Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-18 / 260. szám

DÉTMAr.y AB0R5Z*n r934 november 18. neb a magas képzettségű, értékes karnak, amely joggal tart igényt az aránylagosnál nagyobb képviseletre is, de aligha túlzok, ha azt allitom. hogy valahogy majd csak meg lesz a közgyűlés a nyolcadik kerület ügyvédjelöltjei nélkül is. — Ezekben volt szerencsém és bátorságom a nyolcadik kerületi ellenlistával foglalkozni. Egy tagja van még ennek a listának, aki esetleg megsértődhetik, mert nem részesült abban a körültekintő és megtisztelő figyelemben, amellyel az ellenlista többi jelöltje előtt szerencsém volt hódolni. Ez a jelölt vitéz Csányi. Iparos, akiknek aránylag gyönge képviseletük van a közgyűlésen. Azt mondják, hogy a polgármesteri és helyettes polgármesteri appartementek átalakításánál, tehát nemrég kapott némi kis városi munkát. Az egész talán 207 pengő értékű volt. Az, ha megválasztanák Csányit, bizonyára nem lenne annak akadálya, hogy hasonló kis munkákat továbbra is kapjon. Azt azonban bizonyára ő maga sem vitatja, hogy ez feszélyezné a Knfflta gyakorlásában s nemcsak az egész lakosság, hanem sokkal szűkebb környezete, saját osztálva, az ipa. rosság érdekeinek köteles védel. mében és gondozásában is. A frontharcosok szerepe Pásztor József ezután egy rőpcédulát vett elő és arról kezdeti el beszelni: — Amikor idejöttem erre a vacsorára — mondotta —, egy röplapot nyomtak a kezembe. Ez a frontharcos vezetőség röplapja, amely a 18-ik kerület választóit hívja meg pártvacsorára. A röplappal kapcsolatban volna néhány megjegyzésem. Erről a helyről a frontharcosok és a város egész nyilvánossága récére ismételten kijelentem, hogy amikor én a frontharcos szövetség vezetőjénél aziránt érdeklődtem, mi lesz a frontharcosok szerepe a választás során, ezt a felvilágosítást kaptam: — Tévedés, — mondta akkor nekem a frontharcosok vezetője, hogy a frontharcosok politizálni akarnának, vagy politikai párt szolgálatába akarnák állítani a szervezetüket 'A frontharcosoknak az a kívánságuk, hogy minden listára vegyenek fel frontharcost is. Közölte velem a frontharcosok vezetője, hogy ez a kifejezett kívánságuk és amennyiben az egyes pártok ennek a kívánságnak eleget tesznek, honorálták is minden kívánságukat. «— Amióta azonban megindult a választási harc — folytatta beszédét Pásztor József —, egyre jobban domborodik ki az a tendencia, hogy a frontharcosok az elnök tendenciájával ellentétben, nem is az egységes pártiak, hanem csalt a reakciósok érdekében sorakoznak fel. Azt kérdem én, hogy az az Iritz Béla, aki végigharcolta a világháborút és fogságba jutott, vagy nz az Emst Sándor, aki megsebesült, vagy Lájer Dezső, Kertész József, akik szintén végigkiizdötték a háborút, vagy az a Dáni János, ki résztvett ugyancsak a világháborúban és fogságba került, mivel szolgáltak arra rá. hogy a frontharcos szövetség őket a közös célokhói kirekessze? A frontharcos szövetség, ha továbbra is eddigi utján b-Ind, eltér arról az utiáról. amelyet ere. detileg kitűzött n mnga számára. A frontharcos szövetség olvan szövetség lesz, melynek célja, hogv olyan frontharcost minél többet juttasson be a közgyűlésbe, akik reakciósak. Hiszem, hogy a frontharcos szövetség általánosan tisztelt vezetője útját állja annak, hogy a frontharcos szövetség most már nap-nap után dokumentálja, hogy csak a közéleti és politikai reakciósokat tekinti közibük valónak és hogv munkásságával megbontja azt az áldásos közéleti és társadalmi békét, amelyet az államhatalom szegedi kenviselője — bizonyára a kormányzat intencióinak megfelelően — szolgálni kívánt. Tgérelet lettem, hogv a körülményekhez mért békés és mérsékelt fegyverekkel vivjuk meg a választási harcot, de senkise remélje, hogy gerinctelen és meghunyászkodó lakája leszek a város társadalmi rendjét megbomlasztó munkának. Felemelem tiltakozó szavam egy hadüzenet ellen — fejezte be tap. sok között nagyhatású felszólalását Pásztor József —. olyan hadüzenet ellen, melyet Szeged társadalmi békéje ellen bocsátottak ki. A lelkes ovációval fogadott beszéd után Láfer Dezső szólalt fel. ö is foglalkozott a frontharcosok röpiratával és élesen bírálta annak feltűnő kitételeit. — Furcsának találom, hogy egy csoport — nevezze az magát frontharcos szövetségnek — kisajátítsa magának a háború borzalmait — mondotta. Érveik nincsenek, vagy ugy érvelnek, hogy akik ellenük érvelnek, azokat verjék le. Ha ezerszer fenyegetnek bennünket, hogy ne támadjuk őket, ezeregyszer fogjuk támadni őket. Csúnya játék ez ós arra megy mindez, hogy öt év régen elmúlt, ismét lehet jönni az elkoptatott jelszavakkal. Azt mondják," azért alakitottak szövetséget a frontharcosok, mert a volt frontharcosok érdekeit akarják szolgálni. De ha csak a maguk érdekeit akarják szolgáim, nem szolgálhatják ugyanakkor a dolgozók érdekeit. — Nem lehet kizárni a közlegényt, akit Petőfi megénekelt — szólt közbe Pásztor József. — Ugy halljuk — folytatta Lájer —, hogy a városi hivatalokból kí akarják zárni a nőket és frontharcosokat kívánnak a helyükbe ültetni. A városházi női munkaerők után jönnek majd a gyárak és a többi munkahelyek. Nem kaphat privilégiumot egyik alakulat sem, a széles tömegek érdekében lehet csak dolgozni. Lájer ezután a jelölésekkel foglalkozott: — A kilencedik kerületben egy temetkezési vállalkozót jelöltek Csobanov Dániel személyében. Ha nálunk jelentkezne jelöltnek egy temetkezési vállalkozó, bár tiszteletreméltó foglalkozás ez is, de nem jelölnénk, mert a választópolgárok még nem akarnak eltemetkezni. Dr. Bokor Pál a nyolcadikban akar fellépni, a kilencedikben már megbukott, de ugy halljuk, innen is félreállt már. ö előbb liberálisnak vallotta magát, most már —> pártonkívüli. Schmidt urat ugylátszik ugy küldték ide, de nekem nincs kétségem, hogy az itteni választók vissza fogják küldeni. Lájer Dezső ezután nagy figyelem közben a választások technikájáról beszélt, majd kifejtette, hogy má«'<ér>pn kell a lakosság sorsát intézni a torony alatt. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a szövetkezett városi balpárt jerlöltjeit nagy többségael fogják a választók beküldeni a város parlamentjébe. Balaton - étteremben (volt Bohn-ótterem) ma nagy disznótoros vacsora) Minden péntekem halpaprikás ős tarósosnsza. Állandóan frissen csapolt aör, kiiönö borok. Mérnökeit polgári Arak, a tulajdonos számol. Szíves ptrtlogAst kér PEHNBTZKV, rendéfflős. A' nagy tapssal és helyesléssel kisért í'elszóÜH lás után Dobó Ignác felszólalása következett. Frappáns adomával kezd-« te beszédét és kifejtette, hogy mindaz, amit Felsővároaon az elmúlt évek során rendeztek, a szövetkezett városi balpárt képviselőinek köszönhető. A baj párt biztos győzelmére ürítette poharát, (Lelkes éljenzés.)' Iritz Béla beszélt ezután nagy érdeklődéstől kisérve. S — Itt vagyunk felsővároson, mely Szeged-» nek a legmostohább, a legelhanyagoltabb vá-< osrésze — mondotta. Pedig ebben a városne* gyedben lakik a legtöbb ember De Felsőváros nem csak a lakosság száma tekintetében első a városrészek kőzött, hanem megvan az a szomorú nevezetessége is, hogy a legtöbb nyitott csatorna, árok és a legsötétebb uecák itt vannak. Vízhiány és csatornázatlanság ebben a városrészben a legszembetűnőbb. Mégsem vagyunk egészen őszinték, hiszen aszfaltburkolattal látták el a Vásárhelyi-sugárutat. Kap-> tunk burkolatot igaz, de nincs köszönet benne, ezt minden sugáruti háztulajdonos tudja és érzi. Ezután igy folytatta beszédét. — 1879-ben a Tisza árja öntötte el Szegedet, most az Ígéretek áradása fenyegeti elöntéssel ezt a várost. A túlsó oldalon megnyitották az igéret zsilip* jeit és ontják bőségesen az igéret folvamát Annyit Ígérnek, hogy már ez az Ígéretekből is sok. Ha egyikük-másikuk bibliai matuzsálemi kort érne el, akkor sem volna képes az ígéretei« egy ezrelékét sem beváltani, ők azt igérik, hogy az igéret városa lesz Szegedből, a választoíc többsége azonban jól tudja, hogy az — Ígéretek' városát csinálják a túlsó oldalon ebből a városból. — Mi nem ígérünk, vagy legalább ts egyet megígérünk, mégoedig azt, hogv soha semmit sem ígérünk Arcbimedes, az ókor tudósa azt kérte, hogv adjanak neki egyetlen fixpontot és akkor kifordítja a világot sarkából. Mi is egyetlen fixpontot kérünk: az önök bizalmát és akkor megvalósíthatjuk mindazt ebben a városban, amit önök és mi nagyon szeret-; nénk. (Hosszantartó taps.) Ezután dr. VaVeMtnv fflooston szólalt fel. Sok vonatkozásban elismerte Pásztor Józsefnek az ügyvédek törvényhatósági térhódításáról mondott nyilatkozatát, majd örömének adott kifejezést, hogy a gazdák képviselőjétől olyan bátor és józan beszédet hallott. Ez azt bizonyitja, hogv a választók széles tömege felismerte: a városi halpárt az elmúlt öt év során miiven eredménves munkát végzett a közgyűlésen. ("Általános helyeslés.) A lelkes és megujuló tapsokkal kisért felszólalások után a pártvacsorán megjelent nagyszámú közönség még sokáig együtt maradt és ünnepelte a szövetkezett városi balpárt jelöltjeit. „A mai lehetetlen állapotok nem tarthatók fenn" A szövelkezelt városi balpórí gyűlése Rókuson (A Délmagyarország munkatársátél.) sző. vetkezett városi balpárt szombaton este lelkes hangulatu választói gyűlést tartott a Cserzy Mihály-uccai Osznovits-vendéglőben. Nagy érdeklődő közönség előtt először Ernsf Sándor beszélt. Bírálta a választási törvényt, melv lehetetlenné teszi azt, hogy a nép széles rétc?* • megfejelő képviseletet kapjanak a törvényhatósági bizottságban. — A választás alkalom arra. — mojjjdotU —, hogy a választópolgárok ítéletet mon'dja-i nak: a régi rendszert akar ják-e ismét, vagy pe« dig az ujat. Mielőtt Ítéletet mondanánk, nézzük a rendszert. Az a rendszer, amely ma ural-j kodik,.. Itt a rendőrség képviselője megakasztotta a szónokot azzal, hogy a választói gyűlésen or£rfssitem • a n. é közönséget, hogy kárpitosüzletem!' K ronti ii. 4. alól Iskola h. 14. sz. a.lá helyeztem at Kristóf László kámitos