Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-03 / 247. szám

2 OPI MAGYAR ORSZÁG T934 november 3. zétéórt folyik a küzdelem. Egyik ellenzéki politikus a miniszterelnök nyilatkozatáról a következőket mondotta: — A revízióért folytatott küzdelem mindig a magyar politika tengelyében kell, hogy álljon. Természetesen az ország mai helyzetében senki sem gondolhat a revízió erőszakos keresztülvitelére; de békés eszközökkel, főleg a meggyőzés fegyverével való megvalósítására. Ebből a szempontból a miniszterelnök reál[>oiifcikusiiak mutatkozott, amidőn a revíziót, mint a magyar követelések teljességét állította oda Európa közvéleménye elé, ugyanekkor, ha nem is nyílt szavakkal, de kifejezte azt is, hogy a revíziót a meggyőzés békés eszközével óhajtja megvalósítani. Ez természetesen egy kezdeti vonala a revíziós törekvéseknek, amely előkészítheti az útját annak, hogy az érdekelt felek a zöld asztalhoz leüljenek. ¡12 fii II4ZILÍÍSZEIESZE: | QKUL^RSÜJH KELLNEft MARTON, Kárász u. 3. frTalt'tfl a cm'obh irt nfs'fl N« eíinondosabb munka. T Falusi kövezet helyett modern városi burkolatot kiván a Mátyás-térre Szeged érdeke a (A Délmagyarország munkatársától.) A Mátyás király-tér burkolásának napirendre robbant kérdése foglalkoztatja most leginkább azokat, akik érdeklödnek városi dolgok iránt. A Mátyás királytérrel — mint ismeretes — az történt, hogy hosszú esztendők küzdelmeinek eredményeképen a város végre vállalatba adta a kövezési munkát. Megbízta a »Danubia« részvénytársaságot, mint a legolcsóbb ajánlattevőt, hogy készítse el hatvanháromezernéhányszáz pengőért a tér és a beletorkoló két ucca, a Földműves- és a Sárkányucca burkolatát. A vállalati megbízás, amelyhez nagy késedelmek után a belügyminiszter is hozzájárult, alapozatlan válogatott bazaltburkolatra szólt, ami azt jelenti, hogy a bazallköveket egyszerű homokágyba rakják. A vállalkozó nemrégen megkezdte a munkát és az alsóvárosiak megütközve látták, hogy nem olyan burkolat készül, mini ami" lyenre számítottak, hanem a legolcsóbb falusi burkolat, ami nem sok javulást jelent az eddigi viszonyokkal szemben. Az alsóvánosiak modern alapOzoü kockaburkolatot vártak, azt hitték, hogy ilyen munkára kapott megbízást a vállalkozó. Küldöttségileg keresték fel dr. Pálfy József polgármestert, aki helyszíni szemlét tartott, majd átvizsgálta az ügyet és megállapította, hogy a vállalkozó helyesen jár el, art a munkát végzi, amelyre megbízást kapott. Megállapította a polgármester azt is, hogy a közgyűlés nem kockaburkolat készítését határozta el, hanem alapozatlan terméskőburkolátot rendelt Alsóváros számára. A polgármester a helysziní szemle alkalmával néhány kisebb jelentőségű hibát talált és felszólította a vállalkozót, hogy ezeket a hibákat küszöbölje ki és a burkolathoz a le#kifogástalanabb anyagokat használja. Alsóváros népét nem nyugtatja meg az, hogy s vállalkozónak is,, a mérnöki hivatalnak is papírforma szerint igaza van. Az alsóvárosiak ugy gondolják, hogy az a burkolat, amely most készül, nem sokat ér, nem igen javit a közlekedési viszonyokon, nem igen teszi' hozzáférhetőbbé az idegenek számára a Mátyás-templomot, amely pedig egyik legérdekesebb és legvonzóbb nevezetessége Szegednek. Jelentőségét hatványozott mértei ..en fokozzák azok a szempontok, amelyek az idegenforgalom tervszerű és kívánatos növelésével vannak kapcsolatban és így a városnak mindent el kellene követnie, minden okos áldozatot meg kellene hoznia, hogy európai és váiosi viszonyokat teremtsen a fogadalmi bucsu és a csodatévő Fekete Mária temploma körül. A legolcsóbb falusi burkolat nem szolgálja ©zt a célt, ha már köveztet itt a város, készíttessen kifogástalan, autóközlekedésre is alkalmas kömmmmmmmmamMmmmmmmmMMmMimamrr tua «manranmm ftr®, elismer f^MM»**61* sorűulfon bizalommá TATM óráshoz, Kölcsey u. 7. — Óra-, 1U191 ékszer)avüások ölesén, gyoMB, pontosan! T»rt arany, ei ist, régi pénz, zéIoq|egybevAltés. Etedé* kényelmes részletfizetésre nélkül, tisztviselők, nvugdlfasok részére. vezetet, lehetőleg bazalt kiskockából, legalább makadám alapépítményen. A fölmerült kérdés annyira fontos, hogy érdeklődtünk a lehetőségek és az adatok iránt. A következőket tudtuk meg. A város a vállalkozóval kötött szerződés értelmében ezért a félmegoldásért közel hatvannégyezer pengői fizet tíz félév alatt, kamatokkal együtt évi 16.001 pengős részletekben. Ezért tekintélyes összegért 10.700 négyzetméternyi alapozatlan terméskőburkolatot kap a város, még pedig ugy, hogy a felszedett régi kőanyagból az úttest két szélén 125—1-25. centiméter széles sáv készül, a középső kétméter széles uttestrész kap uj burkolatot. Egyre-másra tehát ez a burkolat négyzelméterenkint körülbelül 6 pengőbe kerül. Ha ugyanezt a területet elsőrendű makadám alapokra fektetendő bazalt kiskockával burkoltatná a város, ugyancsak tíz féléves hitelre, a burkolatért négyzetméterünk int körülbelül 18 pengőt vállalati összegnek felelne meg, tehát pontosan a jelenleg készülő burko'aiár háromszorosának. Ez azt jelenti, hogy az évi 16.000 pengős részlet helyett 48.000 pengős részleteket kellene a városnak öt éven keresztül fizetnie. A behertöbblet öt éven át évi 32.000 pengő lenne, de ezért elpusztíthatatlan, modern, stép és jó városi kövezetet kapna Mátyás király alsóváros templomának környéke. Évi harminckétezer pengő fedezettöbblet előterem lése még a mai szomorú pénzügyi viszonyok között sem jelenthet Szeged számára megoldhatatlan problémát ilyen fontos kérdésben. Többek között biztosítaná ezt a fedezetet a pótadó kulcsának két százalékkal való felemelése ¡s. A vállalkozó eddig még nagyon keveset végzett el a vállalt munkából, ebből a szempontból tehát komolyabb nehézséget nem okozna a sürgős revízió. Az a kérdés természetesen felmerül, hogy abban az esetben, ha a város hatósága rászánná magát a revízióra és modern városi burkolattal kívánná fölcserélni a most készülő olcsó falusi burkolatot, mi lesz a szerződéses vállalkozó álláspontja, hozzájárul-e a vállalati szerződés megváltoztató sához, vállalja-e a nagyobb értékű megbízatást a nagyobb vállalati összeg ellenében. Annyi bizonyos, hogy itt sürgős a tennivaló, ha a város hatpsága komoly lehetőséget kiván teremteni a Mátyás-templom kincseinek idegenforgalmi kihasználására, mert minél tovább halogatják a döntést, az annál nehezebbé és komplikáltabbá Yálik. A város érdeke követeli meg a haladéktalan döntési és a város érdeke köve* teli a Mátyás-tér körül a százszázalékosan kielé» kellene fizetnie, ami körülbelül 190.000 pengő | gitő burkolatot, fl sikertelen foghúzásért nem lehet Kártérítést követelni a fogtechnikustól, mert a fogtechnikusnak nincs joga fogat bnzni — Ily tényállás mellett pedig — folytatja az ítélet —, ha a fogtechnikus felperes kérelmére valóhan kísérletet is tett felperes fogának kihúzására, ezen köztudomás szerint is törvény állal tiltott cselekménynek részese volt maga felperes is, ki maga kérte alperest a fog kihúzására, — törvény által állott cselekményből pedig annak részese, a tiltott cselekmény elkövetőjével szemben a maga részére jogokat nem származtathat és a bíróság álláspontja szerint ilyen jogok érvényesítésére jogsegély nem nyújtható. — A járásbíróság álláspontja szerint annál is inkább ezen elvi álláspont irányadó jelen esetben, mert ellenkező döntés csak a fogtechnikusok részére tiltott cselekmények előmozdítására volna alkalmas. Ugyanis amennyiben ilyen esetekben az utólag igénybe vett orvosi munka költségeit a páciens jogosult lenne a fogtechnikusra áthárítani és az ilyen igcwyek érvényesítésére a bíróság jogsegélyt nyújtana, ez a köztudatba átmenne, a jövőben előbb mindenki a nyilvánvu^^n olcsóbb munjeát venné igénybe, tudván azt, hogy a fogtechnikus munkájának sikertelensége esetén a drágábban fizetendő orvosi munka igénybevételével felmerülő költségeit majd megfogja fizetni a fogtechnikus. (A Délmagyarország munkatársától.) Elvi jelentőségű Ítéletet hozott a napokban a szegedi járásbíróság egy érdekes ügyben. Kisteleken tőrtént, hogy Vigh Hermina felkereste Seidl Ottmár fogtechnikust és felkérte, hogy húzza ki fájós fogát. A fogtechnikus erre vállalkozott is és megkísérelte a fog kihúzását. Ez azonban nem sikerült, teljesen öss/.elörte a fogat, a páciens kénytelen volt elmenni dr. Halmágyi Ferenc kisteleki fogorvoshoz, aki csak műtéti beavatkozással todla az összeroncsolt fogat eltóvolitani. Erre Vigh Hermina keresetet nyújtott be a szegedi járásbírósághoz és azt kérte, hogy a bíróság kötelezze a fogtechnikust költségeinek és kárának megtérítésére. Az elvi jelentőségű Ítélet a pácienst elutasította keresetével és arra kötelezte, hogy a- felmerült költségeket 15 nap alatt megfizesse. Feltűnő a járásbiróságí ítélet indokolása is. — »A járásbíróság álláspontja szerint még abban az esetben sem volna jogosalt felperes az állítólagos foghúzással kapcsolatban őt ért károk megtérítését alperestől követelni, ha alperes valóban megkísérelte volna felperes kérelmére a fog kihúzását. Ugyanis felperes személyes meghallgatása során azt adta ílő, hogy kifejezetten azzal a kérelemmel ment el a fogtechnikushoz, hogy húzza ki a fogát. Tette ezt felperes annak ellenére, hogy ki volt írva az alperes rendelőjénél, hogy »fogtechnikus«, tehát felperes tudta azt, hogy nem fogorvos. Az eljárás során nem merült fel adat arra nézve, hogy alperes magát fogorvosnak színlelte volna, hogy felperest rábirni igyekezett a foghuzási kísérletre és maga fé.jjeres mondotta személyes meghallgatása során, hogy a fogtechnikusnak nem fizetett semnut, tehát alperes nem gazdagodott az esettel kapcsolatban. — Amiként tudta a felperes — mondja tovább az indokolás —, hogy sikertelen foghuzási kísérlet után fogorvoshoz kell menni, tudnia kellett ezt akkor is, amikor fogtechnikushoz és nem orvoshoz ment fogának kihúzása végett, mely munkának fogtechnikusok által való elvégzése köztudomás szerint törvény által íi.tott dolog, amit, ha ennek ellenére a felperes mégis megtett, ezzel kapcsolatban felmerült kárait maga köteles viselni.*. 1 *