Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-15 / 257. szám

[MAGYARORSZÁG )ED, ScerKMstö»«» Somogyi uccn ..i.em, Talelon : *3-M.. K.Iad6hlv«íal Jílllo««nkt)nyvlAr «• fegylroda : Aradi uccn 8. Telelő»» : 13-00. - Nyomd«» - L«w LIpAi Iicen 11». Telelőn 13^0». riSTlr«»! levélcím : lltlmnoynroWAg S«eoe«l Depolitizálni! Mennyi vihart keltett a fővárosi törvény még javaslat korában is. Amire tiz év óta nem volt példa, ellenzéki és kormánypárti képviselők blokkot alakítottak az önkor­mányzat védelmére. A blokk meg­alakult ugyan, de csak addig élt, ameddig a kormánypárti képviselők számára nem tették pártkérdéssé a javaslat megszavazását, —• de az a tény maga, hogy pártokon felüli blokk alakulhatott, világosan és beszédesen mutatta annak az elkedvetlenedésnek és el­keseredésnek mértékét, amivel a kormány javaslatát fogadták. A javaslatból mégis törvény lett, mint ahogy törvény lett mindabból a törvényja­vaslatból, amit a kormány az utolsó tizenöt évben benyújtott, de vissza nem vont. Hiá­ba hangoztak el az aggodalmak, hiába idéz­ték vele szemben az évszázados magyar ön­kormányzat tradícióit, emlékeit s történe­lemirányitó s nemzetnevelő ere­jét, a kormánynak politikai okokból szüksé­ge volt azokra az eszközökre, amelyeket a főpolgármesternek kezébe adni kivánt. A törvény elkészült, a főpolgármestert kine­vezték, a főváros szanálásának munkája el­indult — s ma ott vagyunk, ahol a törvény meghozatala előtt voltunk s ma már a kor­mány azon gondolkozik, hogy a budapesti főpolgármester helyettesítésével hogyan le­hetne törvénymódosítás és rendeletkibocsá­tás nélkül megbízni a budapesti polgármes­tert, az önkormányzat első és válasz­tott tisztviselőjét. A kérdés önként adódik: szükség volt-e arra, hogy a magyar önkormányzati rend­szert ezzel a sulvos precedenssel a kormány­zat és a törvényhozás megfenyegesse, ha egyetlen ember betegsége eiŐtt megáll a sza­nálás egész gépezete saz önkormány­zat választott tisztviselőjére lehet bizni azt, amit a kinevezett s az önkor­mányzattól független kormánymegbí­zott hatáskörébe utaltak? Ha Budapest pol­gármesterire lehet bizni azt, amit a főpolgár­mesterre akartak megbízni, akkor nyilvánva­lóvá válik, hogy sem uj törvényre, sem uj hatáskörű főpolgármes­terre szükség nem volt. Bizonyára nem féltik Sipőcztől azt, aminek végrehajtá­sát Borvendégre akarták bizni, mert, ha fél­tenék, nem bíznák rá. De akkor mi szükség volt felidézni a főváros önkormányzatának felfüggesztésével a vihart, mi szükség volt a törvényhozással felfüggesztetni Budapest autonómiáját, mi szükség volt egy majdnem korlátlan hatáskörű főpolgármestert küldeni, ha az önkormányzat élén álló s az önkor­mányzati testület által választott tisztviselő­re rá lehet bizni a szanálás munkáját? Budapest polgármestere nem utalhatott tegnap még husz pengőt s ma már — betölti a főpolgármester kivételes terjedelmű hatás­körét. Mi ebben a változásban az önkor­mányzat győzelmét látjuk. Ezek a jelenségek kel!, hogy meggyőzzenek min­denkit az önkormányzati gondolat s az ön­kormányzati rendszer időtálló értékeiről. Az önkormánvzatot akarta a kormány megrend­szabályozni s az önkormányzat még arra is alkalmas, hogy a saját gazdasági tevékeny­ségét helyes irányba terelje s végrehajtsa azt a reviziót, amit a hibáknak, tévedéseknek és mulasztásoknak rendszere: a D O 1 i t i k a i Csütörtök, 1934 nov. 15. Ara 12 fillér X. évfolyam, 257. sz. •Brvsrer^r ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2ft Vidéken é* Bodapeaten 3.®OpkUll»ldOn 0.40 pennA- * Egye« szAm Ara hétköz­nap 12, vníftr- é* ünnepnap ZO Hll. Hlr­detések icl-vétele larlla »»erlnl. Meote­lnnltc íHO kivételével nnponto reqticl kiszolgáltatottság halmozott fel a főváros életében. S ha lehetne ehhez gondolatokat fűznünk még, azt mondanánk: nem az a rendszer a helyes, amelyik a hibákat orvosolni akarja, hanem az, amelyik a hibákat meg akarja előzni. Mindaz a jelenség, ami a főváros háztartásában az orvosló beavatkozás szükségét sürgette, a világháború után me­rült fel, akkor, amikor a pártpolitika kisajá­tította a főváros közigazgatását. A pártpoli­tikai kiszolgáltatottság vetett véget a főváros egészséges és tiszta gazdálkodásának, egész­séges és tiszta közéletének. S az érdekes s a tanulságos az, hogy most az önkormányzat­ra bízzák a romok eltakarításának keserves munkáját, az önkormányzat takarítsa el azoknak az ötleteknek, rendelkezéseknek és alkotásoknak — hulláit, amelyekben majd­nem az összeomlásig élte ki magát az önkor­mányzat felett úrrá lett pártpolitika. Depolitizálni a közigazgatást, — ez volna a történelmi önkormányzati rend­szernek legnagyobb érdeke. Amit a fővá­rosban észlelünk, azt meg lehet találni a vi­déki törvényhatóságokban is. A vidéki tör­vényhatóságokat is ellepte a pártpolitika hulláma, amióta a törvényhozás, — lex Sci­tovszky! — a pártpolitika zsilipjeit felhúzta az önkormányzatok előtt. Politikai pártok tu­sakodnak az önkormányzatok teste felett, politikai élharcosok mérkőznek meg a vá­lasztók bizalmáért s a választók, akiket a je­löltek és kortesek csapatai megrohannak, tá­jékozatlanul kénytelenek sokszor nem a legérdemesebb, hanem a leghangosabb és legkövetelőzőbb jelöltre leadni szavazatukat; Ki kellene választaniok azokat, akik önzetlen munkásai' a köznek, akikre közügyek Intézé­sét megnyugvással lehet bizni s a polgár­ság politikai mérkőzéseket lát, politikusok vetélkedésének tanuja, élharcosok küzdenek meg egymással s pártok erőviszonyait teszi próbára a választás. Az önkormányzatot megölték, amikor ki­szolgáltatták a pártpolitikának. Ha azt akar­ják, hogy az önkormányzat éljen, szabadít­sák fel a pártpolitika uralma alól. Interpellációk a képviselőház szerdai ülésén a Tesz-rő!, a debreceni polgármester ügyéről, az inségmunkákról és a legkisebb munkabérről (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szerda az interpellációk napja volt a képviselőházban. Az interpellációk között gróf S o m s s i c h Antal interpellációja váltott ki nagyobb érdeklődést, mert annak elmondása előtt igen erős akció in­dult meg arra, hogy Somssichot leszereljék. Az in­terpelláció igen élénk visszhangot kelltett a Ház­ban. Egyébként amennyire csendes az ülésterem, annál izgalmasabb légköre van a folyosónak. Egyelőre ugyan mindenki titokzatosságba burko­lódzik; az itt-ott tárgyaló csoportok, ha közelük­be idegen érkezik, azonnal elhallgatnak. Ugy a jobb, mint a baloldalon azonban csaknem egy­értelmű a felfogás, hogy a közeli hetekben vala­minek történnie kell, ami a belpolitika haladásá­ra befolyást fog gyakorolni. Egyelőre azonban mindenki titokban tartja azt, amit tud. A képviselőház szerdadélutáni üléséről részletes jelentésünk a következő: A Ház először harmadszori olvasásban elfo­gadta a gazdasági cselédek költözködéséről szóló törvényjavaslatot, maid áttért az országos ügyvédi, gyám- és nyugdíjintézetről szóló ja­vaslat tárgyalására. Nyamesny Mihály előadó beszédében azt hangoztatta, hogy a javaslat több lényeges könnyítést tartalmaz az ügyvédtársadalom ré­szére, mint például a járulékok nem fizetése következményeit az eddigi 1 évvel szemben 2 évre tolja ki. Lehetővé teszi, hogv az ügyvédi kar mostani csekély ellátási illetékeket az öz­vegyek, árvák és rászorult munkaképtelen ügyvédek részére emelhessék. Áz előadó beszéde után az elnök a vitát fél­beszakította és napirendi indítványt tett. hogy a Ház legközelebbi ülését csütörtökön délután tartsa. _ , ; A napirendnél Hegymegi Kiss Pál szóvátette, hogy a most folyo törvényhatósági választásoknál egyes vármegyékben, mint például Szabolcs vármegyében, az alispán jóval kevesebb sza­vazólapot adott ki az egyes kerületekben, mint amennyi választó van. Ez ellen sürgős orvos-», lást kért a belügyminisztertől. Mikecz István kijelentette, hogy a tör.) vényhatósági választások rendben folynak. Ezután áttértek az interpellációkra. Először gróf S o m s s i c h Antal terjesztett' eló két interpellációt a Nemzeti Munkahéttel kapcsolatos jelenségekről. — Az egész munkahét smonca — mondotta. Már tavasszal szóvátette, hogy nincs minden rendben a TESz-nél. A miniszterelnök azon­ban nem adott módot arra, hogy kibeszélhes­se magát. Kovács Pál városi tisztviselő, aki va­lamikor a TESz-nél volt, kompromittáló ada­tokat bocsájtott rendelkezésére. Ezeket még juliusban megküldte a miniszterelnöknek, mert nem tartja az ország érdekében valónak, hogy ezeket az adatokat a nyilvánosság előtt szellőztesse. Mindeddig nem kapott a levélre választ, igaz. bogv Baross Gábor felkérte, hogy, keresse fel a TESz-ben. A kitüntetések adományozása csak az állama fő joga. A TESz mégis csillagos érdemkereszt­tel tüntette ki Sztranyavszky Sándort és más férfiakat. A TESz magvar becsületrendet is akart alapítani. Valószínűleg gubával járt vol­na a dolog — folytatta viharos derültség köz­ben. — A Munkahétre különvonatok hozták a fő-> városba a közönséget és a Máv. minden egves utas után 1 pengő 10 fillért juttatott a TESz­nek. Farkasfalvi Farkas Géza: Mire for­dították ezt az összeget. Somssich Antal gróf végül a kormányzó bevonulásának 15. évfordulójáról emlékezett meg. Kereszte s-F i s c h e r belügyminiszter válaszolt. Az ünnepséghez és a felvonuláshoz a kormánynak semmi köze sem volt. Somssich' rélzást tett arra, hogv a TESz-nek anyagi gesz­tiója is bizonvos kifogás alá es>l<. A nvár fo­lyamán hozták ezt tvdomásomva és azonnal wzsgálatot rendelt el. A vizsgálat folyamatba^

Next

/
Oldalképek
Tartalom