Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-24 / 240. szám

DELM aöYAKORSZAG MBOED, 9serkeaalM6g: Somogyi ncco ll^Lem,Telefont Kiadóhivatal kmoUnkKnyvtAr «« Jegyiroda - Aradi ucca 8. Telefon : 13-00. — Nyomda : Lílw tlpói ucca 19. Telefon - 13^oA. Tavtrntl M levélcím : Dtlmagyarana*g Saeged Szerda, 1934 oki. 24. 4ra 12 fillér X. évfolyam, 240. sz. ELOriZETtS: KaVonta helyben 3.20 Vidéken «• Bndapetlen 3.00, kuiimddn 8.40 penqrt. * Cgyea <zAm Ara hétkdz« nap 12, valár* és Ünnepnap 20 illl. Hlr. detéiek felvétele farlla «zerlnf. Mentelmik béna Kivételével napontn renoel Inségmunka Nem szeretjük, hogy van, de Ka már van, szeretnénk, hogy jól csinálják meg. Az inségmunkát a mai idők gazdasági nyomorúsága termelte ki. Helyettesitője a munkanélküli segélynek s célja az, hogy legalább a nehéz téli hónapok folyamán az emberi megélhetés minimumát biztosítsa a reászorultaknak. Fényesnek azt az ellátást, amit a társadalomnak ezek a nagy lakomából kiszorultjai a közülettől kapnak, mondani éppenséggel nem lehet. A költségvetési vita során nem egy gyakorlati és mindamellett emberi érzésektől áthatott felszólalás hangzott el, hogy miként kellene az inségmunkát jól, céljának megfelelően és a közületre is hasznos módon megszervezni. Mert ha már van inségsegély, amelyet ínségmunkákra kell fordítani, sem a közület, sem a reászorultak szempontjából nem lehet közömbös, hogy miként történik ennek az egyesek szempontjából csekély, de végeredményben a mai viszonyok mellett számszerűleg tekintélyes összegnek felhasználása. Nem árulunk el vele titkot, ha azt mondjuk, hogy a múltban történtek tévedések, sőt súlyos hibák az inségsegély felhasználása es az inségmunkák elrendelése körül. Kétszer is megismétlődött, hogy a tél már a nyakunkon volt, az inségakció megkezdődött és az utolsó pillanatban kapkodva, rendszertelenül történt a munkák kiadása. Ami az inségmunka körül történt, szinte azt az impressziót kelthette a be nem avatottakban, mintha a hivatalos várost meglepetésszerüelg érte volna, hogy gondoskodni kell a váratlanul ölébe hullott összegek hovafordításáról. Az Ínségesek kapával, ásóval, csákánnyal és talicskával felfegyverkezve, jelképesen már a városháza kapui előtt állottak, mikor odabent még folyt a tanácskozás, hogy mi is történjék velük és hova osszák be őket munkára. De még azzal se volt egészen tisztában a hatóság, hogy miként történjék az inségmunkában részesülők „javadalmazása", egyformán adjanak-e napszámot mindenkinek, akit felvettek a kataszterbe, vagy különbséget tegyenek-e közöttük, aszerint, hogy egyiknek, vagy másiknak csak saját magát, vagy pedig családot is kell eltartani. Nem szükséges mondani, hogy milyen súlyosak a következményei az ilyen tervszerütlenségnek és koncepcióhiánynak. Semmiféle becsületesen végzett munka nem dehonesztáló, viszont kétségtelen, hogy morálisan romboló hatása van az olyan munkának, melynek rendeltetését és célszerűségét a munka végzője nem tudja átérezni. Mikor egynéhány esztendő előtt az inségmunkások egyrészét beállították a Fehértó halgazdaságának berendezésére, a medencék és csatornák megépítésére, mindegyik munkás tudta, hogy miért dolgozik és mi lesz munkájának célja. Azt is megértették a munkások, mikor beállították őket a város elsülyedt uccáinak és tereinek feltöltésére. Nem volt azonban munkás, aki megértette volna, hogy a fagyott rögöket miért kell valamelyik uccának egyik oldaláról a másikra átkaparni és néhány 1 ót múlva ismét visszahordani. És meg voltak lepetve, mikor ugyanarra a munkahelyre tévedésből egyszerre két munkáscsapatot vezényeltek ki s az utóbb érkezettnek nem volt más lehetősége, hogy a téli hidegben piros pecsenyét játszón, mig az uiabb intézkedés megérkezik. A rendszertelenségnek és meglepetések rendszerének kiküszöbölése az, amit legfontosabbnak látunk az inségmunkák előkészítésénél. Egy félhivatalos nyilatkozatból tudjuk, hogy az idén három kategóriába osztják be az ínségeseket, aszerint, hogy ki milyen mértékben van a támogatásra rászorulva. Kezdetnek ez is valami, de szeretnénk többet is hallani. Szeretnénk ismerni, látni és megvitatás tárgyává tenni az inségmunkák programját. Elvégre az a körülmény, hogy az inségmunkákra fordított összeg nem szerepel a város költségvetésében, nem lehet elégséges ok arra, hogy az ínségesek foglalkoztatására fordítandó összeg felhasználása teljes egészében elvonassék a nyilvánosság és a városi közgyűlés autonóm fórumának bírálata elől. Túlságosan épületesnek nem tekinthetjük ugyanis azt a felelősség elől való menekülést, amely a mult esztendőben történt a Széchenyi-téri úsztató medencék kiásása körül, amelyeknek még ma sincs gazdája, hogy ki rendelte el őket és milyen fórum volt az, amely a betonvályukat szépészeti szempontból felülbírálta és keresztülvitelükre a megbizást kiadta. Hivatalosan az inségmunkák november tizenötödikén kezdődnek meg. Hogy milyen munkákat szándékozik a város a rendelkezésére álló inségsegély keretében elvégeztetni, arról csak hallomásból tudunk egyetmást, de a tervek még nem voltak a közgyűlés illetékes bizottságai előtt. Anélkül, hogy védelmezni akarnánk az autonómia jogait, amelynek pedig szabad tudni, hogy mi történik, vagy; mi fog történni a városban, tisztán a több szem többet lát gyakorlati elve alapján is szükségesnek látjuk, hogy a mérnökség és a polgármesteri hivatal tájékoztassa terveiről a város közönségét és a közönség illetékes képviselőit. Ebből csak haszon származhatik ugy a városra, mint azokra, akik az inségmunka elvállalására kényszerülnek. Négyhónapos szünet után kedden ülést tartott a képviselőház A Ház megemlékezése a marseillei gyilkosságról — Széles napirendi vita — Nem engedélyezték Griger Miklós felszólalását és interpellációját a lapbetiltás ügyében Budapest, október 23. Négyhónapos nyári szünet után kedden délután tartotta a képviselőház első őszi ülését. Az ülésen nagy számban jelentek meg a képviselők. A kormány tagjai a külföldön tartózkodó Kánya Kálmán külügyminiszter kivételével mind megjelentek az ülésteremben. Almássy László elnök 5 óra után nyitotta meg az ülést. Az elnöki előterjesztések során megemlékezett a Ház szünete alatt történtekről és többek között be jelentette, hogy ugy Hindenburg. mint a mártír halált halt Dollfuss kancellár elhunytakor a képviselőház kegyeletes részvétének illetékes helyen kifejezést adott, majd így folytatta: — A marseillei gyilkos merénylet áldozata lett I. Sándor, Jugoszlávia királya és Barthou Franciaország külügyminisztere. A világ müveit nemzeteit sőt az egész emberiséget erkölcsileg és érzelmileg átható emberi szolidaritás együttérzése alapján emlékezem Sándor jugoszláv király megöletésével a szomszédos Jugoszláviának és külügyminisztere meggyilkoltatása által Franciaországot ért súlyos veszteségről. A magyar nép ősi nemzeti jellege és egyenessége elitéli a marseillei és ehhez hasonló bűncselekményeket. Részvétünknek kifejezést adva, ezt jegyzőkönyvbe foglaljuk. A Ház az elnök szavait állva hallgatta végig. Törvényjavaslatok Több elnöki bejelentés után Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter hat tőrvényjavaslatot terjesztett elő: A vasúti árufuvarozás, a vasúti személv- és podgyászfuvarozás és rendelésre szóló fuvarlevéllel küldött áru fuvarozása tárgváhan kötött római nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről, a Szeged.Csanádi Vasút Részvénytársaságról, továbbá a kairói egyetemes rostaszerződés és a madridi távközlés nemzetközi egyezményének becikkelyezéséről szólnak a javaslatok K á 11 a y Miklós földművelésügyi miniszter beterjesztette a gazdasági cselédek szolgálati idejének megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot és az erdőtörvényjavaslatot. Lázár Andor igazságügyminiszter az országos ügyvédi gyám és nyugdíjintézetről szóló Javaslatot, vitéz Kereszte s-F i s c h e r Ferenc belügyminiszter a balatoni fürdők fejlesztéséről szóló javaslat terjesztette be. Nem engedélyezik Griser felszólalását Az elnök ezután bejelentette, hogy Griger Miklós a „Magyarság" betiltása tárgyában napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. A Ház 106 szavazattal 64 ellenében nem adta meg az engedélyt Az elnök ezután napirendi indítványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülésct november 12-én, hétfőn délután 5 órakor tartsa. H napirendi vita A napirendhez elsőnek Eckhardt Tibor szólt hozzá. A földmunkásság, illetve e munkásság ama részének helyzetét tette szóvá, amely a súlyos aszálykárok miatt nem volt abban a helyzetben, hogy a télire valót megkereshesse. Péjdaképen a békésmegyei vidékeket hozta fel és sürgős kormányközbelépést követelt. Legjobb volna egy nagyarányú erdősítési munkát megindítani ezen a vidéken. K á 11 a y Miklós földmüvelésügyi miniszter: Bejárta ezeket a vidékeket és nyomban megtette előterjesztéseit a minisztertanácsnak. A teendő intézkedéseket a lehető leggyorsabb menetben hajtja végre. A súlyos helyzetben levő vidékek számára nyújtott segítség pénzbeli értéke 8.5 millió pengő, ami helyzetünk mellett a legnagvobb erőfeszítést jelenti. Nem akar ja kétségbevonni a rendkívül súlyos helyzetet, de megnyugvással állapítja, hogy nyugtalanságtól nem kell tartani. Báró Láng Boldizsár pártja nevében üdvöa