Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-25 / 241. szám

SKEOED, s*f)rkp»ilfl»é(j- Somogyi uccb S2..k.em, Telefon: 23-33—Rlndrthlvotnl kölcíHnkilnyvtAr «* tegylrodn : Aradi urrn S. Telefon : t3-<H>. - Nyomdo : L»w , —s-t uccu 10. Telefon- 13'On. TAvIri»« levélcím: DélmnaynrortiAa Seeqed Csütörtök, 1954 oki. 25. Ara 12 fillér X. évfolyam, 241. sz. BnHKMSMMRPBiaNiP!UKlJL!t1!lli5|i!JV i'WIW.il'.j' ¿a 1 ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 VldíKen «» Budapesten 3.60,kllllbld«n 0.40 penqO- * Egyes szám Ara hétköz­nap 12, vasár, és Unnennap 20IU1. Hlr­itetések felvétele tarlta szerint. Menle­leni« héttő kivételével napontn tegijol Napi 5 fillér és a háziipar A képviselőház formális ülésén is történt nagyjelentőségű esemény, a napirendi vita során a békési és csongrádi földmives nép ke­reseti viszonyai is szóbakerültek. Az egyik képviselő rámutatott arra, hogy a leg­lelkiismeretesebben és legpontosabban össze­állított adatok szerint a földműves nép kere­setéből egy öttagú család mindenegyes tag­jára napi — öt fillér esik. Ez az adat kell, hogy felkorbácsolja a lelkiismeretet. A fajvédelem és nemzetpolitika itt keressen munkaterületet és itt találja meg felvállalandó feladatainak egy nemzedék életét betöltő sorát: napi öt fil­lér esik a békési és csongrádi földmives ma­gyar nép népes családjának minden egyes tagjára. Itt nincs egyke és nincs egyse, de — meddig nem lesz? Ha a világrakerülő gyereknek meg kell halnia, mert ahol öt fil­lér esik felnőttnek és gyereknek min­den napjára, ahol öt fillér kerestből kell fedezni a napi szükségleteket, ott a legjobb szándék s a legoltalmazóbb szeretet sem találhatja meg a világra­tévedt gyerek életbentartásának feltételeit. Ha a több születés mellett a nagyobb csecsemő­halálozás áll, ha gyereknek, felnőttnek el kell pusztulni, mert a napi öt filléres kereset a munkabírásnak az életerőnek fentartására ka­tasztrofálisan kevés, akkor nem vigasztal s nem kelthet megelégedést az a tény, hogy ezen a vidéken az egyke ellen nem kell még küzdeni. A csongrádi adatok s a szegedi adatok kö­zött már nagyon kevés a különbség. A sze­gedi viszonyok még jobbaknak — látszanak, mert a város használatra még ad földet s a rendezett élet látszatát jobban tudja mutatni a szegedi föld, mint ahol a napszám bizonyta­lansága az egyetlen alapja és fedezete az életszükségleteknek. A szegedi haszonbéres rendszer azonban a mai terményárak mellett lakáson kivül s némi munkaalkalmon tul alig nyújt többet a városi haszonbéreseknek s ha egyszer egy becsületes agrárszociográfus a szegedi haszonbéres nép életvitelének adatait felkutatná s az adatokat mérlegként állítaná össze, nem sokkal megnyugtatóbb és nem sokkal vigasztalóbb képet kapnánk, mint ami­lyent a csongrádi és békési adatok tárnak a magyar lelkiismeret elé. S ezek az adatok adnak különös hangsúlyt annak a törekvésnek, mely — végre arra vál­lalkozik, hogy háziiparra tanitja meg s háziiparra szoktatja a város Ínséges munkása­it. Különös szerencsétlensége a szegedi nép­nek, hogy vagy érzéke, vagy kedve hiányzik a háziiparhoz. A h al a s i asszonyok csudála­tos szépségű csipkéjükkel kimentek már a világpiacra, Hódmezővásárhelyen nem csak az asszonyok, de a férfiak is foglal­koznak kézimunkával s az úgynevezett fiié­munka terén kiválóat alkottak, bár nem ez az egyedüli neme annak a kézi munkának, amit a vásárhelyiek a változó gazdasági viszo­nyokhoz képest különböző mértékben, de mindig kenyérkeresetté tudtak tenni a maguk számára. Itt van Tápé a gyékényiparral, munkát és kenyeret ad mindenkinek, akinek más munkája nincs. Dorozsmán is egyre több jelentősége van a szőnyegkészitésnek s a kendőkötés is háziipara a dorozsmai sze­génységnek. Szeged egész vidéke háziipart űz, az egész vidék mindenütt a szorgos kezek és találékony értelmek összefogásának ered­ményeit mutatja, csak Szegeden keres­sük hiába a háziipar nyomait, a szegedi nép csak azt a munkát szereti s csak azt a munkát folytatja, amit a föld ad számára s ha ősztől tavaszig mezőgazdasági munkát végezni nem tud, akkor kénytelen megeléged­ni a munkára való előkészület időtöltésével. A legnagyobb elismeréssel emiitjük meg most is az ipartestületnek azt a kezde­ményezését, amellyel az inségmunkálatokkal kapcsolatban a háziipar meghonosítását s az inségmunkásoknak háziiparra való tanítását sürgetik s a legnagyobb elismeréssel nyugtat­juk a népjóléti ügyosztálynak munkásságát, nemcsak azért, mert ennek a tö­rekvésnek szolgálatába állott, hanem azért is, mert fáradhatatlan tevékenységgel s friss öt­letekkel igyekszik a várost ennek a súlyos problémának megoldásához közelebb vinni. A v á r o s n é p é t m e g k e 11 t a n i t a n i a háziiparra s a munkanélküliség problé­májának megoldását, ha az csak részleges lesz is, minden esetre ebben az irányban is (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: A bécsi „Stunde" párisi hírforrás alap ján Göring és Göbbels elleni merényletről adott hirt. A hir szerint Göring és Göbbels sér. keresni kell. ^ És — egyszer már hozzá kell ennez kezde­ni, ha azt akarjuk, hogy évek multán az eredmény nyomai kezdjenek mutatkozni. Hozzá kell egyszer már fogni ezen a tradí­ció nélküli földön is, mert nincs más megoldás, ami ennél többet és ennél jobbat igérne. Ma nem lehet megélni öt hold föld terméséből, amelyen rozsot és burgonyát ter­melnek s nem találhat munkát ezen az öt hol­don egy család minden munkabíró tagja. S különösen nem lehet megélni akkor, ha ez az öt hold is bérelt föld, amit mór csak ezért, de a tőke hiányában sem lehet ugy indusztriali­zálni, hogy több munkaalkalmat és több ke­resetet adjon. A háziipar elfoglaltságot és ke­resetet ad s olyan elfoglaltságot és olyan ke­resetet, ami semmit nem foglal le magának a mezőgazdasági hivatás folytatásából. Kenye­ret és munkát ad az, aki a háziiparra megta­nítja a szegedi népet s mert ma a munka és a kenyér a legnagyobb társadalmi erőténye­ző s a legszilárdabb rendfentartó, közeli és távoli célok, kis és nagy feladatok egyaránt ennek a kezdeményezésnek megvalósítását sürgetik. tetlen maradt, de kíséretükből többen áldozatul estek a bombamerényletnek. Az „Echo" cimü párisi lap berlini külön tu­dósítója cáfolja a merényletről szóló hírt. Rágalom~offenzivát kezdtek Magyarország ellen a belgrádi lapok Magyar válasz a példátlan támadásra Öngyilkosságot kíséreli meg Sándor király volt udvarmestere — Újra börtönbe kerültek a kisebbségi vezérek Belgrád, október 24. Gömbös Gyula mi­niszterelnök varsói útjával a szerb félhivatalos „Vreme" is foglalkozik és példátlanul durva tá­madást intéz Magyarország és Lengyelország ellen. A cikk olyan rosszindulatú, hogy összes eddigi magyarellenes támadásait felülmúlja. A Vreme ezenkívül u jabb Budapestről keltezett jelentést közöl. Eszerint Sándor király meggyil. tolásának hirét megtudva, Magyarországon mindenki el volt készülve arra. hogy Jugoszlá­via rögtön szét fog esni. A budapesti sajtónak irásmodora, — mondja a Vreme —, a Népszö­vetség elé terjesztendő, hogy bizonyíték legyen Magyarország rossz indulata mellett. Tíz napon át az egész magyar állami gépezet semmit sem állapított meg, amivel magyarázhatná a me­rényletet. illetve azon személyek eljárását, akik oly biztonságban éltek Magyarországon. Ma­gyarország azt várta — iria továbbá a Vreme —, hogy erős nemzetközi közbelépéssel el fog­ják rendelni, hogy lépjen fel Percsecz dr., Ar­tukovich és a többi terrorista ellen, akik Ma­gyarországon tartózkodnak. A cikk végül amiatt háborodik fel. hogy állí­tólag október 28-án a magyar irredenta körök Nagykanizsán tüntetést akarnak rendezni Ju­goszlávia ellen. A szövegből ugy lehet kivenni, hogy ott egy országzászló felszenteléséről van szó. Rárifó^zlemény a szerb izgatások e'fen Budapest, október 24. A magyar rádió szer­dán este a következő közleményt adta ki: — A marseillei gyilkosság után a cseh sajtó és a francia lapok egyrésze azonnal a legóíe­Bécsi jelentés szerint merényletet kíséreltek meg Göring és Göbbels ellen ? Páris cáfolja a hirt

Next

/
Oldalképek
Tartalom