Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-04 / 248. szám

1934 november 4. n MAGYARORSZÁG *7 TUNGSRAM D DUPLASPIRÁLLÁNPA DEKALUMEN SOROZATBAN U NRA. Irta TONELLI SÁNDOR Érdekes Wim ítélet a fakásfelmondás határidejéről (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi járásbL óságon Rónay Dezső járásbiró az elmúlt napokban elvi jelentőségű Ítéletet hozott egy lakás felmondási perben. A keresetet a ház­tulajdonos adta be a bírósághoz a lakója ellen és a bíróságtól kérte az Írásban közölt lakásfel­roondás érvényességének megállapítását. A városi lakbérleti szabályrendelet szabályozza — mint is­meretes — a háztulajdonos és a lakó közötti jog­viszonyt és ez a szabályrendelet állapitja meg a felmondás kötelező formaságait. A szabályrendelet szerint ugy a háztulajdonosnak, mint a lakó­nak Írásban, ajánlott levélben kell közölni lakás­felmondási szándékát, természetesen a felmon­dásra kitűzött időpontokban. Ha a lakó, illetve a háztulajdonos a felmondólevél kézhezvételétől számított nyolc napon belül ugyancsak írásban nem közli a felmondóval, hogy a felmondást elfogadja, az csakis akkor lesz érvényes, ha a felmondó ugyancsak a felmondólevél kézhezvé­telétől számitott nyolc napon belül keresetet ad be a felmondás érvényességének birói megállapí­tása iránt. A polgári perrendtartás szerint abban az eset­ben, ha az ilyen nyolcnapos határidő vasárnapra, vagy Gergely naptár-szerinti ünnepnapra esik, akkor a határidő utolsó napjának az ilyen ün­nepnap után következő hétköznap tekintendő. A Rónay járásbiró elé került esetben a ház­tulajdonos szeptember elsején mondott fel a lakójának, még pedig szabályszerű ajánlott le­vélben. Szeptember nyolcadikán ünnep volt, Kis­boldogasszony napja, utána pedig vasárnap kö­vetkezett. Mivel a lakó nyolc napon belii' nem vette tudomásul a felmondást, a háztulajdonos pert indított ellene a felmondás érvényességéért és keresetét — tekintettel arra, hogy ugy a nyol­cadik, mint a kilencedik nap ünnepre esett — a tizedik napon, hétfőn nyújtotta be a bíróság­hoz. A járásbíróságon az alperes lakót dr. Balassa Jenő képviselte, aki a kereset elutasítását kérte azon az alapon, hogy a polgári perrendtartás az ilyen esetekre nem vonatkozik, mert itt a határ­időket a lakbérleti szabályrendelet állapitja meg és a szabályrendelet szerint a háztulajdonos el­késett a kereset benyújtásával. A bíróság elfo­gadta ezt az álláspontot, a háztulajdonos kerese­tét elutasította. — Rár az előirt nyolcnapi határidő utolsó nap­ja — mondja a bírói ítélet indokolása — szep­tember nyolcadikára és így Gergely naptár-sze­rinti ünnepnapra esett és a következő nap va­sárnapra esett, ez a körülmény azonban még nem jogosítja fel a felperes háztulajdonost, hogy az előirt határidő helyett keresetét a tizedik na­pon is beadhassa, mert a kei-eset határidejét meg­állapító jogszabály, azaz a városi szabályrende­let, anyagi jogi szabály és ezért erre nem nyer­het alkalmazást a polgári perrendtartás rendelke­zése és így az előirt nyolcnapi határidő semmi körülmények között meg nem hosszabbítható. mnnnaríonridacslii 5 szobás, Révfülöpön 3 szobás villa hozzátar­tozó szőlőkkel eladó kedvezően Érdeklődni lehet: Deák Ferenc ucca 22, I. 4. Telefon 20-44. ¡darum walch ío. eredeti svájci gyártmánvu feltétlen megbízható járású női és férfi karórák legmodernebb mintákban erőm és aranyból 1EICK-Jléf, Kelemen u.11 Saját m D hely. Amerikában novemberben lesznek a képvi­selőválasztások. Az óceántól az óceánig 435 képviselőt választanak, akik két és fél esz­tendei időtartamra a világ legnagyobb civili­zált társadalmának népképviseletét alkotják. . A szenátus másként alakul, abba minden ál­| lam, területére és lélekszámára való tekintet ] nélkül, egyformán két delegátust küld ki, | akiknek egyharmad része meghatározott idő­i közökben kiválik és helyükbe az államok uj I delegátusokat választanak. I Néhány héttel a választás előtt érthető és ! természetes, hogy az agitáció mindenfelé ja­| váhan folyamatban van. Az agitációs röpira­tok és nyomtatványok tengeréből, amelyek ilyenkor az Uniót elárasztják, csak egyet aka­rok kiragadni. Az amerikai közgazdák egye­sülete. tehát egy kétségtelenül neon oolitikai jellegű testület. 53 tekintélyes és vezető tagjá­nak aláirácával nyílt levelet intézett az Egyesült Államok választóihoz. Hangjában és tartalmában egyaránt különös ez a nyílt le­vél. Nem foglal állást a két nagv történelmi párt, a renublikánusok és demokraták mellett, mée kevésbbé aíánlja, hogy a külön szervez­kedő farmerek, vagv a munkáspárt jelöltjeit válasszák meg. csunán azt kéri a választóktól, ho?v pártállástól függetlenül olvan ielöltekre adják szavazatukat, akik az amerikai közgaz­daság érdekében kötelezik magukat, hogy el­lene szegülnek a dollárral űzött hínta-nalinta iátéknak. Szórói-szóra ez a memorandumnak is beillő vnlasztási felhívás bevezető részében a következőket mondja: ,,Az amerikai közgazdák egyesületének tag­tó az Egyesült Államok jólléte érdekében fefl­tét-letiül szükségesnek látják, hogy a legköze­lebbi kongresszusnak olyan többsége legyen, amely az egészséges nénzroolitika mellett köti le magát, tekintet nélkül anra, hogy az egyes tagok mely párthoz tartoznak. Ha a parlament tagjait nem ezen szempont szerint választják meg, az a veszély fenyeget, az infláció orgiája önti el az országot, amely elszegényedéshez és nyomorhoz vezet- Mi ugyanazt a nézetet kép­viseljük. mint az amerikai munikásszövetség el­nöke, hogy ennek a pénzpolitikának súlya alatt a munkavállalók szenvednek legtöbbet. Kívülük részesei a nyomoruságnak a takarékbetétek tu­lajdonosai, a kistőkések és a biztosítottak- A mai helyzetben két jelenség és mozgalom van az előtérben, amely elkerülhetetlenül inflációra és a pénzrendszer tökéletes összeomlására ve­zet- Az úgynevezett nemzeti bizottság a dollár további értékcsökkentését propagálja. Rövid­del ezelőtt az északnyugati államok farmerei ehhez az irányzathoz csatlakoztak. Az ezüst­alnp hlvel a legutolsó ezüst-törvénnyel nincse­nek megelégedve és azok. akik a fedezetlen ezüstnénz mellett foglaltak á'lást, leplezetlenül elárulják azt a törekvésüket, hogy a papírpénz mennyisége is szaoorittassék- A veszedelmeknek egy másik forrását abban a körülményben lát-1 juk> hogy kincstári hivatal pénzügyi politikáid-1 ból kifolyólag a bankok telítve vannak kincstári jegyekkel, likviditásuk veszélyeztetve van s ezeknek fedezésre fokozódó mértékben kell majd dollár-bankjegyet kibocsájtani- Már ma is a kincstárjegyek jelentős része gyakorlati hasznosítás céljára beválitihatatlaai. Az áiranyra be nem váltható papírpénz kibocsájtásának to­vábbi fokozása alig fog már különbözni a fe­dezetlen papírpénz egyenes kibocsájtásától. Óva intjük a közönséget, hogy a kincstári je­gyek mai árfolyamával megtévesztesse magát» mert ez csak anmaik tulajdonítandó, hogy a je-< gyek nagyrészét a bankok ós maga a kincstáti átvette- További kincstárjegyeket azonban in-i fláció nélkül már kibocsájtani neim lehet- Ba kell következni araiak az időpontnak, mikor a pénzeszközökkel való operálásnak ez a módjai lehetetlenné válik és vagy az adóterheket keJI felsrófolni, vagy a köztartozásokat egy még jobban leértékelt dollárral kell megfizetni. Ugy a kincstári jegyek mennyiségéneik, melyet a! nyilvánosság és a bankrendszer felvehet, miní a közterheikniek megvan a határa. Világosan kö­vetkezik ebből, hogy téves az a politika, amely papírpénzt szivattyúz a közönségbe, hogy a! kormány fedezni tudja kiadásait. Ehelyett a kincstári hivatalnak arra kelil irányozni az erő* feszítését, hogy a kiadásokat lecsökkkentse éa a költségvetést kiegyensúlyozza. Rá kell mu­tatnunk arra is, hogy az ujjáépitési és reform­program mind kevésbé kielégítő eredményeket tüntet fed, ami a kongresszust azon kényszer­helyzet elé állítja, hogy mind kétségbeejtőbb metódusokhoz folyamodjék- A legvészesebb es­hetőség természetszerűleg a papirínfláció- Ezért elengedhetetlen követelménynek tartjuk olvan férfiak megválasztását, akik egészséges pénz­politikának a hivei ós megértik, hogy a gazda­sági helyzette csak a magángazdaság fellen­dítésével, nem pedig a bankjegyforgalom to­vábbi szaporításával lehet elérni." Ez a bevezetés már önmagában is kissé hosz­szu és nem valami könnyű olvasmány. Szöve­gében meglehetősen elüt a normális választási röpiratoktól- Nem is hiszem, hogy a választók széles rétegei belemélyednének a tanulmányo­zásába és a kortesek ennek a felhívásnak az érveivel operálnának a pártgyűléseken- Pedig a jelentőségét nem lehet letagadni. Amerika leg­előkelőbb közgazdái legelőkelőbb félreérthetetlen séggel szállanak szembe Roosevelt elnök és a mellette működő agytröszt pénzügyi politiká­val. Kimutatják, hogy amit ez az Amerika köz­gazdasági életére rászabadított társaság csinált, alapjában véve rossz volt és elhibázott- nert nem gyökerében fogta meg a bajokat, hanem egy üres látszólagossággal, a fizető eszközök szaporításával akart rajtuk segíteni- Szinte cso­dávaí határos naivitással aat kéozelték ennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom