Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-12 / 230. szám

DÉI MAC.yARORSZXG 1934 október 12. 1 városi földek eladása Petrik Antal igen alapos tanulmány konklu­ziójakép azt indítványozza, hogy a város adja el bérföldjeit, mégpedig járadék-alapon. Maga az el­adás nem uj elgondolás és nem uj indítvány. A város már indítványomra 299—1030. sz. alatti köz­gyűlési határozatában (34173—1930. sz. a.) elvben ingatlanai eladása mellett foglalt állást. Petrik in­dítványában uj a járadék alapon való eladás, il­letve a vételár kifizetéséig a járadékfizetés meg­határozása. Régi tény, bár arra a jó időkben nem gondoltak az emberek, hogy a föld csakis jára­dékfizetésre alkalmas. Sem a magas kamatot nem bírja el, de arra sem alkalmas, hogy rövid lejára­tú kölcsöntőkét, különösen pedig váltóhiteleket visszafizethessen. Kizárólag a járadékfizetés az, amelyet a föld elbir. Ezekben a vonatkozásokban tehát Petrik Antalnak igaza van. A kérdés most csak az: alkalmas-e a mostani idő egy ily nagyarányú tranzakció keresztülvitelé­re, helyes-e a járadéknak 4 százalékban való meg­állapítása, helyes-e a minden fizetés nélküli ingat­lani átírás és valóban rejt-e az indítvány egyéb­ként is oly előnyöket magában, hogy ugy a gaz­dák, mint a város részéről annak megvalósítása s végül, szabad és lehet-e egyáltalán 47.000 kat. hold eladásáról beszélni. Szerény véleményem szerint ma, amikor még a gazdasági válságot nem küzdöttük le, amikor ugy a transaferrendeíet, mint az autarchiás berendez­kedések pénzünkre is káros kihatással vannak, amikor a különféle városi kölcsönök konszolidá­ciója és konverziója még nem történt meg, sőt a kültelki ingatlanokat a Speyer-féle kölcsön zálog­joga terheli, amikor védelmi intézkedések az egészséges hitelélet kifejlődését hátrányosan be­folyásolják, amikor a kereslet és kinálat teljes hi­ánya a föld értékének egészséges kialakulását le­hetetlenné teszi, amikor a kormány-tervbevette nagyszabású telepítési akció előestéjén vagyunk és amikor végül az „Alföld" gazdaságpolitikai kér­dés égés* komplexumának letárgyalása előtt ál­lunk, szóval ilyen bizonytalan idők nem alkalma­sak egy olyan, ugy a város, mint annak bérlői egész életére és jövőbeli berendezkedésére igen mélyreható átalakulással járó nagy horderejű kérdés alapos és gyökeres megoldására. Maga Petrik belátja, hogy ma pénzintézeti közreműkö­déssel az eladás nem volna perfektuálható és ezért hári eladást javasol Az eladandó ingatlanok árára nézve egy 5C0 pengős átlagot kontemplál s 4 szá­zalékos alapon 20 pengős katasztrális holdankén­ti járadékról beszél. Az ár természetesen az ingat­lanok értéke szerint igazodna ugyan, de igen he­lyesen Jegyzi meg. hogy átlagban 500 pengőnél magasabb ár nem igen képzelhető. Ha ez így van — és a kereslet hiánya folytán tényleg ez a hely­zet ma. — akkor eleve el kell utasítani magunktól minden olyan indítványt, amely évi 20 pengős já­radék, vagyis évi 910.000 pengő jövedelem ellené­ben 47.000 kat. hold elidegenítését javasolja. A vá­ros csak ugy adhat el, ha evvel az eladással va­gyoni és költségvetési állapotán gyökeresen alaposan tud változtatni. Ezt a 20 pengős járadék nem jelenti. De nem jelent megoldást, sem meg­nyugvást. csak rosszabbodást — különösen a vá­ros szempontjából, — a minden pénz nélküli el­adás. Az indítvány ugyanis azt véli. hogy a vétel megkötése esetén, a hátralékos vételár bekebelezé­sével egyidejűleg a megvett ingatlan nyomban a vevő nevére kerüljön, hogy ezáltal hitelhez jut­hasson .általában ugy alakilag, mint anyagilag az ingatlan felett szabadon rendelkezhessen. Hát *t nonsens. Kétségtelenül tgza van Petriknek, mint ahogy az általánosan köztudomású tény, hogy mindenki máskép srazdálkodik saját és máskép a bérelt földön, de viszont az sem szorul bővebb magvarázatra, hogy abv°.- a percben, amint pénz nélkül vásárol valaki, « s ••erepek felcserélődnek. A vételárát, vagv járadékát hajszoló eladó lett a gyengébb fél s a teljesíteni nem tudó, vagy nem akaró eg£sz kálváriát járathat vele, amíg a kü­lönféle. igen drága mulatságot is jelentő instan­riákon keresztülvergődve, ismét hozzájuthat a most már teljesen kiuzsorázott földjéhez, esetleg annak a többszöröséért, mint ahogy eladta. De amíg hízzájut. miután egy hatalmas város áll szemben egy kis, szánalmat maga iránt könnyen kiharcoló járadéktulajdonossal. a panaszok­tól, amelyÁ napirenden volnának és hát­ráltatnák a statusquo awt* helyreállítását. Ha te­hát eladunk és járadé kellenében ndunk el. akkor először ls a járadéknak krímiiből meg tőketör­lesztésből kell állnia, mert végtére a vételárnak valamikor le is kell tftrlesztődnie. A járadék ka­mata 4 száxalék tiem lehet, ez kevés, még a mai viszonvdk közepette Is. Legalább 5 százalékot képzelünk" el és egy 60—70 éves törlesztési időt. amikor tehát a Járadék, törlesztéssel 'ejrcütt ezren­ként 52.41 pengőt, vagy 51.41 pengőt, 500 pengőn­ként tehát 2*5.21 pengőt, illetve 25.71 pengőt tenné­nek ki. De az ilyen eladás csakis akkor volna te­lekkönyvileg is keresztülvihető, ha a vevő a vétel­árnak legalább egyharmadát már megfizette, illet­ve letörlesztette. Szerintünk a javasolt eladás előnyöket nem igen rejt magában, de a terheket csak fokozza. Azt kí­vánja ugyanis az indítványozó, hogy a bérleti óva­dékot a város egy létesítendő szövetkezetbe fizes­se be Vagyis, nemcsak hogy eladás esetén nem lát pénzt, hanem még ki-, illetve vissza kell fizessen vagy 400.000 pngőt azért, hogy többé ne bérlőivel, hanem vevő-adósaival bajlódjék. Ez nem komoly elgondolás, mintahogy az sem komoly, hogy a kontemplált szövetkezet végezze a rendelkezés­re álló osekély tőkével azt a feladathalmazt, ame­lyet Petrik reárak. Végűi vegyük fontolóra azt is, hogy szabad-e 47.000 hold eladásáról beszélni. És itt nem csak saját, hanem mások véleményé­re is utalok. Legutóbb ugy S z i v e s s y Lehel, mint Grüner István a költségvetés tárgyalá­sa alkalmával rámutattak annak a szükségessé­gére, hogy nekünk erdősiteni kell. Nem gazdasá­gos és nem célirányos eljárás a homokbuckákat osekélységekért bérbeadni. A városnak hozzá kell fogni a kevésbé termő földjének befásitásához. Nem elég az, ha állandóan a rossz klímánkra, a szikesek terjedésére, a vízhiányra stb.-re utalunk­Meg kell tennünk azokat a lépéseket, amelyek ezeken a bajokon segítenek. És ezt csakis rend­szeres erdősítéssel érhetjük el. Az, amit a homok­buckák bérlete hoz, csak teher és emellett a leg­szegényebb néposztály kínlódik ott s próbál — kevés sikerrel — valamilyen eredményt elérni. Ha azonban hozzáfogunk a tervszerű erdősítéshez, ugy lassacskán bár, de átformáljuk az Alföldet, feljavtijuk a meglevő termőföldet és megakaszt­juk a szik terjedését. Mi Petrik javaslatát mint elvet helyeseljük, hi­szen az ott felvetett probléma már igen sokszor képezte diskuszió tárgyát és végre a közgyűlés azt 3 évvel ezelőtt el is fogadta. Az időszerűséget illetően azonban még várakozó állásponton kell maradnunk. Meg kell várnunk a kormány telepí­tési akciójának kezdetét és figyelni annak mérvét; várnunk kell legalább addig, amig a város tarto­zásaira nézve valamilyen rendet és tiszta telek­könyvet tud teremteni. Gál Miksa. 0 Pénzintézeti Központ revizorai vizsgálják Dorozsma község gazdálkodását Kormánybiztosi neveznek ki Dorozsma élére? (A Délmagyarország munkatársától.) Más­fél hónappal ezelőtt többféle állítólagos sza­bálvtalansag miatt, a belügyminiszter szigo­rú vizsgálatot indított Kiskundorozsma köz­ség vezetői ellen. A vizsgálat lefolytatása után — mint ismeretes, — Rácz Rudolf községi bí­rót és Kuthv Sándor számvevőt felfüggesztet­ték állásuktól. Csongrád vármegye képviselő­testülete rendkívüli ülésen foglalkozott Do­rozsma község ügyeivel és az autonómia fel­függesztése helyett arra kérte a belügyminisz­tert, hogy pénzügyi szakemberekkel vizsgál­tassa felül Dorozsma község gazdálkodását és háztartási adminisztrációját. A belügyminiszter rendeletére most a Pénz­intézeti Központ revizorai érkeztek Doroszmá­ra és hozzákezdtek a község adminisztrációjá­nak a felülvizsgálatához. A revizorok értesülé­sünk szerint, huzamosabb ideig maradnak Do­rozsmán és a község háztartási ügyeit a leg­részletesebben átvizsgálják. Hogy ettől a vizs­gálattól a község jövője szempontjából sok függ, azt igazolja az is, hogy tegnap óta Csong­rád vármegye számvevőségének tagjai is künn tartózkodnak Dorozsmán, sőt odavárják dr. Csergő Károly alispánt is. A Pénzintézeti Központ revizorai közvetle­nül a belügyminiszternek tesznek majd jelen­tést a vizsgálat eredményéről. Ettől a jelen» téstől függ azután, hogy mi lesz a közel jövőben a község autonómiájával és a felfüggesztett fő­tisztviselőkkel. Beszélnek arról is, hogyha • revizorok a szabálytalanságokat megállapita­nák, akkor a belügyminiszter kormánybiztost nevez ki Dorozsma élére. Egyelőre a revizo­rok még a vizsgálat elején vannak és nem tud­ni, hogy mit állapítanak meg. A jótékony egy esületeket beszervezik a népjóléti munkára Szigorúan eltiltják az uccai koldulást (A Délmagyarország munkatársától) A köz­gyűlés legutóbbi ülésén többen is ajánlották, hogy a jótékony egyesületek bevonásával kel­lene Szegeden a szegénygondozást elvégezni. Dr- Kemenesy Tibor népjóléti tanácsnok most közölte velünk, hogy a szegénygondozás érdeké­ben a jótékony egyesületek beszervezése már folyamatban van. Eddi? a Szénit József- akció­Teréz akcióval történi megegyezés, hogy a segélyezések kérdésiéiben a (népjóléti ügynsz­özv. Kovács Mártonné ugy a maga, mint gyeimeikei Ilona és férje Schliszer Zoltán, Sándor, Oszkár és felesége Gerle Magdolna, István és felesége Máté Ilona s kis unokája Zsuzsika fájdalomtól meg­tört szívvel tudatják, hogy a legjobb férj, apa, após, nagyapa, testvér és rokon Kovács Márton életének 72, boldog házasságának 41-ik évében elhunyt. Drága halottunkat f. hó 12-én délután fél 3 órakor temetjük a zsidó vallás szer­tartása szerint a Kálvária ucca 7. sz. alatti gyászházból. — Külön villamos a Dugonics térről. tállyal egyöntetűen fognak eljárni. Az említett egyesületek ülésén minden alkalommal megjele­nik a népjóléti hivatal megbízottja és közösen döntenek a szeigénytámogatásrój. Programba vette a népjóléti ügyosztály az összes helyi ió­tékony egyesületek megszervezését is a s,ze­génysegélyezés érdekében. Legfőképen a :so• ládgondozás lesz az. amelybe az egyesüle.eket bevonják. A téli hónapokban szükségszeren szellemi szükségmunkásokat is bocsájt a varos a jótékony egyesületek rendelkezésére. Még ebben a hónapban megoldják Szegeden a koldusügyet is- Többféle terve van erre k e ¡menesy népjóléti tanácsnoknak- A koldulást ' a­lószintileg rendőrileg eltiltják és rendszeres segélyben részesítik a koldusokat. Azt is ter­vezi a népjóléti ügyosztály, hogy azokat az eszelősöket, akik az uccán kóborolnak, valame­lyik községnek adja ki a város- A népjóléti ügyosztály már több környékbeli községgel folytat tárgyalásokat arra nézve, hogy mennyiért vállalnákelgondozásra Rövifi halasztást szenved Gömbös varsái ut'a Budapest, október 11- Amint a Magyar Táv­irati Iroda illetékes helyről értesült: Gömbös Gyula miniszterelnök varsói ut}a rövid időre ha­lasztást szenved­Gömbös miniszterelnök lengyelországi utjá­nak elhalasztása — értesülésünk szerint — Sándor jugoszláv király temetésével és a gyász­szal függ össze. Az utazás éppen ezért csak egészen rövid haladékot szenved.

Next

/
Oldalképek
Tartalom