Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-04 / 248. szám

DÉLM AGYARORSZâG SCBOEO, Szeri<e*«<Mg: Somogyi ucco ZZ.,l.em, Telefon: 23-33.^klodőhlVBtal knicoilnlillnyvlAr é* (egylroda : Aradi ucca S. 1 etetőn : 13^)6. - Nyomda : Löw I Ipól Iirro I«». Telefon - 13^0». rftvlrnfl leveleim - DtlmmrvnmnzAa Sieoed A tisxanasiyfafusi bölcsőtől a toursi temetőig A magyar lapok közlése szerint Francia• országban, Toursban megrendítő szerencsétlenség történt. Egy teherautomobil elütött és halálragázolt egy kerékpáros házaló kereskedőt. A rendőri nyomozás megállapította, hogy az áldozat Goldberger József, huszonötéves s a magyarországi Tiszanagyfaluban született. A toursi egyet e m orvosi fakultásának hallgatója volt, de hazulról nem részesült anyagi támogatásban, nyakkendőknek, harisnyáknak, divatcikkeknek eladásából tartotta fenn magát s igy folytatta tanulmányait. Az egyetem hallgatói megható temetést rendeztek a szerencsétlenül járt magyar diáknak, akit a város „La Salle"-temetőjében helyezték végső nyugalomra. Eddig szól a rendőrségi jelentés Goldberger József szerencsétlenségéről és haláláról. De, mintha nemcsak Goldberger József tragédiájáról szólnának ezek a sorok, mintha minden Goldberger József sorsa ott reszketne a sorok között s ezeken tul s talán ezeken felül is: egy darab magyar élet, egy darab magyar sors a numerus clausustól a toursi La Salle temetőig. Máriától Veronikáig iveinek el a férfikarok, — énekelte a macryar fátum fátumos költője, akinek szavai zenéjére és ritmusára szeretnénk most azt mondani, hogy a magyar egyetemek meg nem nyilt kapuitól a La Salle temető megnyílt sírjáig iveinek el az életsorsok. A kapuk nem nyíltak meg, de megnyíltak a sírok s akik nem mehettek be az egyetem kapuin, a temető kapuin átjuthatnak azok is. , Mennyi tudás, mennyi kitartás, a tanulás vágyának mennyi szent hóbortja és megszállottsága, mennyi szívósság, mennyi helytállás, az eleve elrendeltetésnek milyen kegyetlen parancsa űzte, dobta ki az egyetem kitagadottjait, hogy a csakazértis fogcsikorgató aszkézisével és elszántságával mégis tanuljanak, mégis megszerezzék maguknak azt a diplomát, ami sehol már nekik kenyeret nem szerezhet. Hogy az itthon megszerzett diploma mit ad, ahhoz már nem keli gyászszegélyes tudósitás. De mit ad a toursi egyetem diplomája, mit ad a bécsi egyetem doktori oklevele, vagy a bolognai egyetem doktori címe az idegen állampolgárok idegen gyerekeinek? Talán még Kínába elmehetnek s talán elmehetnek miszszionárius orvosoknak, de amióta a holland gyarmatok nem adnak többé munkaterületet minden orvos számára, azóta a külföldi egyetem diplomái a — tudományos munka szolgálati idejének emléklapjai lettek. Rettenetes erőfeszítések mellett és szörnyű áldozatokkal eltelik öt-hat év, aminek minden napjából nyolc óra a tanulásé és nyolc óra a kenyérszerzésé, akár nyakkendőt árulnak, akár vendéget szolgálnak ki lokálokban a diploma magyar elkárhozott} a i, a tudományos foglalkozás tragikus nagyidai cigányai. Mint a holdkórosnak, szemük egy pontra fixálódik, a diplomára. De sem Franciaországban, sem a francia gyarmatokon kenyeret szerezni idegen állampolgár francia diplomával nem tud, az osztrák klinikákon gyakornokként mésr csak el tud egyik-másik Vasárnap 1954 nov. 4. Ara 20 fillér X. évfolyam, 248. sz. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: Dóumergué miniszterelnök szombaton este ujabb rádiószózatot intézett a francia néphez. — A kormány tekintélyének visszaállítása az egyik legsürgősebb feladat — mondotta. A tekintély hiánya sajnos, mindjobban érezteti hatását a közhivatalok működésében, amelvek egyre hanyagabb ellenőrzés és irányítás előtt állanak. Á tekintély csökkenéséért azonban a francia parlamenti rendszert is felelősnek tartom — mondotta Doumergue. Ez a rendszer magát a demokratikus rendszert is veszélyez teti. Doumergue ezután utalt arra, hogy legutóbbi beszédével kapcsolatban egyesek azzal vádolták meg. hogy bár nem törekszik diktatúrára, de mások számára a diktatúra talaját készíti elő. Feladatának megoldása érdekében felhasználja maid az összes alkotmányos lehetőségeket és szükség esetén a nemzethez fellebbez, de nem népszavazás utián, mert ez al(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) PoEtikai körökben érdeklődéssel várják Gömbös miniszterelnök bécsi és római útját. Hír szerint Gömbös előreláthatólag rámutat a francia sajtónak a legutóbbi időben tanúsított magatarfására is. A miniszterelnök vasárnap reggel indul Bécsbe; az állomáson Darányi Kálmán államtitkár, Bárczy István és Antal István sajtófőnök búcsúztatja. Délben érkezik a vonat Bécsbe, ahol a miniszterelnököt ünnepélyesen fogadják. Gömbös Schuschnigg kancellárral folytat tárgyalásokat, majd megkoszorúzza Dollfuss emlékművét ELŐFIZETÉS: HnTonta helyben 3.ÏO Vidéken M Budapesten 3.«0, kUHBIdöo Ö.40 pengd. * Egyes üxám Ara heikilinnp 12, TatAlw é» Unneonap 20 (111. Hír. <<eW*ek fel-vétele tnrlia szerint. Meotelenlk h«MO kivételével rniDonta reaoel kotmányellenes volna, hanem csak uj választás lefolytatása utján. — Nem óhajtom a Ház feloszlatását — folytatta —, de ha kényszerítenek rá. attól sem riadok vissza. Az alkotmány módosítását sürgősen meg kell valósítani, — fejezte be beszédét.. Parisból jelentik: Az államtanács, amelyen a kormány valamennyi tagja jelen volt, többségi határozattal elfogadta a miniszterelnök tervezetét az államreform tárgyában. Az államtanács után Herriot a radikális miniszterek nevében a következő nyilatkozatot adta: — Á radikálispárti miniszterek fenntartják szabadságukat a feloszlatásra vonatkozó javaslat megszavazása tekintetében. Az államtanács idejére a rendőrség rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptetett életbe. Parisban készültség van, a Quai d'Orsay környékét rendörcsapatok szállták meg. Határozottal: cáfolják azokat a híreket, mintha Gömbös Bécsből Hitlerhez utazna Ber* • „ , linbe. Ez nem is szerepelt az utazás programjában. A miniszterelnök vasárnap este 9 órakor indul Bécsből Rómába, ahová hétfőn este érkezik ineg. Gömbös kedden és szerdán marad Rómában, ezalatt az idő alatt beható tanácskozást folytat Mussolinival és Savi ch államtitkárral. A miniszterelnök a program szerint csütörtökön indul vissza Rómából ós pénGömbfis vasárnap Bécsbe utazik és este tovább indul Rómába szerencsés helyezkedni, ha le tudja tagadni azt, hogy már egyszer — végzett. De minél taragikusabb a kilátástalanság, annál tragikusabb, annál megrendítőbb mégis sorsuk, minél kenyértelenebb utakra csábítja őket a tudományos pálya lidércfénye, annál kiméletlenebbül szorítja össze szivünket kitagadott, nehéz életük. Mennyi tehetség, mennyi munkabírás, mennyi áldozatkészség halmozódik össze egyéni tragédiává sorsukban. A muharmagot nem szabad kivinni, de a tudásvágynak, a hősi kitartásnak, a szívósságnak, a heroikus kötelességteljesitésnek, a lelkesedésnek és önfeláldozásnak patakokban ömlő energiája szabadon hagyhatja el az ország területét s akadálytalanul szivároghat ki a nemzet életerejéből. A tehetségnek és akaraterőnek milyen ígéretes összetalálkozásait sterilizálja az élet a tanulásnak jogát s a kenyérszerzésnek eszközeit tagadva meg tőlük. Az uccákon kóborol s cipőzsinórt árul, de szemei előtt számsorok ugrálnak, értelme talán az atomok titkait ostromolja, fantáziáját a végtelen tér problémái foglalkoztatják, jegyzeteire gondol s a lombik titkaira, a kitenyésztett kulturák jelenségeire és — cipőzsinórt szorongatnak elkékült kezei s óh nem evéstől, de kiabálástól fáradt szája nyakkendők szépségeit és olcsóságait magasztalja. Hosszú ut vezet el a tiszanagyfalusi bölcsőtől a toursi temetőig. S ez az ut az iskolapadokból kitudott magyar tehetségek kálváriás útja. Elindultak a tudomány babérkoszorújáért s eljutottak az öszszeroskadt élet cipruságáig. Felködlik a szimbólum s megmutatkozik a kétségbeesett, a véres élet. Milyen lesz az öregek élete, akiknek fiatalsága ezeket az istenitéleteket kiállotta? Az öregkori biztosításról már van törvény, de a fiatalok élete s a fiatal életek' minden ragyogó ígérete könnybe és vérba fulladhat. Ki fogja tőlünk átvenni a fáklyákat, ha az utánunk következőkről nem gondoskodunk? Milyen lesz annak a társadalomnak békéje, melynek felnőttjei a Tiszanagyfalva—Tours-i országutat járták fiatalságukban s talán csak a kegyes véletlen mentette meg őket a világban szétszórtan a La Salle-i temetők nyirkos gödreitől? Doonergie rádióbeszéde Franciaországhoz a deTrokréc'éró«, az alkotfmányrevfzlóró?, a tekintélyről és a házfeloszlatásról