Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-30 / 245. szám
6 0 CT M A Cí 7 A R ORSZÁG 1534 oktober 30: ROSHCl.Ö.H.O.á.1 vásároljunk szőrmét || szőrméi a legszebbek szőrmében vezet árban, minőségben utolérhetetlen. Kereskedők, alkalmazottak és a 6 órai üzletzárás (A Délmagyarország munkatársától.) Jelenlétté a Délmagyarorszag. hogv szombaton délben lezárták a kereskedők népszavazását, •mely a hatórai üzletzáiás bevezetésének kérdésében indult meg. A szavazás eredménveképen a hntórni zárás kapott nagy többséget. Az eredmény most is élénken foglalkoztatja Szeged kereskedőtársadalmát. A hatórai zárás bevezetésének kereskedő, és kereskedelmi alkalmnzotthivei vasárnap küldöttségileg keresték fel Körmén dv Mátvás országgyűlési képviselőt. A küldöttség élén dr. Szemző Gyula arra kérte Körmendyt, hogv járjon el a kereskedelmi miniszternél a hatórai zárás bevezetésének elrendelése érdekében. KŐrmendv támogatásáról biztosította a megjelenteket és megígérte, hogy nemcsak a kereskedelmi és iparkamaránál emel szót a hatórai zárás érdekében, amikor majd az ügy véleményezésére kerül a sor, hanem a budapesti illetékes helve. ken is eljár és mindent elkövet annak érdekében, hogy Szegeden is bevezessék a hatórai üzletzárást A kérdés iránt megnyilatkozó nngv érdeklődést bizonvitja a Délmngvnrorszán szerkesztőségébe még most, a szavazás lezárása után érkező nnsrv levéllnmes is. Az uíflbbtn érkezett levelek közül közöl iiik az alábbit: Tekintetes Szerkesztősén! Nem akartam a 6 flral záróra kérdésihez hozzászólni, mért alkalmazott vagyok és igy érdekeltségem nyilván csökkenti a hozzászólásom értékét. De mivel a másik oldalon Olyan eszközökkel próbálták a szavazás eredményét befolyásolni, amely eszközök korrektségét kétségbevonom, kénytelen Vagyok én is véleményt nvilvánitani. Sajnálom, hogy a: „Rólunk-nélkülünk" levélírója a hangzatos: „Égy a azt tudnám! De ki lát bele a női lélekbe? Ila okos ember volnék, egyszer megkérdezném, akkor azonban számolnom kellene minden eshetőséggel. Mert hátha azt felelt, hogy közönyös? Tessenek elhinni, az ilyen választ csak a kivételes okosok bírják el, nem a mugtimfajtájii gyámoltalan szerelmesek. Előre sem julok ezért, félek a témától. Az Isten áronban szokott segíteni, igy történt most is. — Melyik a kedvenc virága? — kérdezte Anka. — A rer.rda. — Én az ibolyát szeretem, de mostantól átpártolok a rezedához, -• mondja. Azóta hárfcirl ágyat Is termel. Máskor meg én kérdeztem meg — Melyik a kedves csillaga? — Az északi sarkcsillag. — Érdekes! Nekem az esthajnali, de mától fogva amazt szeretem Ugy örüli ennek, mintha lehoztam volna a csillagokat, hogy játszadozzon velük, ragyogó kaviC«ökkal a Vág medréből, amik szikrázva üzengetnék a titokzatos magosba. A verandán ültünk, csak a felfutókon át jutott nuzzánk a napsugár s Anka különösen szomorú volt. — Nem is tudom, hogy miért élek, mondta bágyadtan s két vékony karja ugy lógott le, mintha törött szárnyak lennének. -«- Mit csinálna maga nélkül az ezredes ur? — kérdeztem ijedten, de bizonyisten nem az ezredesre gondoltam. — Nagyon keveset érdeklem én, folytatta a lánykám, ő csak az álmait szereti s a magyar sors leszi krserüvé. — Hát kívüle nincs senkije — kérdeztem szörnyű szívszorongva. — Azt hiszem, nincs, felelte Anka és könnyes t et t a szeme. Jaj, csak ne lennék olvan gyámoltalan! Mit kell tízezer közül" álnév alá rejtőzve, a következő napon pedig a szorgalmas levélíró, kétségtelenül igen palirozott és hibátlan stílusával „Egy munkás" álnév alatt fejtegette a szakmák érdekét, mert igy az olvasók közül sokan nem veszik észre a levél sugalmazott voltát. Az „ Egy a tízezer közül" is, meg „A munkás" is azt fájlalta, hogy a kereskedő urak 6 és 7 óra közti villany árát akarják megtakarítani. • Hát ez kétségtelen is és akármennyire fáj ls ez a levélírónak, az egyik célja a mozgalomnak és csak a közönség hasznára fog szolgálni, mert ha esökken a rezsi, akkor csökken a portéka ára is. A közönség 99 százalékban jóindulattal támogatja a kereskedőt és az alkalmazottak e mozgalmát, mlntahogy nem volt semmi kifogása az ellen sem, hogy az alkalmazottak az esti 10 órai, 9 órai és végül 8 órai zárórától elérkeznek a 7 órai záróráig és végül a 6 órai — az egész országban általános zárórával eljussanak az átlagos 9 órai munkaidőhöz, ami még mindig hosszabb, mint bármely más dolgozó ember munkaideje. A közönség igazságos és az sem készséges, hogy a közönség nagy részét az alkalmazottak teszik ki, akik szintén vásárlók. Ami a levélíró „szociális" érveit illeti, hát itt azután igazán elárulta mágát: ily vehemenciával még egyetlen nő sem ment neki az alkalmazottak érdekeinek. Az egész világon mindenütt a nők járnak élői a szociális eredmények kivívásában, éppen csak ez az egv szegedi „nő" megy nekünk azért, mer! már 6 órától szeretnénk olvasni, sétálni, sportolni, kultitr- és társaséletet élni stb. 7 órakor és nem éjszaka moziba járni és a színházba, ha néha elmehetünk, pontosan és nem félórás késéssel megjelenni, mert ugv-e köztudomású dolog, hogy ha 6 órakor zárunk, akkor még nRmmnwmwviiiiaiMnnnMnnNBanBVMnHBni ilyenkor mondani, vagy tenni? Alig tudtam kinyögni. —Majd kerül egy hü sziv s az mindent pótol, anyát, apát, egész világot. Higyje el, kedves Anka, én bizom benne, csak ne sírjon, mert azt nem bírom el. De az én édes kis lányom most kezdett csak igazában zokogni, még az arcát is elfedte a tenyerével. Anka, biztattam, nem szabad, ne legyen olyan.. Anka tovább sírt, amit okvetlenül meg kellett szüntetnem ezért azt véltem a leghelyesebbnek, hogy elveszem a kezét a szeméről. Csodálatosképpen hagyta, de a keze ott maradt nálam. — ígérje meg, hogy máskor nem lesz ilyen csun ^a condolata. Csak a fejét ingatta szomorúan. Most mit jelent ez? Szót fogad? Tiltakozik? — Magának csak mosolyognia szabad, az illik a lényéhez. Kérem szépen, mosolyogjon. Megint osak ingatta a fejét, de a szeme szivárványa már felragyogott. — Anka, mondtam akkor fuldokolva Anka . t Néztünk egymásra s ez oHsn bo'dogság volt, hogy talán egyszer adódik az életben A kezét fogtam, egymásra néztünk, a szivünk dobogott és igy is maradt minden, há már ngv értem, hógy akkor a belső sZoiiában nbbflhagyótt at ezredes horkolása s áZ öreg ur álmában szokása szérint vezényelni kezdett. Olyan hirtelen lőtt, hóffv soha meg nem értem, miért lelkesített fel annyira. De nem osak engemj hanem Ankát is, aki a másik pillanatban már ótt volt a karómban. Szemét behunyta s mondani akart valamit, de nem sikerült, mert... izé... magilnk közt maradion, kérem . a gvönvörü ajka mással volt elfoglalva. Mégis, boldog mosolyán tul, mintha megértettem volna, mit mond: — A ió apus vezényelt,.. egy félóráig tart, amig a késői vevőket kiszolgáljuk, az üzletet rendbehozzuk stb. Azt az állítást pedig, hogy alig egy tucatnyi lenne az, aki saját elhatározásából szavazott, a többi meggyőződés nélkül, rábeszélésre adta volna le szavazatát utasítsák vissza a kereskedő urak, akik között éppen Szeged legtekintélye. sebb kereskedői foglalnak helyet, nem beszélve az ország összes nagyobb városaiban élő többi kereskedőkről, akik mind 6 órakor zárnak. Még a fa- és szénszakma köréből is vannak vagy tizen, akik nyilvánvaló érdekeik ellenére igennel szavaztak, általános kereskedői érdekből. Bizonyára nagyon sok olyan fakereskedfl .van és lesz, aki mindén jóravaló munkásnak szívesen hitelezi másnapig a 25 kiló fát Vagy szenet és amiatt senki sem fog dideregni, mert 6-kor fogják zárni a fásüzleteket, mint ahogy azért sem didergett senki, mert 8 óráról 7 órára rövidült a fakereskedők munkaideje. Azt az érvet, hogy a 6 órás záróra hívei jórészt segédek nélkül dolgoznak, stb. nem is érdemes visszautasítani, hiszen a Kárász-ucCai kereskedők többsége is a fi órai zárás mellett szavazott, sőt éppen a divatárukereskedők, textilesek és kézmüárusok nagy többsége „erőltette" aS Igennel szavazást, amiről a levélíró könnyen meggyőződhetett volna. Az pedig köztudomású, hogy a gallért, zsebkendőt, harisnyát stb. az asszonyok szokták megvásárolni és statisztikai tény az, hogy a vásárlók 90 százaléka nő. Ha tehát „munkás" barátunk felesége ahelyett, hogv a „műhely" előtt bevárná férjeurát, 6 óra előtt bevásáról, ezentúl sem lesz megakadályozva vásárlásában. A forgalom tehát nem fog emiatt csökkenni! Jól informált munkás barátunk hiába próbálta ezt az akciót a vevők elleni barátságtalan aktusnak feltüntetni, mert a vevőik velünk tartanak. A szavazás után tehát „munkás" barátunk kivánsága nem fog teljesülni és a kereskedők bele fognak nyugodni a túlnyomó többség kívánságába és a Végén Ők fognak ennek a legjobban örülni. Ezzel kívántam — szavazás után — ezt a harcot lezárni, mert demokratikus országban, tehát nálunk sem illik a túlnyomó többség szavazatával szembehelyezkedni, hanem abbla bele kell nyugodni. Vagyok soraim közléseért hálás köszönettel: E<ry magánalkalmazott. Fűzők, me'lfartók, nyakkendők készítését, javítását, alakítását vállalom legolcsóbban legújabb Fiirct FF7C» KosSuth u- 25 edivat szerint «UIOl Ll ¿91 Tegyen oróbareödelést Keresd Az Esi szMseit. Uj országos játékot rendez Az Est. Október 29-től naponta izgalmas hajsza nagy készpénzjutalmakkal. Ki nem emlékszik Az Est tavalyi nagy kulcskereső versenyére? Az Est elrejtette a kulcsot, kiadta a jelszót, hogy „keresd a kulcsot!" s az egész ország kereste lázas izgalommal Az Est kulcsát. Aki megtalálta Az Est-kulcsot, nagy készpértzjutalmat kapott, ha a kulcsot bevitte a szerkesztőségbe, vagy vidéki városokban átadta Az Est bizományosának. A pompás és főleg hasznos szórakozásból, a kulcskerescsből országos játék, láz, szenvedély, végül divat lett. A hölgyek már kis ékszer-kulcsokat hordtak aranyoól-ezüstből, s ha két ember bárhol összetalálkozott, ez volt az első kérdés, a beszélgetés első témája: hol Az Est kulcsá? Az Est most, mint értesülünk, a tavalyihoz hasonló országos versenyt rendez olvasói szórakoztatására. A verseny kulcsa — hogy ennél a szónál maradjunk — maga Az Est. A lap mindenki által jól ismert cimbetűib „Az Est" szót az eredeti miivészi betüformában fémbe, vésik s naponta több ilyen fémbevésett Az Est plakettet fognak elrejteni Budapesten és vidéken. Minden vidéki városra kiterjesztik a ha jszál, amelyhek szerencsés győzteseit most is hatalmas készpénzdiiakkal jutalmazzák. Október 29-én kezdődik Az Est uj versenye, amelvnpk jelszava ez lesz: Keresd Az Est százpengőseit! Naponta fogja közölni Az Est azokat a mulatságos, kedves, önmagukban is szórakoztató szövegeket, amelyeknek helyes értelmezése rávezeti az olvasót a 100 pengőt érő plakett rejtekhelyére. A földön, sőt a játékban I hever a pénz. — csak meg kell találni!