Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-09 / 227. szám

2 DÉ£MAGYARORSZÁG (934 október 9.' gyakorlat szempontjából nincs halasrtó hatálya, A főispán bejelentését ujabb lelkes és hosszan­tartó éljemzéssel vette tudomásul a. közgyiilé*. m ely ezután a a köriratokat rtárgyalta !•> Ezután az 1935. évi költségvetés , ^fSrgyailását kezdte mez a közgvülés. Dr. Pálfy József polgármester szólalt fel először. — A város hatóságának legfontosabb tén1 fe­dése a költségvetés összeállítása — mondotta. De nem elégedhet meg a hatóság az egyszerű számadatok előterjesztésével, önkritikával is kell rendelkeznie. Éz indít arra. hogy a szokás, tói eltérően én mutassam be a költségelőirány­zatot. Az utóbbi három évben a törvény­hatóság joga lényegesen megcsor­bult a költségvetés összeállításánál, a dolog meritu­ma a minisztériumban dől el, ahol tételről-té­itelre letárgyal ják a költségveté ünkot. Ki kell jelentenem, hogy ez a túlzott gyámkodás az ön­kormányzat működésére bizony bénitólag hat. mert a helyi viszonyok ismerete hiányzik a mi­nisztérium megbizottaiból. De meg kell állapi­tanom: az utóbbi időben «gyes városi háztartá­jsok okot szolgáltattak arra. hogy a kormányzat a felügyeleti jogát szigorúbban gyakorolja. Csak az a baj, hogy ennek ? hátrányát más, olyan városok is érzik, amelyek egyáila'án nem szolgáltattak okot arra. hogy velük szemben is fentartsák ezt a túlzottnak nevezhető gyámko­dást Pálfy polgármester ezután általánosságban fsmei tette a költségvetés tételeit. A kiadás 6 mil­lió 776.741 pengő, a bevétel 5.864.153 pengő, a hiánv 912.588 pengő, amit a város 63 százalékos pótadóval (tavaly 68 százalék volt a pótadó) és 5 százalékos kereseti adóval kíván pótolni. Az 1934 évi költségvetéssel szemben a kiadás 459 ezer 919 pengővel, a bevétel 298.99f> pengővel, a hiánv pedig 155 ezer 013 pengő­vel csökkent. A személyi kiadások há­rom év alatt 963.667 pengővel csökken­tek és 1935 évre ezen a címen 2,741.746 pengőt állítottak be a költségvetésbe. Két körülményre hívta még fel a polgármes­ter a közgyűlés figyelmét. Az egyik a piaci hely­pénz. a másik a hídvám kérdése. Kijelentette a polgármester, hogv ma egvik bevételi forrását sem tndja nélkülözni a város, mivel ezek 300 ezer pengő bevételt jelentenek, A hídvám szedését nem tartja tel­jesen igazságosnak és elfogad egy olvan indítványt hogy 1936-től kezdve fokozatosan szüntesse meg a város a hidvámokat. A piaci helypénzek leszorításába sem mehet bele ezidőszerint. de tudomása van róla. hogy a kormánvzat országszerte kívánja rendezni a helvpénzeket. Pásztor József: Szegeden majd felemelik — Debrecen javára. összehasonlítást tett ezután a polgármester 97. utolsó békeév költségvetése és az 1935 évi költségelőirnnvzat között. 1913-ban a város be­vétele 7.925.468 aranypengő volt. 2.061.315 pen­gővel több, mint am^nnvit 1935-re előirányoz­tak. A város bevétele tehát lényegesen vissza­esett, a kiadások ellenben nem apadtak, a fSldliér jövedelem 1913-ban például 2.045.129 korona volt, ami I millió 139.437 pengővel több, mint most. Ezt a kérdést kellene valamikép megoldani. — mon­dotta a polgármester. Nem a bérlők fizetőkész­sége. hanem fizetőképessége hiányzik és ezt a képességet kellene valami^ép javítani Megem­lékezett a polgármester Petrik Antal bérleti tanulmányáról is, kijelentvén, hogv tanulmá­nyozás tárgyává kell tenni, nem volna-e jobb. ha a bérlők járadékföldeknek tekinthetnék a bérleteiket. Végül a varos mhcsRnetröl szólott a polgármester és kffeiMte, líogy 1913­ban 27.127.000 korona volt a város tartozása és 1.555.437 koronái tett ki a kamat é« törlesztés. 1934-ben a kölcsön összege 24.269 000 pengő, a kamat ncdig 1.033.000 pengő. — Ki kell jelentenem, hogv nem vnevok mcf»rlé"'1dve á költ«é<?voté«finkl'el. mert hiány­zik belőle a népiőlétí, kulturális. kSze«é*7*é<t. ügvi. városrendezési és tanyai kérdések fokozot­tabb kielégítése. Az idegenf«rgaTom fe jlesztése is ofy,in probléma, amelvre gondolnunk kell. A nagysikerű nyári szabadtéri játékok bizonviték lehet arra, hogv lehet idegenforgalmat előidézni és mesterséges utón fokozn* csak jól meg kell szervezni. Nem szabad ezt hivatalra bízni. As­ról tárgyalunk, hogy a hatóság égisze alatt megfelelő szervet letesitsünk az idegenforgalom fejlesztésére. Foglalkozott a polgármester a munkanélküliség S ető problémájával is. ma jd az egészségügyi rdésekkel. Gyermekjátszóterek szaporítását."a kultúrpalota kibővítését, az egyetemi, és a So­mogyi-könyvtár egyesítését tartja még elsőren­dű feladatnak. Az uccaburkolatok javítására 20.000 pengőt vettek fel, de elvárja a mérnök­ségtől, hogy a legjobban használja ki ezt a ke­vés összeget is. Apaállatok beszerzése, a közle­gelők javítása, a dülőutak rendbehozása, a viz. védelmi intézkedések végrehajtása, a külvárosi vízellátás és világítás kiterjesztése a legfonto­sabb problémák a közeljövőben. Nagy taps fogadta a polgármester expozéját mire Szűcs Imre azt kérdezte: — Mi marad nekünk, ha mindent elmond Polgármester ur? Polgármester: Azért mondok el min­dent, hogy ne marad jon másnak mondanivaló ja. Szólt még a polgármester arról, hogy szüksé­ges volna az üzemi szabályrendelet megalkotása es ezt már a legközelebbi közgyűlés talán tár­gyalja is. Altalánosságban nem szól az üzemek­ről. azokat most vizsgálja a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága, de megemlítheti, hogy az autóbuszüzem és a kisvasút üzeme nem hasz­nothajtó, beszüntetni mégsem lehet. A polgármester ezután a kővetkező szavakkal fejezte be expozéját: — Évszázadokkal ezelőtt a Szent Demeter templom még fából volt és ma már eljutottunk az egész ország díszét jelentő Fogadalmi tem­plomig. Hosszú volt ez az ut. de megtettük, igaz, nem egy emberöltő kellett hozzá, hanem sok, sok évtized. A város élete nem egy ember élete és nekünk sem egy ember élete szempont jából, hanem magasabb szempontból kell a város fej­lődését és érdekeit tekinteni. Arra kérte végül a közgyűlés tagjait, hogy ebből a magasabb szempontból szóljanak hozzá a költségelőirány, zathoz és tegyék félre a pártérdekeket is, egve­dűl a város legfontosabb érdekeit tekintsék. (Hosszantartó taps.) Dr. Pálfy polgármesternek felszólalásáért a főispán mondott köszönetet. Ezután megkezdték a költségvetés általános vitáját és elsőnek vitéz dr. Gárgván Imre szólalt fel. Főkép városrendezési kérdésekről szólott. Seholsem találja feltűntetve a Rákóczi, tér megjelölését. A külvárosrészekre is gondolni kellene. Visz. sza kellene állítani a város híres négyes fogatát, hogy azon hozzák be a vendégeinket. Milyen szép lett volna, ha az osztrák kancellárt ís ilyen fogaton és nem autón hozták volna be. A szabadteri játékok kitűnően sikerültek, amiből a váiosnak tömérdek előnye van. Ezt mindenki­nek el kell ismernie, mégis meg kell kérdezni, hogy miért nem szedett a hatóság a belépője­gyek után vigalmi adót, hiszen azt nagyobb­részt nem szegediek, hanem idegen látogatók fizették volna. A költségvetést elfogadja. A második felszólaló dr. Kertész Béla volt. A gazdasági élet bénultságáról és a sze­gedi polgárság adóterheiről szólott. ötesztendős periódusra tekintett vissza és az 1929 évi adó­bevételi tételeket ismertette- A pótadó százalé­kának mérséklése, nem segít gazdasági bajain­kon — mondotta —, ennek csak pszichológiai hatása van. A termelómunka megindítása jelerr tene forgalmat. Közmunkák amik a költségve­tésben elő vannak irányozva- még csak ösztön­zést sem jelentenek. Érthetetlenül késik a rend­kívüli ideiglenes házadómer.tesség megadása. A többi városok már ezt megkapták, csak Szeged maradt ki ebből a kedvezményből• Amint a se­besvonatok is elkerülik Szegedet, az Ígéret elle­nére a város még most sem kapta meg a rend­kívüli házadómentességet, mely pedig az építő­ipar szempontjából rendkívül fontos volna. A gazdasági élet szempontjából a hídvám és a helypénz kérdése igényel sürgős rendezést- Ha plusz bevétel jelentkezik, ezt a hídvám és a piaci helypénz fokozatos mérséklésének fedezé­sére kell fordítani. A költségvetésben a for­galmi adózásnál remélhetünk plusz-bevételt. A 200.000 pengs részesedést a pénzügyi bizottság 50-000 pengővel emelte fel. Én ezt keveslem- Bu­dapesten a forgalom folytonos lecsökkenése mellett az idén 6 millióval több volt a fázisadó­bevétel. mint tavaly. Joggal be lehetne állítani a költségvetésbe 100 000 pengővel több forgalmi adóbevételt is. Sérelmes, hogy a Magyar Alta­lános Hitelbanktól felvett aranydollár-kölcsönt még mindig ugyanabban a dollárban kell fizet­nie a városnak, mint ahogy azt felvette. Ha a mai dollárértékeit vennénk figyelembe, ezen a AZ 011 IGAZI LATSZERESZE: OKULARIUM KELLNER MARTON, Kftrftuz u. 3. Olcsó Arakkal a 'egtobb mir«ség(sa legnondoaabb munka. címen évenkint 15—20.000 pengői takaqLthatoa meg- A költségvetést elfogadja. Dr. Griiner István a következő felszólaló: — Meg kell állapítani, hogy a városi ügyosz­tályok ma is, a nehéz viszonyok ellenére, hiven teljesítik kötelességüket — mondotta- De kons­tatálhatjuk azt is, hogy még ma is tul biirokrah tikns a közigazgatás. Nem az ügyosztályok ve­zetőinek hibájául róvom ezt fel, hanem a rend* szer hibájául­— Az adóigazgatás 519.000 pengőbe kerül- It'fl rá kell mutatnunk arra, hogy mi Jogászok is sokszor tehetetlenül állunk az adórendszerről szemben. Az adókönyv számtalan irdatlan té­tele között nem ismeri ki magát az adózó. Egy-« szerüsiteni kellene végre az adókönyveket. — Hatvanegyezer pengővel kevesebbek 264.000 pengőt irányoz elő a város a népkony­hákra- Ha ez azt jelenti, hogy kevesebb a köz­élelmezésre rászoruló .•. A polgármester: azt jelenti. — Ha azt jelenti, akkor örvendeznünk kell* mert ez az inség enyhülését jelenti talán. — Erdősiiteni kellene, mert az erdő gazda sás igen rentábilis- Sajnos, telepítésre egy fillér sincs felvéve a kifitségvetésben Túlzott azon­ban az erdőgazdaságnál a 73.000 pengős rezsi­költség, mely 50 százalékos rezsit jelent­— A földhaszonbérelőirányzat 905.000 pengő a jövő évre- Örömmel kell megállapítani ennél a tételnél, hogy a bérlőkérdés nyugvópontra ju­tott és nem látni már a városháza folyosóján a bérlőküldöttségeket. A folyó évi bérek befize­tése folytonos javulást mutat. Dr- Griiner István azzal fejezte be felszólalását, hogy elfogadja a költségvetést, mert a javulás jeleit látja és bizik benne, hogy ez be is követ­kezik­Dr. Singer István azzal kezdte felszólalását, hogy háztulajdonost szempontból kivan! a költségelőirányzathoz szólni­— Megállapítom, hogy a szegedi háztulajdo­nosok 90 százaléka földszintes ház tulajdonosa — mondotta. Szegeden 6900 ház van, ebből a földszintes 5448- Tehát a kisemberek, a kispol­gárok nevében beszélek itt. Ezeknek az embe­reknek a panaszuk a közterhek magasságára vonatkozik elsősorban­Ezután a szegénységi bizonyítványok megadá­sáról szólott és indítványozta, hogy a szegény háztulajdonosok szegénységi bizonyítvány iránti kérelmek elbírálásánál ne a szorzószámot ve­gyék alapul, hanem a mérnökség működjön! közre az értékelésnél. — A külvárosi háztulajdonosok régi kíván­sága a vízvezetéki hálózat kiterjesztése. A víz­dijaknál sérelmes a háztulajdonosokra a másod­lagos felelősség. Dr. Bodnár Géza az általános közigazgatás szempontjából a leg­több hibát a kormány politikájában látja- A kor­mány túlmegy a köziigazgatás bürokratizálása terén- Három évvel ezelőtt ittjárt a bajai ügyvé­dek küldöttsége, hogy csatolják a szegedi táb­lához a bajai törvényszéket. Akkor csak a közlekedés nehézsége volt az akadály- Most már jó Szeged és Baia közt a közlekedés, mégsem történik semmi. Bárányi főispán bejelentette., hogy éppen az ő inicativdjára Bajdn is hasonló mozgalom inJ dult és kérelemmel is fordult a kormányhoz, hogy a bajai törvényszéket csatolják a szegedi ítélőtáblához­Az egészségügyi kérdésekről szólva a fásítás szükségességét hangoztatta dr. Bodnár Géza. Szólott a tüzifadrágitásTÓl is, amelynek a mono­pólium az alapja. Hangoztatta, hogy az idegen­forgalom terén h sok a tennivaló• — Itt van a Széchenyi-tér rendezése, — foly­tatja Bodnár. Szeretném, ha megnyugtatnának egy kérdésre nézve, azt hallottam ugyanis, hogy a Széchenvi-tér lei v^zője 5000 pengőt kapott munkájáért... A polgármester azonnal válaszolt: Ez nem igaz és a leghatározottabban meg kell cáfolnom az efféle híreket, amelyekről én is hallottam már — mondja Kertész K. Róbert államtitkár teliesen ingven készítette el és bo­csáitotta rendelkezésünkre a Széchenyi-tér ter­VtFél 8 óra elmúlt ekkor már és B a r a n y i Ti­bor főispán az idő előrehaladottságára való te-^ kintettel berekesztette a közgyűlést, amelyet kedden délután 4 órakor folytatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom