Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-04 / 224. szám

DEMAGYARORSZM SZEGED, ScerkeszMMég: Somogyi ueoo Stz k ero, Teleíon: 23-33.^H.Iad6hlvotol kdVc»«nk«Dyvl<U é» Jegylrodo : Arodl ucca S. Telefon : 13-00. - Nyomd® : L»w • 1-6« ucca 1». Teleion - TAvlrníl ¿s levélcím: Délmnnyprort^ftfl »»eged A közigazgatás nyilvánossága A székesfőváros pénzügyi bizottsága tárgyalni kezdte a költségvetést s — n y i 1 v á nos ülésen kezdte meg a tárgyalást. A magyar önkormányzati közigazgatás a nyilvánosság levegőjében erősödött meg, a nyilvánosság éltette és táplálta azt az önkormányzati rendszert, amiben ön jogúvá nőtt fel e polgárság s amiben a közéleti iskoláját végezte el. De jött alexScitovszkys amikor öí éweí ezelőtt kiszolgáltatta a magyar ,törvényhatóságokat a pártpolitikának, egy csapással vetett véget a közigazgatás nyilvánosságának. A bizottságok csak zárt ülésekben tanácskozhatnak s a nyilvánosság elé csak az kerül ki, amit a bizottsági elnökök a nyilvánossággal közölni helyesnek tartanak. S most Budapest szakított ezzel a nyilvánosságtól irtózó rendszerrel s kinyitotta annak a bizottságnak kapuit, melyben a költségvetéstx kezdte tárgyalni. Milyen ünnepélyes szavak, milyen megindult fogadkozások, milyen dörgő mozsárágyuk köszöntötték a felszólalók szavain keresztül a nyilvánosság bevonulását. Mennyire átérezte mindenki, Jobbról és balról egyaránt, hogy végzete6 e n t é v e s. intézkedése a törvénynek a nyilvánosságnak kirekesztése. A lex Scitovs z k y már ötéves, de már — hat éve hozzá kellett volna kezdeni a megreformálásához. Ennek a reformnak van egy egészen egyszerű módja: hatályon kivül kell helyezni az egész törvényt. A közigazgatás sokkal jobb volt e törvény előtt, mint amilyen utána lett. A törvénynek olyan súlyos hibái vannak, amelyekkel az erényei nem érhetnek fel s a közérdeket sokkal jobban szolgálná a nagy hibáknak kiküszöbölése, mint a csekély ¡előnyök megtartása. Nincs itt helye annak, hogy e törvényalkotásnak kijáró kritikát öszszefoglaljuk, talán — ex uno disce omnia, — elég rámutatnunk arra a végzetesen hibás s szerencsétlenül ártalmas rendelkezésére, amivel egyetlen szavazónak megadja azt a fogot, hogy kétezer szavazó egyhangú akaratát megsemmisítse. A törvény szerint minden választásnál azok lesznek a rendes tagok, akikre több szavazat esik s azokból lesznek a póttagok, akik kevesebb szavazatot kapnak. Ha most kétezer szavazó egyértelműen és egy akarattal ugy szavaz le, hogy A legyen a rendes tag és B legyen a póttag, de a kétezeregyedik szavazó csak B-re szavaz le, akkor B 20Ó1 szavazatot kapott s igy r e n d e s tag lesz, mig A, akit 2000 szavazó akart rendes tagnak, csak póttag lesz, mert. e g y et 1 e n szavazat kétezer egyhangú szavazatot meg tud változtatni. Az a törvény, amelynek ilyen intézkedései vannak, üldözte ki a nyilvánosságot az önkormányzatból. A nyilvánosság kénytelen volt emigrálni az önkormányzati közigazgatásból s helyét elfoglalta a pártpolitika titkossága, nyilvánosságtól irtózó ügyintézése. Azelőtt a polgárság választottai intézkedtek és határoztak a nyilvánosság ellenőrzése mellett, most a pártok kiküldöttei, a pártérdekek strázsamesterei intézkednek a nyilvánosság ellenőrzése nélkül. Ezt tette a törvényhozás többsége a magyar önkormányzattal s a magyar önkormányzatból. Ám ha Budapest azország ékszere lett,, akkor a budapesti városvezetés belátásának adj a meg a magyar törvényCsütörtök, 1934 okL 4. Ara 12 fillér X. évfolyam, 224. sas. m** ELŐFIZETÉS: HaVonln helyben 3.2(1 Vidéken M Budapesten 3.6«, kUlllildHn 0.40 pengd. <• Egye* *r,Am Ara hétköznap 12, vníftr- és Ünnepnap 20 1111. Hírdetések felvétele tarlta sierlnl. Me«lelenlk h«HO kivételével naponta reajin hozás a neki kijáró jelentőséget, súlyt és tekintélyt. Ha Budapest városvezetősége belátta azt, hogy a nyilvánosságot — b ü n kizárni az önkormányzatból, akkor a magyar törvényhozás a szürke vidéknek is adja meg az ékszer-fővárosnak visszaadott jogot. Ha a közélet tisztaságának szüksége van a tárgyalások nyilvánosságára, akkor nyissák ki a vidéki törvényhatóságok tárgyaló termeit is a nyilvánosság előtt. A vidéki önkormányzatok részesei már csak a maguk reputációja kedvéért sem mondhatnak le a közéleti tisztaságnak ama biztosítékairól, amelyek a fővárosi önkormányzat tényezői számára meg vannak adva. A bizottsági üléseken igen sokszor magánosok kérelmei felett kell tárgyalni, egyéni érdekeket kell összemérni a közérdekkel s nemcsak a polgárságnak van szüksége arra, hogy a tárgyalások anyagának megismerésével szerezze meg magának azt a nyugalmat, hogy képviselői a közérdeket szolgálják, de a polgárság képviselőinek is szükségük van arra, hogy a nyilvánosság ellenőrzése alatt végezzék nehéz és terhes feladatukat. Nemcsak a cégtulajdonosnak van szüksége arra, hogy bizni tudjon pénztárosában, a pénztárosnak is szüksége van arra, hogy munkaadója megbízzon benne. Az önkormányzati élet teljességéhez szükséges bizalomnak legelső, egyben nélkülözhetetlen feltétele a nyilvánosság. Elég volt öt évig zárt ajtók mögött végezni a kötelességet s vállalni a felelősséget a zárt ajtók mögötti munkáért. Ha a részvénytársaság nyilvános számadással tartozik, akkor sokkal inkább nyilvánosság előtt számadással tartoznak azok, akik a város ügyeit intézik s akik a közérdekkel szemben érvényesülő magánérdekek jogosultságának mértékét megállapítani jogosultak. Adjuk vissza a közigazgatást a nyilvánosságnak s ebben a gyanakvó s bizalmatlanságra hajló világban helyezzük a mi tiszta és tisztes közigazgatásunkat a nyilvánosság ellenőrzése és védelme alá. Mentelmi ügyeket tárgyal az őszi parlament és novemberben ujabb vakációra megy Nincs tárgyalásra előkészített törvényjavaslat a minisztériumokban (Budapesti tndósitónk telefon jelentése.) A po. litikai köröket rendkívül érdekli, hogy a kormány az őszi parlamentet milyen törvényjavaslatokkal akarja foglalkoztatni. Megbízható helyről nyert értesülésünk szerint bizonyosnak látszik, hogy ebben az évben a választójogról szóló törvényjavaslat, amelynek beterjesztésére a kormány úgyszólván Ígéretet tett, nem kerül a Ház napirendjére. Nem készült el a hitbizományok reformjáról szóló törvényjavaslat sem, sőt értesülésünk szerint ebben a pillanatban csupán a földmüvelésügyi minisztériumban dolgoznak néhány kisebb jelentőségű javaslatonPolitikai körökben arra számítanak és ma már nyíltan is kifejezést adnak ennek a felfogásnak, hogy az őszi parlamenti kampány megehetősen sovány tartalmú lesz. Valószínű, hogy mindjárt a parlament összeülése után, novemberbén, hosszabb szünetre megy a Ház. A tulajdonképeni parlamenti idény legfel jebb december közepén indulhat meg, ha addigra elkészülnek a jelentősebb törvényjavaslatok Hangsúlyozták beavatott helyen munkatársunk előtt azt is hogy a felgyülemlett mentelmi ügyeket óhajtja a kormány letárgyaltatni, hogy az év végére ebben a kérdésben tiszta helyzetét teremtsen. Ezzel szemben ellenzéki körökben azt hangsúlyozták,, a mentelmi ügyek tárgyalása kétségtelen jele volna annak, hogy a kormányzat nem mer hozzányúlni a kritikusabb problémák megoldásához, éppen ezért máris erősen készülnek arra, hogy mindjárt a parlament összeülésének elején koncentrikus támadást intézzenek a kormányzat ellen. Budapest törvényhatósága feliratilag tiltakozik az OTBA-rendelet elle Budapest, október 3. Budapest törvényhatósági bizottsága szerdán rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen Wolff Károly indokolta meg a rendkívüli közgyűlés összehívását. Ennek oka az, hogy a keresztény párt tiltakozni akar a polgármesternek az ellen a rendelkezése ellen, hogy a főváros szolgálatában álló orvosok lépjenek ki a Magyar Orvosszövetségből. Wolff Károly szerint a polgármesternek ez az intézkedése ellentétben van a magyar alkotmányossággal. Indítványozza, hogy a közgyűlés helytelenítse a polgármester kiadott rendeletét és kérje fel ennek visszavonására. A törvényhatósági bizottság a kormánytól is kér je a sérelmezett rendelet visszavonását és hasonló álláspontra kérje fel a társtörvényhatóságokat is. P e y e r Károly egyetért Wolff Károly indítványával. Diósszeghy János a nemzeti szabadelvű párt megbízottja indítványozta, hogy a közgyűlés sürgős felirattal forduljon a kormányhoz, hogy az OTBA-ügyben kibocsá jtott határozatát vonja vissza és vegye fel újból a tárgyalások fonalát az Orvosszövetséggel. F r i e d r i c h István elfogadta Wolff Károly javaslatát. Fábián Béla és S i p ő c z Jenő polgármester felszólalása után megszövegezték a közgvülés elé terjesztendő két kérdést: 1. Hozzájárul-e a közgyűlés a kormányhoz intézendő felirathoz? 2. módot ad-e a polgármesternek arra, hogyj