhető, igv egészségügyi szempontokból mindenképen megfelel. Igaz, hogv ez a változás a városra költségtöbbletet jelent. Ez a többlet azonban nem olyan nagy, hogy a piactér tökéletessé tétele szempontjából a városra nézve elviselhetetlen áldozat volna. A tervezett téglaburkolat ugyanis 2.60 pengőben van felvéve négvzetméterenkint- A vállalkozók ajánlata szerint megfelelő alapépítménnyel 3 cm-es. hengerelt aszfaltburkolat 6.20 pengőbe kerül. Ha ebből az ősszegből levonjuk a tégbburko'at árát. mintegv 3.60 pengő négyzetméterenkinti különbözet mutatkozik. így tehát ha a burkolatot aszfalttal látjuk el. körülbelül 20—22.000 pengő többlet állana elő. Akkor, amikor a város 360.000 pengős áldozatot hoz a Mars-téri pia'' rendezésére, ezt a 20.000 pengős áldozatot még meg kell hozni an. nál is inkább, mert ezzel a burkolat állékonysága és egészségügyi szmrioontokból tökéletesen meg lesz oldva, miáltal beláthatatlan időre végleges megoldást nvert a piac rendezésének kérdés*. Őszi is (cll rhcumakuráh Szí. Gellért GQóggiordft és Szállóban BUDAPESTEN A szállóban egy heti teljes pensio (lakás, reggeli, ebéd, vacsora) 100 peng«. A gyógytényezök árából a szálló lak ói nak jelentős árengedmény. Felvilágosítást készségei «zolgál az igaz?atóság- Budapest XI. Kelenheqyl ut 4. szftm. Bravúros nyomozással hat tagu veszedelmes betörőbandái fogott el a rendőrség Egy év alatt 24 beiörés, 15 ezer pengő zsákmány — Nappal pék, éjjel beíörővezér (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi rendőrség Posztós detektivcsoportja közel két hónapig tartó munka után nagyszabása betör ős zervezetet leplezett le. A társaság hat tagja a szegedi rendőrség foglya. Beszámoltunk arról, hogy a mult hónap 29-én a rendőrség elfogta Greguss Józsefet, Molnár Istvánt és Bóza Lajost, akik éppen az egyetem gazdasági hivatalában megkisérelt betörés után tértek haza lakásukra. A betörők az egyetemen nem jártak szerencsével. Azt hitték, hogy könynyen fognak végezni a falbontással, amely után sikerül a páncélszekrényhez férkőzniök, azonban 60 centiméter vastag főfalat találtak és a szerszámok ezzel nem tudtak megbirkózni. Mindössze 30 centiméternyire sikerült behalolniok a falba, azután abbahagyták a munkát és hazatértek. Otthon, a lakásukban, elrejtőzött detektívek fogadták őket. Tagadás felesleges volt, mert zsebükből betörőszerszámok kerültek elő, a lakásban pedig a detektívek régi betörésekből származó tárgyakat találtak. A Posztós-csoport hosszas munka után jutott el a Greguss-féle bandához. Abban az időben igen sok betörés és kasszafurás történt Szegeden. A rendőrség elfogott egy sereg kasszafurót, de a betörések tovább tartottak. A detektívek két hónappal ezelőtt egészen távoli és majdnem elenyésző nyomot kaptak. Megtudták ugyanis, hogy a klárafalvai kovácsnál megjelent az előtte való na[K)kban három férfi, akik azt állították, hogy a környékben csépelnek és arra kérték a kovácsot, hogy használati dij fejében engedje át rövid időre a műhelyét. Az idegenek egy délelőttön át a magukkal hozott acélból szprszámokat készítettek, de hogy milyen szerszámokat, azt a kovács nem láthatta, mert nem engedték az üllő közelébe. Posztós Mihály del.l-liv gyalog ment ki Klárafalvára nyomozni. Bejárta az egész környéket, minden községet felkutatott és sikerült több helyen a három idegen nyomát megtalálni, de azt is megtudta, hogy soha sehol se csépeltek. A ka|»ott személyleírások alapján kiderítette, hogy a három férfi egyike: Greguss József, budapesti lakos, aki a mult év decembere óta Szegeden lakik. Ez a Greguss József letelepedett Szegeden. Pénze volt és a pénzével betársult az egyik szegedi pék üzletébe. Kiderítették a lakását is és egyik éjjel rajtukütöttek. Greguss és társai nem voltak odahaza. A detektívek körülnézhettek ezalatt a lakásban. Elrejive találtak egy ezüst ceruzát, amely a Pollák-cégnél történt betörésből származott. A detektívek mosl, már tudták, hogy jó helyen járnak. Hajnalfelé hazatértek a sikertelen betöréstől fáradt veszedelmes betörők. Greguss József, Molnár István és Bóza Lajos beismerő vallomást tett a rendőrségen. Elmondották, hogy a betörésből származó pénzt Greguss kamatoztatta. A péknél ugy jelenll<ezett, mint becsületes magánzó, aki szeretné pénzét jó üzletbe fektetni. Nappal tehát pék volt. éjjel pedig társaival együtt tovább űzte a jól jövedelmező betörő mesterséget. Beismerésük szerint összesen 8 betörést követtek el. A detektívek nem elégedtek meg a vallomásukkal, tovább nyomoztak és kiderült, hogy Greguss József testvére, Greguss Károly is benne volt a bandában, de idejekorán elmenekült és most Nagyatádon él. A rendőrség megkeresésére a nagyatádi csendőrség a mult hét végén letartóztatta Greguss Károlyt és Szegedre szállította. Ezzel azonban a detektívek nem fejezték be a nyomozást. Greguss Károly kihallgatása uj részleteket tárt fel a rendőrség előtt, lljból tovább folyt a nyomozás. A Posztós-csoport most már Budapestre utazott és ott sikerült elfogni még két betörőt., akik a Gregussféle társasághoz tartoztak. Ezek: Kaufmann Károly és Kaufmann Antal rovottmultu budapesti lakosok tagjai voltak szintén a bandának, de sikerült Greguss Károllyal elmenekíilniök Szegedről. Az elsőizben elfogott három betörő psdig mélységesen hallgatott róluk, mert az volt a megálapodásuk, hogy egymásról nem árulnak el semmit. A hattagú, veszedelmes betörőtársaság bűnlajstromát végre sikerült teljes egészében összeállítani. Egy év óta működtek és ezalatt 24 betörést, kasszafurást követtek el% Szegeden tizenkettőt, Budapesten tizei, Szentesen és Félegyházán egyet-egyet, A betörésekből összesen 15.000 pengőt zsákmányoltak. A pénz egyrészét péküzletbe fektették, a többit azonban elköltötték. Egyik betörőnél sem találtak elfogatásukkor egyetlen fillért sem. A betörőket rövidesen átkisérik a szegedi ügyészség fogházába. Meghalt a kisteleki vadászszerencsétlenség áldozata (A Délmagyarország munkatársától.) Két héttel ezelőtt súlyos szerencsétlenség történt vadászás közben Kisteleken. D a r á c s Antal gazdálkodó a kora reggeli órákban szőlőjében nvulra ment vadászni. Vele volt fia is, szintén töltött fegyverrel a kezében. A hajnali szürkü. letben történt a szerencsétlenség. A Darács-fiu nyúlra célzott és a sörétek apja hátába fúródtak. Darács Antal eszméletlenül esett össze. A szegedi mentők beszállították a kórházba, ah<íl megállapították, hogy állapota súlyos, a sőrétek a gerincvelőt is megsértették. A Darács-fiut a csendőrség elfogta, később szabadlábra helyezte. Hétfőn reggelre tragikus fordulat állott be. A kórházban hosszas szenvedés után hétfőn reggel meghalt az öreg gazdélkodó. Nem lehetett rajta segíteni, a söretek súlyos, halálos sebet ejtettek rajta, hiábavaló volt az orvosok mindeu igyekezete.