Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-31 / 246. szám

SZEGED, Sznrli esHOsío - Somogyi ueca 22..».cm, Telefon: 23-33—KlodóhlTBíal kOlctHnkOnyvtar 6» (egytroda r Aradi ucca 8. Telelop : t l-OO. ^ Nyomda: LBw Lipót iirrr 14». Telefon - J3^ott. rtTlrn« <M levélcím : Deimagyarorueq Sieqed Szerda, Í934 okt. 31. Ara 12 fillér X. évfolyam, 246. ELŐFIZETÉS: HnVonlaihelybrn 3.20 Videóén e» Budapesten 3JMl,k11IUlldön 0.40 pengA- ' Egyes üzAm Ara hétkiíi4ap ÍZ, vasár- e* Unnennap lO ¿111. HlrItetétek lelv«lele tartta »íerlnt. MenJelanlx htllO Kivételével naponta reggel A Máiyás~lér kövei Nem — Velence köveiről kell most beszélnünk a ruskini szavak s a ruskini szemek áhitatával, rajongásával és művészetével. Nem Velence, hanem a — Mátyás-tér köveiről kell most szólnunk, elmélyedés, áhítat helyett mélységes elkeseredéssel s haraggal felérő elkedvetlenedéssel. Hosszú előkészületek, hosszú harcok, hosszú ellenállás után a közgyűlés végre elhatározta a Mátyás-tér kikövezését. Az ügyek előkészítése a nyilvánosság kizárásával történik, a közgyűlés csak azt hallja, hogy temérdek pénzt kell megszavaznia s azt tudja, hogy a Mátyás-tér kikövezését halogatni tovább nem lehet. Azonkívül el kell mondanunk, a közgyűlésnek nem is minden tagja kövezési szakértő. A közgyűlési tagok nagy részének az a feltevése, hogy talán a műszaki szakértelemmel nem is annyira a közgyűlés minden egyes tagjának, inkább a mérnöki hivatal alkalmazottainak kell rendelkezniük s ugy gondolják és joggal gondolják tigy, hogy a kövezési munkák elvégzéséhez szükséges műszaki szaktudást nem a közgyűlés tagjainak, hanem a mérnöki hivatalnak kell nyújtania. A baj ott kezdődött, hogy a Mátyástér kövezési munkáira nem háromszor, hanem csak egyszer hirdettek versenytárgyalást. A Mars-téri munkálatoknál ez sokkal megnyugtatóbban történt, ott háromszor hirdettek és tartottak versenytárgyalást s ezeken a versenytárgyalásokon műszaki hivatalunk, a mérnökség határozottan sokat tanult, észrevehető haladáson ment át, szakismeretei kétségtelenül bővültek, tárgyismerete szélesedett s a harmadik versenytárgyalás után a mérnöki hivatal már majdnem annyit tudott, mint amennyit az elsa versenytárgyalás előtt kellett volna tudnia. A mérnöki hivataltól sok mindent lehet megtagadni, de a tanulékonyságot nem. Alig három pályázatot hirdettek, alig három versenytárgyalást tartottak a Mars-tér kikövezése kérdésében s a harmadik versenytárgyalás után a városi mérnökség már azt is tudta, hogy a keramit ára lényegesen olcsóbb lett s már lehet keramittal is kövezni. Ennek a gyors felfogásnak, ennek a rapid tanulékonyságnak, ennek az exp r e s sfelfogó képességnek láttára nem egyszer mondtuk már, hogy három árlejtés nélkül nem is volna szabad Szegeden kiadni vállalatot. Elvégre: nekünk nemcsak arra van szükségünk, hogy a Mars-tér ki legyen kövezve, hanem arra is, hogy a mérnöki hivatalunk színvonalon álljon s mi biztosítja jobban, eredményesebben és célszerűbben ezt a szinvonalat, mint a pályázó vállalkozóktól nyert felvilágosításoknak bölcs tudomásulvétele? Ha már elejtettük az eszményi nívót, legalább a mérnöki hivatal tevékenységében ne kelljen az eszményi nívóból engedni s ha a mérnöki hivatal kövezési szakértelmének nivóntartásához elég három árlejtésnek tartása, akkor hogyan 'rerészelték, honnan vették a bátorságot ahhoz, hogy a Mátyás-tér kikövezését egy, egyetlenegy árlejtés után már vállalatba adio!•-.? Nonum Drematur in a n n i s, — tanácsolta a klasszikus költő, kilenc évig ha nem is kell pihentetni a mérnöki hivatal minden előterjesztését, de három árlejtésnél alább nem lett volna szabad adni a Mátyás-tér kikövezésének kérdését sem. Elvégre nekünk a Mátyás-tér is van annyira kedves és van annyira fontos terünk, mint a Mars-tér, ha pedig ott háromszor kellett áriejteni, akkor ennyi műgondot, az előkészületi cselekmények alaposságának ezt a biztositékát a Mátyás-tér számára is meg lehetett volna követelni. Ha Rókusnak adhattunk három árlejtést, akkor ennyit megérdemelt volna Alsóváros is. A harmadik árlejtés után talán — még a városi mérnöki hivatal is megtudta volna, amit még mindig nem tud, mert a mérnökség nekünk nem hisz, csak a vállalkozóknak, hogy másként kell 1934-ben kövezni s ha nem is tudta volna meg azt, hogy kövezni hogyan kell, azt megtanulta volna, hogy i g y nem szabad. Nincs több pénz jobb kövezetre, — mondják. De pénz erre a silány, erre a megbotránkoztató kövezetre sincs, ezt is úgynevezett hitelmüvelettel hajtja végre a város. Hatvan-hetvenezer pengőt sokkal nagyobb vétek elkölteni silány kövezetre, mint százezer pengővel adós maradni, ha hasznos befektetés jelentős érték, használható kövezet lesz ellentétele a százezerpengős adósságvállalásnak. Inkább fizessünk egy évvel tovább részlete.t, inkább maradjunk tovább adósak, de ne otromba köveknek sárbafektetés év e 1 oldjuk meg a kövezés problémáit. Mert az, hogy ezentúl nem sárkátyukba, hanem kőlyukakba akadnak meg az alsóvárosi lábak, az nem ér meg a városnak hatvanezer pengőt. A kövezésnek ez az olcsó módja nem takarékoskodás, hanem tékozlás, ilyen kövezésre a városnak ne legyen, de nincs is egyetlen fillérje sem. Nem ezeket a köveket sajnáljuk a Mátyás-tértől, a Mátyás-teret sajnáljuk ezek miatt a kövek miatt. Nem azt akarjuk, hogy autóversenyeket tarthassanak a Mátyás-templom körül, nem az a törekvésünk, hogy a Mátyás király állal építeni kezdett templom körűi legyen olyan a kövezet, mint amilyen a bugaci puszta mellett elvonuló országuté, — ilyen fellengzős kívánságaink nincsenek, mi csak használható kövezetet kérünk a Mátyás-tér környékére s azt követeljük, hogy n e silányságokra dobják ki, hanem értékek teremtésére fordítsák ezekben a rettenetes időkben rettenetes nehézségek között megszerezhető közpénzt. A !egu!abb hirek szerint a képviselőház november 12-1 ülésére megvalósul az ellenzéki pártok kooperációja Készülődések a kulisszák mögött (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ernszt Sándor győri beszédének a politikai életben élénk visszhangja támadt. A kereszténypárt tulajd önképen ez alkalommal először szállt nyíltan siikra a szabadságjogok, valamint a titkos választójog érdekében és különösen a nemzeti koncentrációs kormány alakítására vonatkozó kijelentései keltettek érdeklődést. Az első pillanatban az ellenzéki körök ugyan bizalmatlansággal fogadták Ernszt kijelentéseit azért, mert azt hitték, hogy a kereszténypártban fennálló bizonyos felfogásbeli differenciák miatt, Ernszt kijelentéseinek inkább akadémikus jellege van» de nincs gyakorlati értelme- Mint értesülünk, most Ernszt Sándorral ós több barátjával tárgyaltak a különböző ellenzéki politikusok és ¡meggyőződtek hogy a kereszténypárt elhatározta magát arra. hogy az ellenzéki polgári pártok kooperációját a parlamentben biztosítsa- A következő napokban több ellenzéki pártvezér fog tanácskozni Ernszt Sándorral és az erre az időre Budapestre érkező Thury Bélával. A tárgyalások sikerrel biztatnak. Ilyenformán valószínűnek látszik, hogy a november 12-én összeülő parlamentben az ellenzék már egységesen veheti fel a harcot. sőt arra is számítanak, hogy a kormánypárt úgynevezett Bethlen-csoportja most már nyíltabb fellépésre készül. A politikai időjósok u«y ítélik mej? a helyzetet, tekintettel arra, hogy a parlamentéi é nagyfontosságú javaslatok egyelőre nem fognak kerülni, izgalmas harc fog meginduln az üléstermen kivül és a kulisszák mögött• Gömbös nyilatkozata egy párisi lapban a marsei'lei gyilkosságról, Magyarország szomszédairól a revízióról és Varsóról Páris, október 30. Gömbös Gyula miniszterelnök kihallgatáson íogadta Georges Suar e z t, a Le Presse Budapestre küldött munka- _ | társát és nyilatkozott előtte a marseillei me. ! marscillei tragédiáról és arról a szerepről, rénylet ügyéről, Magyarország és szomszédai I amelyet a merényletben Magyarországnak tuviszonyáról, valamint varsói útjáról. A francia újságíró első kérdése ez volt: Mi a véleménye a miniszterelnök urnák a