Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-20 / 261. szám

1<M4 november 20.' tr.- -^uuHJwmnuimx] DCI MAfiYARORSZÁG 1 Mars-tér perriüiai Irla Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő A tanyai kocsiknak hetipiacos napokon való elhelyezess hosszú éveken keresztül állandó problémá ja volt a városnak. A Rudolf-téri, va­lamint a környékező uccákon, a kiskörúton, stb. elhelyezés ellen állandó panasz hangzott, mig végüí is rászánta a város magát arra, hogy a Mars-téren összpontosítja a kocsipiacot. Bár egyeseknek ez ellen az elhelyezés ellen is kifo­gása volt, lassanként mégis úrrá lett az a meg­győződés, hogy ennél alkalmasabb hely a va­rosban nincsen. Ilyen előzmények után szükségesnek mutat­kozott a tér megfelelő rendezése és burkolása. Ezévben a város közgyűlése el is határozta, hogy a tér északi részét csatornáztat ja, vízveze­tékkel és felső burkolattal látja el. A határozat végrehajtásaként a város hatósága sziget-per­ronos megoldás szerint mintegy 360 ezer pen­gő költséggel a munkálatokat vállalatba is adta. Most, amikor a burkolási munka a befeje­zéshez közel áll, bontakozik ki, hogy a Mars­tér mennyire alkalmas a célra, amelyre a vá­ros hatósága kijelölte. Mondhatni azt, hogy rendezés és szépség tekintetében messze földön páratlan piactér fog kialakulni. A perronok köze, valamint az utak elsőren­dű keramitburkolatot kaptak, mely egészség­ügyi szempontokból minden tekintetben töké­letes, könnyen tisztántartható és teherbíró ké­pessége, valamint állékonysága hosszú időre biztosítva van. Ez a része á térnek valóban ki­fogástalan és minden tekintetben megfelelő. Mindenkit meglep azonban, aki a Mars-téri munkálatokat figyelemmel kiséri. hogy míg a kocsik és a lovak részére készített hely nemes burkolatot kap, addig a perronokon, ahol tula j­donképen az élelmiszerek árusitása tör/énik, egyszerű, homokágvba. lapjára fektetett tégla­burkolatot terveznek. Ez a lapjára rakott tégla­burkolat ugyanis — azt hiszem, nem én va­gyok az első, aki megállapítja — csak ideigle­nes megoldás, mert még más. kevésbé forgal­mas helyen sem felel meg. Bizonyíték erre a püspöki palota árkádjainál lerakott téglabur­kolat, ahol alig pár éves használat után máris 2—3 centiméteres mélyedések vannak. Ez pe­dig piactérnél sulvos kifogás alá esik. Pedig a püspöki palota árkádjainak burkolata ce­menthabarcsba, élére rakott géptéglából készült, míg a Mars-téren csupán mezei téglát fognak homokágyba rakni. Ha most el is tekintünk attól, hogy ennek a burkolatnak állékonysága rövid életű, tudnunk kell azt, hogy a Mars-tér fövennvel van feltölt­ve és ezért az iderakott téglaburkolat hézagain keresztül mindenféle fü és gaz nő. Ennek elta­karítása is költséget fog jelenteni, azonfelül pedig sohasem lehet tökéletesen kitakarítani, a gyökerek a hézagok között maradnak, rotha­dásnak indulnak, ugy, hogy a burkolat tisz­tántartása úgyszólván teljésen lehetetlen. Ál­talános higiénikus czempontokból is kifogásol­ható tehát a burkolat. Többen arra kértek, hogv a város hatóságá­nál járjak el abban a tekintetben, hogy ezt a gyönyörűen elkészített piacteret tegye tökéle­tessé a város azáltal, hogy a szigetperronokat téglaburkolat helvett aszfaltburkolattal lássák el, amelv a területet tökéletesen zárttá teszi és amelynek tisztántartása könnyen eszközölhető, igv egészségügyi szempontokból mindenképen megfelel. Igaz, hogv ez a változás a városra költségtöbbletet jelent. Ez a többlet azonban nem olyan nagy, hogy a piactér tökéletessé té­tele szempontjából a városra nézve elviselhe­tetlen áldozat volna. A tervezett téglaburkolat ugyanis 2.60 pen­gőben van felvéve négvzetméterenkint- A vál­lalkozók ajánlata szerint megfelelő alapépít­ménnyel 3 cm-es. hengerelt aszfaltburkolat 6.20 pengőbe kerül. Ha ebből az ősszegből le­vonjuk a tégbburko'at árát. mintegv 3.60 pen­gő négyzetméterenkinti különbözet mutatko­zik. így tehát ha a burkolatot aszfalttal látjuk el. körülbelül 20—22.000 pengő többlet állana elő. Akkor, amikor a város 360.000 pengős áldo­zatot hoz a Mars-téri pia'' rendezésére, ezt a 20.000 pengős áldozatot még meg kell hozni an. nál is inkább, mert ezzel a burkolat állékony­sága és egészségügyi szmrioontokból tökélete­sen meg lesz oldva, miáltal beláthatatlan idő­re végleges megoldást nvert a piac rendezésé­nek kérdés*. Őszi is (cll rhcumakuráh Szí. Gellért GQóggiordft és Szállóban BUDAPESTEN A szállóban egy heti teljes pensio (lakás, reggeli, ebéd, vacsora) 100 peng«. A gyógytényezök árából a szálló lak ói nak jelentős árengedmény. Felvilágosítást készségei «zolgál az igaz?atóság- Budapest XI. Kelenheqyl ut 4. szftm. Bravúros nyomozással hat tagu veszedelmes betörőbandái fogott el a rendőrség Egy év alatt 24 beiörés, 15 ezer pengő zsákmány — Nappal pék, éjjel beíörővezér (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi rendőrség Posztós detektivcsoportja közel két hónapig tartó munka után nagyszabása be­tör ős zervezetet leplezett le. A társaság hat tagja a szegedi rendőrség foglya. Beszámoltunk arról, hogy a mult hónap 29-én a rendőrség elfogta Greguss Józsefet, Molnár Istvánt és Bóza Lajost, akik éppen az egyetem gazdasági hivatalában megkisérelt betörés után tértek haza lakásukra. A betörők az egyetemen nem jártak szerencsével. Azt hitték, hogy köny­nyen fognak végezni a falbontással, amely után sikerül a páncélszekrényhez férkőzniök, azonban 60 centiméter vastag főfalat találtak és a szer­számok ezzel nem tudtak megbirkózni. Mind­össze 30 centiméternyire sikerült behalolniok a falba, azután abbahagyták a munkát és hazatér­tek. Otthon, a lakásukban, elrejtőzött detektívek fogadták őket. Tagadás felesleges volt, mert zse­bükből betörőszerszámok kerültek elő, a lakásban pedig a detektívek régi betörésekből származó tárgyakat találtak. A Posztós-csoport hosszas munka után jutott el a Greguss-féle bandához. Abban az időben igen sok betörés és kasszafurás történt Szegeden. A rendőrség elfogott egy sereg kasszafurót, de a betörések tovább tartottak. A detektívek két hónappal ezelőtt egészen távoli és majdnem el­enyésző nyomot kaptak. Megtudták ugyanis, hogy a klárafalvai kovácsnál megjelent az előtte való na[K)kban három férfi, akik azt állították, hogy a környékben csépelnek és arra kérték a ko­vácsot, hogy használati dij fejében engedje át rövid időre a műhelyét. Az idegenek egy dél­előttön át a magukkal hozott acélból szprszá­mokat készítettek, de hogy milyen szerszámokat, azt a kovács nem láthatta, mert nem engedték az üllő közelébe. Posztós Mihály del.l-liv gya­log ment ki Klárafalvára nyomozni. Bejárta az egész környéket, minden községet felkutatott és sikerült több helyen a három idegen nyomát megtalálni, de azt is megtudta, hogy soha se­hol se csépeltek. A ka|»ott személyleírások alapján kiderítette, hogy a három férfi egyike: Greguss József, bu­dapesti lakos, aki a mult év decembere óta Szegeden lakik. Ez a Greguss József letelepe­dett Szegeden. Pénze volt és a pénzével betár­sult az egyik szegedi pék üzletébe. Kiderítették a lakását is és egyik éjjel rajtukütöttek. Greguss és társai nem voltak odahaza. A detektívek kö­rülnézhettek ezalatt a lakásban. Elrejive talál­tak egy ezüst ceruzát, amely a Pollák-cégnél történt betörésből származott. A detektívek mosl, már tudták, hogy jó helyen járnak. Hajnalfelé hazatértek a sikertelen betöréstől fáradt vesze­delmes betörők. Greguss József, Molnár István és Bóza Lajos beismerő vallomást tett a rendőrségen. Elmondot­ták, hogy a betörésből származó pénzt Greguss ka­matoztatta. A péknél ugy jelenll<ezett, mint be­csületes magánzó, aki szeretné pénzét jó üzletbe fektetni. Nappal tehát pék volt. éjjel pedig tár­saival együtt tovább űzte a jól jövedelmező be­törő mesterséget. Beismerésük szerint összesen 8 betörést kö­vettek el. A detektívek nem elégedtek meg a vallomásukkal, tovább nyomoztak és kiderült, hogy Greguss József testvére, Greguss Károly is benne volt a bandában, de idejekorán elmene­kült és most Nagyatádon él. A rendőrség meg­keresésére a nagyatádi csendőrség a mult hét végén letartóztatta Greguss Károlyt és Szegedre szállította. Ezzel azonban a detektívek nem fe­jezték be a nyomozást. Greguss Károly kihall­gatása uj részleteket tárt fel a rendőrség előtt, lljból tovább folyt a nyomozás. A Posztós-cso­port most már Budapestre utazott és ott sike­rült elfogni még két betörőt., akik a Greguss­féle társasághoz tartoztak. Ezek: Kaufmann Ká­roly és Kaufmann Antal rovottmultu budapesti lakosok tagjai voltak szintén a bandának, de sikerült Greguss Károllyal elmenekíilniök Sze­gedről. Az elsőizben elfogott három betörő ps­dig mélységesen hallgatott róluk, mert az volt a megálapodásuk, hogy egymásról nem árulnak el semmit. A hattagú, veszedelmes betörőtársaság bűn­lajstromát végre sikerült teljes egészében össze­állítani. Egy év óta működtek és ezalatt 24 betörést, kasszafurást követtek el% Szegeden tizenkettőt, Budapesten tizei, Szentesen és Félegyházán egyet-egyet, A betörésekből összesen 15.000 pengőt zsákmá­nyoltak. A pénz egyrészét péküzletbe fektették, a többit azonban elköltötték. Egyik betörőnél sem találtak elfogatásukkor egyetlen fillért sem. A betörőket rövidesen átkisérik a szegedi ügyészség fogházába. Meghalt a kisteleki vadászszerencsétlenség áldozata (A Délmagyarország munkatársától.) Két héttel ezelőtt súlyos szerencsétlenség történt vadászás közben Kisteleken. D a r á c s Antal gazdálkodó a kora reggeli órákban szőlőjében nvulra ment vadászni. Vele volt fia is, szintén töltött fegyverrel a kezében. A hajnali szürkü. letben történt a szerencsétlenség. A Darács-fiu nyúlra célzott és a sörétek apja hátába fúród­tak. Darács Antal eszméletlenül esett össze. A szegedi mentők beszállították a kórházba, ah<íl megállapították, hogy állapota súlyos, a sőré­tek a gerincvelőt is megsértették. A Darács-fiut a csendőrség elfogta, később szabadlábra helyezte. Hétfőn reggelre tragikus fordulat állott be. A kórházban hosszas szen­vedés után hétfőn reggel meghalt az öreg gaz­délkodó. Nem lehetett rajta segíteni, a söretek súlyos, halálos sebet ejtettek rajta, hiábavaló volt az orvosok mindeu igyekezete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom