Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-12 / 230. szám

DÉI MAC.yARORSZXG 1934 október 12. 1 városi földek eladása Petrik Antal igen alapos tanulmány konkluziójakép azt indítványozza, hogy a város adja el bérföldjeit, mégpedig járadék-alapon. Maga az eladás nem uj elgondolás és nem uj indítvány. A város már indítványomra 299—1030. sz. alatti közgyűlési határozatában (34173—1930. sz. a.) elvben ingatlanai eladása mellett foglalt állást. Petrik indítványában uj a járadék alapon való eladás, illetve a vételár kifizetéséig a járadékfizetés meghatározása. Régi tény, bár arra a jó időkben nem gondoltak az emberek, hogy a föld csakis járadékfizetésre alkalmas. Sem a magas kamatot nem bírja el, de arra sem alkalmas, hogy rövid lejáratú kölcsöntőkét, különösen pedig váltóhiteleket visszafizethessen. Kizárólag a járadékfizetés az, amelyet a föld elbir. Ezekben a vonatkozásokban tehát Petrik Antalnak igaza van. A kérdés most csak az: alkalmas-e a mostani idő egy ily nagyarányú tranzakció keresztülvitelére, helyes-e a járadéknak 4 százalékban való megállapítása, helyes-e a minden fizetés nélküli ingatlani átírás és valóban rejt-e az indítvány egyébként is oly előnyöket magában, hogy ugy a gazdák, mint a város részéről annak megvalósítása s végül, szabad és lehet-e egyáltalán 47.000 kat. hold eladásáról beszélni. Szerény véleményem szerint ma, amikor még a gazdasági válságot nem küzdöttük le, amikor ugy a transaferrendeíet, mint az autarchiás berendezkedések pénzünkre is káros kihatással vannak, amikor a különféle városi kölcsönök konszolidációja és konverziója még nem történt meg, sőt a kültelki ingatlanokat a Speyer-féle kölcsön zálogjoga terheli, amikor védelmi intézkedések az egészséges hitelélet kifejlődését hátrányosan befolyásolják, amikor a kereslet és kinálat teljes hiánya a föld értékének egészséges kialakulását lehetetlenné teszi, amikor a kormány-tervbevette nagyszabású telepítési akció előestéjén vagyunk és amikor végül az „Alföld" gazdaságpolitikai kérdés égés* komplexumának letárgyalása előtt állunk, szóval ilyen bizonytalan idők nem alkalmasak egy olyan, ugy a város, mint annak bérlői egész életére és jövőbeli berendezkedésére igen mélyreható átalakulással járó nagy horderejű kérdés alapos és gyökeres megoldására. Maga Petrik belátja, hogy ma pénzintézeti közreműködéssel az eladás nem volna perfektuálható és ezért hári eladást javasol Az eladandó ingatlanok árára nézve egy 5C0 pengős átlagot kontemplál s 4 százalékos alapon 20 pengős katasztrális holdankénti járadékról beszél. Az ár természetesen az ingatlanok értéke szerint igazodna ugyan, de igen helyesen Jegyzi meg. hogy átlagban 500 pengőnél magasabb ár nem igen képzelhető. Ha ez így van — és a kereslet hiánya folytán tényleg ez a helyzet ma. — akkor eleve el kell utasítani magunktól minden olyan indítványt, amely évi 20 pengős járadék, vagyis évi 910.000 pengő jövedelem ellenében 47.000 kat. hold elidegenítését javasolja. A város csak ugy adhat el, ha evvel az eladással vagyoni és költségvetési állapotán gyökeresen alaposan tud változtatni. Ezt a 20 pengős járadék nem jelenti. De nem jelent megoldást, sem megnyugvást. csak rosszabbodást — különösen a város szempontjából, — a minden pénz nélküli eladás. Az indítvány ugyanis azt véli. hogy a vétel megkötése esetén, a hátralékos vételár bekebelezésével egyidejűleg a megvett ingatlan nyomban a vevő nevére kerüljön, hogy ezáltal hitelhez juthasson .általában ugy alakilag, mint anyagilag az ingatlan felett szabadon rendelkezhessen. Hát *t nonsens. Kétségtelenül tgza van Petriknek, mint ahogy az általánosan köztudomású tény, hogy mindenki máskép srazdálkodik saját és máskép a bérelt földön, de viszont az sem szorul bővebb magvarázatra, hogy abv°.- a percben, amint pénz nélkül vásárol valaki, « s ••erepek felcserélődnek. A vételárát, vagv járadékát hajszoló eladó lett a gyengébb fél s a teljesíteni nem tudó, vagy nem akaró eg£sz kálváriát járathat vele, amíg a különféle. igen drága mulatságot is jelentő instanriákon keresztülvergődve, ismét hozzájuthat a most már teljesen kiuzsorázott földjéhez, esetleg annak a többszöröséért, mint ahogy eladta. De amíg hízzájut. miután egy hatalmas város áll szemben egy kis, szánalmat maga iránt könnyen kiharcoló járadéktulajdonossal. a panaszoktól, amelyÁ napirenden volnának és hátráltatnák a statusquo awt* helyreállítását. Ha tehát eladunk és járadé kellenében ndunk el. akkor először ls a járadéknak krímiiből meg tőketörlesztésből kell állnia, mert végtére a vételárnak valamikor le is kell tftrlesztődnie. A járadék kamata 4 száxalék tiem lehet, ez kevés, még a mai viszonvdk közepette Is. Legalább 5 százalékot képzelünk" el és egy 60—70 éves törlesztési időt. amikor tehát a Járadék, törlesztéssel 'ejrcütt ezrenként 52.41 pengőt, vagy 51.41 pengőt, 500 pengőnként tehát 2*5.21 pengőt, illetve 25.71 pengőt tennének ki. De az ilyen eladás csakis akkor volna telekkönyvileg is keresztülvihető, ha a vevő a vételárnak legalább egyharmadát már megfizette, illetve letörlesztette. Szerintünk a javasolt eladás előnyöket nem igen rejt magában, de a terheket csak fokozza. Azt kívánja ugyanis az indítványozó, hogy a bérleti óvadékot a város egy létesítendő szövetkezetbe fizesse be Vagyis, nemcsak hogy eladás esetén nem lát pénzt, hanem még ki-, illetve vissza kell fizessen vagy 400.000 pngőt azért, hogy többé ne bérlőivel, hanem vevő-adósaival bajlódjék. Ez nem komoly elgondolás, mintahogy az sem komoly, hogy a kontemplált szövetkezet végezze a rendelkezésre álló osekély tőkével azt a feladathalmazt, amelyet Petrik reárak. Végűi vegyük fontolóra azt is, hogy szabad-e 47.000 hold eladásáról beszélni. És itt nem csak saját, hanem mások véleményére is utalok. Legutóbb ugy S z i v e s s y Lehel, mint Grüner István a költségvetés tárgyalása alkalmával rámutattak annak a szükségességére, hogy nekünk erdősiteni kell. Nem gazdaságos és nem célirányos eljárás a homokbuckákat osekélységekért bérbeadni. A városnak hozzá kell fogni a kevésbé termő földjének befásitásához. Nem elég az, ha állandóan a rossz klímánkra, a szikesek terjedésére, a vízhiányra stb.-re utalunkMeg kell tennünk azokat a lépéseket, amelyek ezeken a bajokon segítenek. És ezt csakis rendszeres erdősítéssel érhetjük el. Az, amit a homokbuckák bérlete hoz, csak teher és emellett a legszegényebb néposztály kínlódik ott s próbál — kevés sikerrel — valamilyen eredményt elérni. Ha azonban hozzáfogunk a tervszerű erdősítéshez, ugy lassacskán bár, de átformáljuk az Alföldet, feljavtijuk a meglevő termőföldet és megakasztjuk a szik terjedését. Mi Petrik javaslatát mint elvet helyeseljük, hiszen az ott felvetett probléma már igen sokszor képezte diskuszió tárgyát és végre a közgyűlés azt 3 évvel ezelőtt el is fogadta. Az időszerűséget illetően azonban még várakozó állásponton kell maradnunk. Meg kell várnunk a kormány telepítési akciójának kezdetét és figyelni annak mérvét; várnunk kell legalább addig, amig a város tartozásaira nézve valamilyen rendet és tiszta telekkönyvet tud teremteni. Gál Miksa. 0 Pénzintézeti Központ revizorai vizsgálják Dorozsma község gazdálkodását Kormánybiztosi neveznek ki Dorozsma élére? (A Délmagyarország munkatársától.) Másfél hónappal ezelőtt többféle állítólagos szabálvtalansag miatt, a belügyminiszter szigorú vizsgálatot indított Kiskundorozsma község vezetői ellen. A vizsgálat lefolytatása után — mint ismeretes, — Rácz Rudolf községi bírót és Kuthv Sándor számvevőt felfüggesztették állásuktól. Csongrád vármegye képviselőtestülete rendkívüli ülésen foglalkozott Dorozsma község ügyeivel és az autonómia felfüggesztése helyett arra kérte a belügyminisztert, hogy pénzügyi szakemberekkel vizsgáltassa felül Dorozsma község gazdálkodását és háztartási adminisztrációját. A belügyminiszter rendeletére most a Pénzintézeti Központ revizorai érkeztek Doroszmára és hozzákezdtek a község adminisztrációjának a felülvizsgálatához. A revizorok értesülésünk szerint, huzamosabb ideig maradnak Dorozsmán és a község háztartási ügyeit a legrészletesebben átvizsgálják. Hogy ettől a vizsgálattól a község jövője szempontjából sok függ, azt igazolja az is, hogy tegnap óta Csongrád vármegye számvevőségének tagjai is künn tartózkodnak Dorozsmán, sőt odavárják dr. Csergő Károly alispánt is. A Pénzintézeti Központ revizorai közvetlenül a belügyminiszternek tesznek majd jelentést a vizsgálat eredményéről. Ettől a jelen» téstől függ azután, hogy mi lesz a közel jövőben a község autonómiájával és a felfüggesztett főtisztviselőkkel. Beszélnek arról is, hogyha • revizorok a szabálytalanságokat megállapitanák, akkor a belügyminiszter kormánybiztost nevez ki Dorozsma élére. Egyelőre a revizorok még a vizsgálat elején vannak és nem tudni, hogy mit állapítanak meg. A jótékony egy esületeket beszervezik a népjóléti munkára Szigorúan eltiltják az uccai koldulást (A Délmagyarország munkatársától) A közgyűlés legutóbbi ülésén többen is ajánlották, hogy a jótékony egyesületek bevonásával kellene Szegeden a szegénygondozást elvégezni. Dr- Kemenesy Tibor népjóléti tanácsnok most közölte velünk, hogy a szegénygondozás érdekében a jótékony egyesületek beszervezése már folyamatban van. Eddi? a Szénit József- akcióTeréz akcióval történi megegyezés, hogy a segélyezések kérdésiéiben a (népjóléti ügynszözv. Kovács Mártonné ugy a maga, mint gyeimeikei Ilona és férje Schliszer Zoltán, Sándor, Oszkár és felesége Gerle Magdolna, István és felesége Máté Ilona s kis unokája Zsuzsika fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a legjobb férj, apa, após, nagyapa, testvér és rokon Kovács Márton életének 72, boldog házasságának 41-ik évében elhunyt. Drága halottunkat f. hó 12-én délután fél 3 órakor temetjük a zsidó vallás szertartása szerint a Kálvária ucca 7. sz. alatti gyászházból. — Külön villamos a Dugonics térről. tállyal egyöntetűen fognak eljárni. Az említett egyesületek ülésén minden alkalommal megjelenik a népjóléti hivatal megbízottja és közösen döntenek a szeigénytámogatásrój. Programba vette a népjóléti ügyosztály az összes helyi iótékony egyesületek megszervezését is a s,zegénysegélyezés érdekében. Legfőképen a :so• ládgondozás lesz az. amelybe az egyesüle.eket bevonják. A téli hónapokban szükségszeren szellemi szükségmunkásokat is bocsájt a varos a jótékony egyesületek rendelkezésére. Még ebben a hónapban megoldják Szegeden a koldusügyet is- Többféle terve van erre k e ¡menesy népjóléti tanácsnoknak- A koldulást ' alószintileg rendőrileg eltiltják és rendszeres segélyben részesítik a koldusokat. Azt is tervezi a népjóléti ügyosztály, hogy azokat az eszelősöket, akik az uccán kóborolnak, valamelyik községnek adja ki a város- A népjóléti ügyosztály már több környékbeli községgel folytat tárgyalásokat arra nézve, hogy mennyiért vállalnákelgondozásra Rövifi halasztást szenved Gömbös varsái ut'a Budapest, október 11- Amint a Magyar Távirati Iroda illetékes helyről értesült: Gömbös Gyula miniszterelnök varsói ut}a rövid időre halasztást szenvedGömbös miniszterelnök lengyelországi utjának elhalasztása — értesülésünk szerint — Sándor jugoszláv király temetésével és a gyászszal függ össze. Az utazás éppen ezért csak egészen rövid haladékot szenved.