Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-24 / 240. szám

ÖCt MAGYARORSZÁG xománccti D • i ff • í) • ógy.hogy Fogai mégis Fényesen Fehérek maradjanak, csakis ODOL-FOGPÉPET használjon. AZ F OGPEP a legfinomabb anyagokból készül, amelyeknem sértik fogainak zománcét és mégis fényes fehérré csiszolják azokat Az ODOL-FOGPÉP a kolloid alkatrészek nagt, mennyisége következtében erősen ibsorbeáló erejű, tehát alaposan megtisztítja a Fogakat és megszabadítja mindenféle kellemetlen szagtól, festőanyagtól és tiazfátlansdatóL 350 városi kisegzisztencta kenyere 4 Yárosi kezelők, dlpiokok és altisztek pótilfetményei — Fellebbezés a közgyűlés határozata ellen 1934 október 24. Szigorított dologházra Ítélték az éjszakai tolvajt (A Délmagyarország munkatársától). Tavasszal a környéki községekben sorozatos lopások történtek- Sokáig nem akadtak a tettes nyomára, mig egvszer a károsult egyik orgazdánál felismerte az ellopott ruhaneműjét Ezen a nyomon a rendőrség elfogta a tolvajt Durkó Boros Pál 30 esztendős napszámos személyében, aki egy Kálvária-ncoai hónapos szobában lakott és kétlaki életet élt. Nappal 'eljárt munkára- amikor pedig beállt a sötétség, összelopkodta mindazt, amihez hozzá tudott férni. Baromfit, ruhaneműt, élelmiszert ós ékszereket lopkodott össze. A holmit azután olcsón értékesitette. Durkó Boros Pál 8 rendbeli lopás. 4 rendbeli csalás és orgazdaság vádjával terhelten a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa elé került- Kedden volt ügyében a főtárgyalás, a napszámos beismerte a bűncselekményeket és azzal védekezett, hogy nyomorgott- A törvényszék szigorított dologházra itélte, amelynek idejét 3 éiwben állapította meg Az Ínségesek és a háziipar (A Délmagyarország munkatársától.) Többször felmerült már az a kérdés, hogy Szegeden alig foglalkoznak háziiparral, amely pedig jelentős kereseti lehetőséget biztosit. A város népjóléti ügyosztálya is foglalkozott a kérdéssel, majd Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő ter jesztett a város hatósága elé részletes javaslatot. A javaslat cél ja: a náziiparoknak Szegeden való meghonosítása. Az érdekeltségek vezetői dr. Kernen esy Tibor t. tanácsnok, a népjóléti ügyosztály vezetőjének elnöklésével ülést tartottak, amelyen részletesen megvitatták a kérdést. A háziipari felügyelőség, a kereskedelmi és iparkamara, a kereskedők szövetsége, az iparfeliigyelőség. va. lamint az ipartestület képviselői is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy feltétlenül meg kell honosítani a városban a háziiparokat. Az értekezlet akként határozott, hogy a városi inségmunka keretében tanfolyamokat tart. amelyeken megfelelő szakoktatók képzik ki a jelentkezőket 7Í kereskedők szövetségének képviselőie, Varga Mihálv elnök a kereskedők támogatását helyezte kilátásba. Véleménye alapján a kcszitett áruk elhelvezhetők lesznek. Az értekezlet felhívja azokat az ínségeseket, akik az egyelőre bevezetni szándékolt iparokkal: rongyszőnyegszövés, rp ff ín szövés, kézimunka (neccmunka) foglalkozni kívánnak, hogv az ipartestületben a hivatalos órák alatt jelentkezzenek. Egvuttal a város kereskedőit is felhívja a szövetség elnöksége. hogv vállalják a termelt ipari cikkek elhelvezését. A_ vonatkozó ajánlatok ugvancsak a fent megielölt cikkekre szintén az ipartestület hivatalában ?elentendők. A legjobb kilátásokkal indult meg az akció minden reménv megvan arra, hogy sok ínséges talál munkaalkalmat. (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a közgyűlés a kisgyűlés javaslatára megvonta a pcrtAlletményt a kezelőktőldíjnokoktól és altisztektől. A határozatra a belügyminiszternek az a leirata szolgáltatott okot, amellyel az 1934-ik évi költségvetést visszaküldte. Pásztor József szerkesztő ez ellen a határozat ellen a következő fellebbezést adta be: Méltóságos Polgármester Ur! A város októberi közgy ülésesnek azt a határozatát, amely a keze'ók, diniokok és altisztek pótilletménveft megvonta, megfellebbezem ós kérem, szíveskedjék fellebbezésemet a belűgvminiszter ur őnagyméltóságához felterjeszteniA kisgyülési javaslat s igy a közgyűlési határozat is, amely a kisgyülési iavaslatot elfogadta, a belügyminiszter ur 126.939—1934. számú leiratán alapult. Ez a leirat felülvizsgálat tárgyává tette a város 1934. évi költségvetését és tanulságos észrevételeket tartalmaz ugy a költségvetéssel, mint az üzemek vezetésével kapcsolatosan- A pótilletményeikről a leirat a többi kőzött a következőket mondja: ,,Megjegyzem, hogy annakidején a város olyan állások után is állapított meg pótilletményt, amely állásokkal egybekötött teendők bonyolultnak és felelősteliesnek nem tekinthetők. Mintl.'ogy azonban a város anyagi heüyeete annakidején ezt lehetővé tette, a pótilletmények engedélyezése ellen nem tettem észrevételt- A város jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetében azonban fel kell hívnom a város közönségének figyelmét arra. hogy a pótilletménynek még további csökkentésére van szükség, minthogy a fenti törlés után a költségvetésben ily címeken meghagyott összeg még mindig jóval meghaladja az adóalap 10 százalékát. Ezért felhívom a város közönségét, hogy a városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak pótilletményeit, — különösen abból a szempontból, hogy a törvényben az ügykör bonyolultsága és felelősségteljes volta tekintetében megállapított feltételek fennforognak-e, vegye ujabb felülvizsgálat alá és hozandó határozatát hozzám teriessze fel." A leiratból kiderül, hogy a belüevmbilsTter urnák nem az a célja, hogy egyes kategóriák nótil' tménye telieseri elvétessék. hanem az, b"gv a pótilletmény te'iesen elvétessék, hanem az, hogy a nótiíletmény olyan módon szabályoztasiék, hogy az adóalap 10 százalékát ne haladja meg. Ezzel szemben a közgyűlési határozat 256 kisegzisztencia, — javarészt a legkisebb egzisztencia a városházán- — pótülchrényét egyszerűen elvette s ezzel a mai mostoha viszonyok között mélven sújtotta a legkevesebbet