Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-12 / 230. szám

j0 mvtmi i D 11. M A G y A R O R S l A G 1934 október T2. paprikások kérelmét. A paprikások azt panaszolták, hogy ntnes egy olyan kórós szervük. ahol az Bsszes érdekeltek együtt lennének. Mivel mód van rá, hogy a kamara kebelében szakcsoport alakuljon, javasolja a szakcso^órt meghlakuifisát. Az uj csöport az elnökség mllett, mint tanácsadószerv fog működni. A teljes ülés a javaslatot elfogadta.' Pleskó András az állami szövetakcióról számolt be. Több felszólaló kifogásolta és panaszolta, hogy a kereskedők alig, vagy egyáltalán nem kapnak az olcsó molinóból, mig a Hangj a példánl száz és száz véget is kap. Aa indítványok következtek ezután. Nyilas András (Csaba) a 40 órás munkahét bevezetését és a munkabérek minimalizálását javasolta. A javaslatokat a teljes ülés elvetelte. Iritz Béla javaslatára a teljes ülés elhatározta, hogy a kamarai kültagok részére ezentúl 5 pengő napidijat ad — ha a miniszter hozzájárul ennek a költségvetési tételnek beállításához. Az ülés után a Hágiban díszebéd volt Grosz Marcell tiszteletére. Az uj alelnököt Varga MiháTy, Körmendv Mátyás, dr. Landesberg Jenő, P a s k e s z Sámuel, Vértes Miksa, K e rt é S z Béla köszöntötte. Huszonhat tanú 450 pengő tanudijat kapott az alföldi haramiák biinperének csütörtöki tárgyalásán (A Délmagyarország munkatársától-) A törvényszék Vödai-tanácsa csütörtökön folytatta Lenávta Sándor versenyi cigámylegény és társai bűnügyének főtárgyaláisát- A tanuk egyrészét hallgatta ki a bíróság, még pedig Mezőmegyer. Bélmegyer és Szerep községekben elkövetett betörések ügyében. A tettesek mindenütt a községi pénztárkasszát törték tel fejszékkel és mindegyik helyről többezer pengőt vittek magukkal. A tanuk terhelő vallomást tettek a vádlottakra. Előadták, hogy a csendőrök nem bántalmazták őket- Sok esetben idegen csendőrőrsök kisérték Lendvaiékat és ezek csakis maguktól a banditáktól értesülhettek a betörések körülményeiről. Lendvaiékat a csendörök bekötött szemmel vitték helyszínelni és ők bekötött szemmel is megmondották• hogy hányadik szobában áll a kassza. Derültséget keltett a tárgyaláson Marinai György gazdálkodó, aki a bélmegyeri községháza kifosztását látta. Elmondotta, hogy a nagy zajra felriadt és kisietett az uccára- Látta, hogy több ember talicskán tol valamit maga előttUdvariasan segíteni is akart nekik, de azok nem engedték. Nem tudta persze, hog'v a kasszát viszik, amelyből 2000 pengőt loptak el. A csütörtöki főtárgyaláson 26 tanút hallgattak ki és 450 pengő tanudijat utaltak ki. A tárgyalást pénteken folytatjákHé! hónapi börtönre ítélték Schorr Ottó betörőjét (A Délmagyarország munkatársától:) Megírta a Délmagyarország, hogy Schorr Ottó bor-, sörés pálinkanagykereskedő Kossuth Lajos-sugárnti elárusító helyén a napokban betörést követéit el Karabás Mihály 22 éves cipészmester. Karabás zárás előtt elbujt az udvar padlás/feljárójánál és aimikor az üzletet bezárták, betörte az ablakot és behatolt a helyiségekbe- Ott feltörte az íróasztal fiókját és 390 pengő nikkelpénzt. aranyórát, platinaláncot vitt el. A házmestert felzörgette, azt mondotta, hogv elaludt az udvaron^ kérte, hogy engedje ki- A betörőt másnap már elfogta a rendőrség, az ellopott holmi is, 150 pengő hijján megkerült, de eltü f A DÉLMAGYARORSZÁG NOVELLAPÁLYAZATA A rodosi agavék között A part magasan mered felettük. A szél nagy eróvel repíti a dióhéj vitorlást a nagy tengerep. Később ellaposodik a part. A szakadruhás görög a kövekig evez velük. Valamit mond és a kiálló fehér kövekre mutat. A tenger hangosan morogva behömpölyög mélyen a kövek közé, aztán zúgva, berzenkedve, pezsegve újra visszahúzódik. A görög hirtelen megkapja Gabi kezét, integet, kiabál, most ugorjon hirtelen. Mutatja, hogy a kőfejeken szárazra érhet. Majd a következőnél, csitítja Gabi. És nyugodtan kivárja a tenger nyújtózkodását. Nevetve szökdel az éles kövek közt, Balogh György gyermekes ugrásokkal a nyomában. Nem messze megtalálják a hires uj termát. A forrás körül nagy akarással épületek nőttek a sivatagban, szorgalmas kezek pálmaligetet telepítettek ide. Elindulnak a poros utón. Messze a tengeröbölben fekszik a város. Kopár hegycsúcsok. Szuros ágávék poros levelekkel beleülnek az európai szemnek idegen vidékbe. Nagy csend, csak messze a sziklákon végigrohanó tenger morajlik... * Ne törődjön velem. Fessen csak nyugodtan, mert különben máskor nem merek magával jönni. Ne törődjön velem, majd én elszórakozom ezekkel a gyermekekkel, — mondja Gabi. A forró napsütésben gyerekek veszik őket körül Zsidó kislányok összekapaszkodva állnak Gabi előtt és franciául pereg a nyelvük. Az öregek már beletörődtek, hogy itt maradnak a szigeten. De nekünk, fiataloknak minden vágyunk el, el innen. A sziget börtön szártiunkra ...' Nekem például már készen van a tervem. Párisba fogok menni. Ruhaszalonban fcezdem. Először kifutóleány leszek... ó igen. mi mind Európába vágyunk. ... Szegény beteg Európa, az egész világ az ő erejét húzza. Szegény kivénhedt Európa... — Mert tessék meggondolni, mi lehet itt a jövőnk? A mi fiatalságunk mind kivándorol, csak az arabok maradnak. Arabhoz menjünk férjhez? Zsidólány ezt nem teszi. — Nem? Miért? — Isten ments! Borzasztó élet várna ránk arab férj metlett. Kegyetlen rabszolgatartók azok a feleségükkel szemben: Az asszony nálnk csak igavonó állat. Az uccára sem engedik, legfeljebb az Öregeket lefátyolozva. Az egészségtelen élettől természetesen csúfak és betegesek az asszonyaik. Nem mondom, nekik tetszik a mi egészséges fajunk ,de zsidólány, aki valamire tartja magát, az nem megy férjhez arabhoz. S ha mégis hozzáment valamelyik, — az még mindig megbánta. A kisleányok elhallgatnak. A csendben mindnyájan nézik, hogy hogyan vetődik György keze alatt az üres vászonra a kék tenger, baloldalra a lovagvár szélső fala. György felvetette fejét a festésből. — Én pedig éppen azon gondolkozom, hogy itt fogok letelepedni. Itt mindig nyár van. Tele színekkel. r — Tudja György, én nem csodálkozom ezeken a lányokon. Az ember így vnn megteremtve, mindig az ismeretlen után vágyódik. — Maguk is ugy forrnak csalódni Parisban, mint én csalódtam gyermekkoromban a nagy városban. Hófehér, csillogó palotákat képzeltem el, s hogy fájt, amikor füstősfalu bérkaszárnyákat találtam. * Lassan szürkülődik. A város, felpiszkált hangyabolyszerüen nyüzsjei esti áletéL Az arab és zsi..Karabás társa, Vajna Gábor rovottmultu, fogIalkozásnélküli fiatalember. Karabást csütörtökön délután vonta felelősségre dr. Apezy Ernő törvényszéki bíró- Kiviile a vádlottak padjára keriilt egyik nőismerőse is, akit bűnpártolással vádolt az ügyészség. Karabás ¿töredelmes vaíllamásit tett. Elmonh dotta, hogy soha nem volt büntetve, most sem tudja megérteni, miképen történt vele a dolog. Saját üzlete van, jól keres, hetenkint 40—50 pengőt is. nem volt tehát rászorulva arra, hogy lopni menjen. Aznap- Vajnával sokat ivott• Vajna beszélte reá, hogy pénzt szerezzen betörés utján. Amikor kikerült az uccára, kereste Vajnát, akinek várni kellett volna őt, de netn várta. Nőismerősét kereste fel azután, akinek átadta az órát és a láncot. Másnap találkozott Vajnával, együtt ittak, amikor '«felfogták őt- Vajna megszökött. A bíróság Karabást héthónapí börtönre, nőismerősét pedig 20 pengőre ítélte. Az Ítélet nem jogerős. Mai árajánlatunk 1 drb óriási borotválkozó timsó 1 doboz púderral 1 drb borotva szappan, 1 doboz púder és 1 drb verelállitó stift 1 drb borotválkozó timsó, 1 doboz púder és 1 drb váreállitó stift 3 drb púder 1 csomag fe jmosó sampon, 1 doboz púder és 1 drb mosdó szappan 3 csomag fejmosó sampon 4 drb fenvő fürdőtabletta 2 doboz dr. Heider-féle óriási fogpor 1 doboz púder pufnival 1 doboz arcruzs 1 üveg körömlack ecsettel 1 doboz nyeles antilopcipőtisztitó 1 doboz lack bronz festék ecsettel, tálkával 4 levél gyémánt kályhafény 4 csomag Viktória padlósárgitó 1 üveg Neon fémtNztitó 100 gramos 1 drb háztartási fenőkő 1 üveg kékítő 1 üveg fenyő szobaillatositó PÁRISI MGY áRUHÍZ RT. SZEGED, «EKON'CS és K»*S nJCCtt SOBOK —.24 i—.24 >—.24 i—.24 —¿4 —.24 •—.24 —.24 i—.24 —.24 —.24 —.18 —.24 —.24 —24 —18 —.24 —20 -.24 dónegyeden mennek keresztül. A szük uccákon folyik a bazárélet. Itt azonban hiányzik a konstantinápolyi sok szín, az arany, ezüst kézimunkák, színes szőnyegek. Siető emberek zsúfolódnak össze a szük uccákon. A sürü embertömegben ugy látszik, mintha a járda mozogna előre. A házhoz szorítva, egy kétkerekű taligába fogott öszvérrel igyekszik előrejutni a gazdája. Hirtelen elfogy az ucca. A kis téren szétoszlik az embertömeg. Almos öszvérek két zsákkal az oldalukon cammognak lassan ál a téren. Egyszerre csend és nyugalom. Szük ,kis uccába érve, arab emberek ülnek piszkosan a házuk előtt Uj kiabálás és zaj. György karonfogja Babit. — Jobban fogunk igy haladni, mondja, a lépésünk egyforma. — A válluk összeér. A vékony zsorzsetten átsüt Gabi bőre. Széles fasorhoz érnek. A nagy, széles uccán alig lézeng valaki. Mintha az egész város élete a kis uccákban zsúfolódott volna össze. A sötétség mind sürübb szürkeséget von a szemük elé. A nyirott magas sövényfal sötéten és színtelenül nyúlik előre a végtelenben, mintha sehol sem akarna vége lenni. — Pedig arrafelé kell, hogy legyen a tenger, — mondja Gabi Mintha ez a növényfal. mint valami tejút a tenger felett haladna keresztül. A tenger seholsem látszik. Kis sikátorba irányítja őket egy öreg ember. Most feltűnik váratlanul a sötét tenger közepén erősen kivilágítva a nagy hajó, mint a mesében a tündérpalota. Gyorsan leérnek a partra. A lakosság búcsúztatja az utasokat. Fehérruhás, trópusikaíapos rendőrök vigyáznak a rendre. Mademoiselle, — szólítja meg őket egy idegen fiatal leány és messze elhúzza a rendőrtől. — Tudom, hogy önök utasok. Ugy szeretnék látni egy óceánjárót belülről. Minden vágyam a maguk hazája felé száll, ahol szabadság van, élet van... — Ugy látszik itt nem hallottak az emberek « békeszerződésekről, arról, hogy Európában sokmillió ember hontalan lett. És «okfljillió ember