Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-21 / 238. szám

.934 október Zf. D tr MXG7 XRORSZÁG A üz iparosok aggmenháza Körmendy Mátyás beadványa a polgármesterhez (A Délmagyarország munkatársától) Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő az ipartestület ¡képviseletében előterjesztést tett dr. Pdlfy József polgármesternél, melyben a város támogatását kéri az önálló iparosok aggimenházának megteremtéséhez. Rámutat az előterjesztés arra, hogy a kézmüiparosságot állandó rémként fenyegeti az az idő, amikor twunkakéiptelenná, rokkanttá válik. Fokozott aktualitást ad ennek a problémának az évek sora óta húzódó gazdasági válság, amelyben még azok is elszegényednek, akik a jobb időkben tudtak valami kis tőkét gyűjteni. A szegedi ipartestület évtizedek óta foglalkozik az iparosság öregségi biztosításának ügyével, azonban egyrészről a kormányhiatóság jóváhagyása, másrészről a legutóbbi idők nehéz viszonyai miatt ezt megoldania nem sikerült. A rendkívül súlyos helyzet, a segélyre szoruló ellátatlan öreg iparosok panaszszava azonban napról-napra jobban hangzik ugy, hogy feltétlenül tenni kell valamit legalább ezeknieik az ellátatlan iparosoknak fedélhez és a napi ellátáshoz juttatása érdekében. Az ipartestületben működő hölgybizottság tette magáévá éppen ezért egy inaros aggimenház létesítésének tervét- Évek óta, szinte fililérenkint gyűjtögeti a hölgybizottság a szükséges tökét ós kitartó munkával igyekszik céljának megvalósítása felé. Sem az ipartestület, sem a hölgybizottság nem tudja azonban ezt a kérdést eredményesen megoldani a hatóság támogatása nélkül- Ezt célozza Körmendy Mátyás beadványa. Az ellátatlanok ügye a hatóság ügyköréhez tartozik és ezt a kérdést a hatóságoknak kell megoldaniok. Azt kéri ezért a várostői, hogy bocsásson megfelelő helyiséget a létesítendő inaros aggmenház céljcira. Ezzel szemben kötelezettséget válla! egyrészt az ipartestület, másrészről a hölgybizottság nevében arra, hogy az ellátásra szorulók minden szükségletének kielégitéséről gondoskodni fognak-' ' Pálity Lázár elsőrangú divat uri szabósága TISZA LAJOS-KÖRUT 46. SZ. Kitűnő anyagból, modern kivitelben öltönyöket a legszolidabb árak mellett készit. Nagy választék hazai és angol divatszövetekben. 328 Fájdalomtól mélyen lesújtva, megtört szívvel tudatjuk, hogy felejthetetlen szeretett jó édesanyánk, testvérünk és sógornőnk özv. Halász Lafosné szül. Fcheich Józsa áldásos életének negyvenhatodik évében hosszú szenvedés után visszadta lelkét teremtőjének. Drága halottunkat f. hó 21-én (vasárnap) d. u. 4 órakor fogjuk a Fodor ]. 38. sz. alatti halottas házból a r. kath. egyház szertartása szerint az alsóvárosi temetőben örök nyugalomra helyezni. Áldott emléked örökké élni fog közöttünk. Minden külön értesítés helyett. a gyászoló Család. Wsil keres angol szöuetgiifir versenyképes gyári árban, rendkívüli szép minták alapján az ön közreműködésével kíván kizárólag utánvét mellett privátoknak angol csomagolásban, n>:'>r 3 méter gyönyörű férfiszövetet szállítani. S/orgalmas, korrekt, rendezett anyagi viszonyok közöli élő szövetügynök, vagy szabó ajánlatát kéri referenciákkal. Állandó, tüggetlen jóexistenciára tehet szert befektetés nélkül. Eladási árakat öiiállóan kalkulálhatja, mert ön az árut elsőkézbíil olcsón kapja, ezért rendes hasznát hozzácsapva még mindig jóval olcsóbban jut vevője a szövethez. mintha azt bárhol vásárolná. Ajánlatok ^Knzcpeurópai igazgatóság" jeligével Rudolf Mosse hirdetöirodáha Budapest, IV, Váci ueca 18 küldendők. M6 m fi .WWWPW Iskola9 sport és vadász bakancs és ievesxőrcipők hatalmas választékban c ipőá *uhá% J.M.f .«# . V .V.f.f.f. cipők, üüéSéí Kelemen ueca ÍZ. ÜSéíéíéSéhéSéí Móra Ferenc és a közönség A miskolci Lévay-társasóg Móra emlékünnepélyén elmondta Tonelli Sándor A megemlékezésnek ezen az ünnepén felidézem magam előtt Móra Ferenc temetését. Látom a tiszaparti na^v ház előtt a feketéllő tömeget, hallom beszélni az irodalmi társaságok kiküldötteit és a gyásznak ezer megnyilvánulásából mégegyszer kiérzem, hogy ez a temetés valahogyan más volt, mint más irók temetése, akik személytelenek voltak olvasóközönségük szemében. Mikor Móra Ferencet elhantoltuk, nem irodalmat, hanem embert temettünk. Ez volt az én érzésem és ha nem csalódom, ezt érezte olvasóközönségének széles tábora isMert kétségtelen, hogy az utolsó tiz esztendőnek Móra Ferenc volt a legolvasottabb és talán legnépszerűbb magyar írója, aki egészen különleges kapcsolatot tudott teremteni saját maga és olvasói között. Ennek a kapcsolatnak váratlan megszakadása váltotta ki azt az érzést, hogy az olvasóközönséget az irodalmi veszteségen kívül egy egészen különleges, egyéni veszteség is érte Móra Ferenc elmúlásával. Csodálatosan és egyben csodálatosan sokféle lehet az a viszony, amelvben az író olvasóközönségéhez áll. Vannak hihetetlenül nagy zsenik, akik szinte emberfeletti szenvedélyeket tudnak megszólaltatni drámáikban, de amilyen objektív távlatban állanak ők alakjaiktól, olvan objektív távolságban áll a közönség is tőlük. Vannak egészen kivételes finomságokat létrehozó irodalmi ötvösök, akiknek zensá nyelvében ugy csillognak a szebbnél-szebb gondolatok, mint a drágakő az arany foglalatban, de ezek, mint a nagyon értékes ékszer, nem mindennani használatra valók. Vannak pazar fnntáziáju és utolérhetetlen mesemondók. akik szinte a szemünk láttára szövik a káprázatosnál kánrázato«r>hb mesék sokszínű varázsszőnyegét. de mindig marad bizonyos távolság közöttük. — ők a mesemondók, mi vagyunk az olvasók. Lehet valaki igen nagy iró, tartozhatik a legeslegnagvohhak közé, nuszta irodalom marad, ha hiánvzik belőle a közvetlen hatás, az olvasóra gvakorolt személves benvomás, közvetlensége, varázsa. Nos, én azt hiszem, ezen a nyomon haladva juthatunk el Móra és az olvasóközönség egymáshoz való viszonyának mesrfeitésébez és egyben irodalmi helyének kijelöléséhez is. Azt hiszem, egy szemernyi túlzás sincs abban a megállanitásomban. hogy nincs még egy magyar iró. akinek írása közelebb állana az élő beszédhez, mint a Móra Ferencé. Stilusmüyészeket nagy számmal mutat fel a magyar irodalom, — Móra Ferenc mint a stilus művésze is a legelsők közé tartozott. — de ami emellett elválasztia őt a többiektől, hangiának abszolút közvetlensége és őszintesége. Ez az, ami azt az érzést váltia ki minden olvasójából, hogy nem az. ólombetűk szérűje van előtte, hanem a betűk sora mögött az élő. eleven embert véli felfedezni. Ezért érezzük különösen mi, akik közel állottunk hozzája, hogy még most is, mikor már elment közülünk, valahánvszor egy könyvét, írását vesszük a kezünkbe, a sorokból kiérezzük a hangját, hanglejtését és látjuk ezüstösen megszürkült fejétSenki sem mondja, hogy a nyelvnek ez a közvetlensége és természetessége csak külsőség. Ez maga a lényeg. Ez az a rejtelmes erő; amely a bimbót fakadasra és a fát növekedésre készteti. Ez az a kényszerítő, parancsoló, de egyúttal magát selymesen behízelgő erő, amely az olvasó és ballgató szivét megnyitja a hozzá beszélő iró előtt. Ez az a csodálatosan csalóka érzés, amely azt hiteti el az olvasóval hogy amit olvas, maga is meg tudta volna irni .annyira keresetlen és egyszerű, pedig igazában az a legmagasabb és legnehezebb Írásművészei. És mert ez volt Móra Ferenc írásművészete, tudta elérni azt, hogy a publicista Móra Ferencnek a humánum legszélesebb területeit átfogó problémái minden olvasójának legszemélvesebb, egyéni problémái gyanánt jelentkeznek, a lirikus Móra Ferencnek legszemélyesebb ,egyéni érzései pedig, amelyeket másoktól talan irodalomnak se volnánk hajlandók elfogadni, mindnyájunk általános, emberi érzésévé mélyülnek, szélesbednek és magasodnak. Tiz esztendővel ezelőtt, a mainál sokkalta több villamossággal telitett légkörben is, ez biztosított neki exteritoriális helyet a magvar publicisztikában, az utolsó tiz esztendő alatt nedig, mikor iróí egvénisége teljesen kibontakozott, ez vitte őt döbbenetesen közel olvasóinak ezreihez. írói nálvájának fejlődése a közte és közönsége közötti viszonynak ezt az állandó elmélyülését igazolja. A gyermekszobák versikéi csilingelve hízelegték be magukat az apró emberek szeretetébe, a búzamezők éneke búgva zengte bele a szívekbe az akácvirágos tanyák életének minden örömét és fájdalmát, sőt még a Nagv Sándor és Diocletianus aranykoporsóit körülálló testőrök és pretorianusok. matematikusok és filozofusok sem idegenek előttünk. Nem választia él őket tőlünk a századok hoszszu sora, emberek ők is, akik nem iárnak koturnusban, hanem akiket ugyanazok a szerelmek, rokonszenvek, féltékenységek, hiúságok és önzések mozgatnak, melyek élnek mibennünk is. Emberek voltunk, vagyunk és maradunk: ez Móra Ferenc filozófiáia. Ez a filozófia, párosulva a hang őszinteségével. vagy a hangnak ebből a filozófiájából fakadó őszintesége adia Móra Ferenc írói sikereinek titkát és közönségének példáim egvüttérzését. A félegyhází Daru-ucca szűcsmestere, a jóságos kenvérsütőgető asszonv. n kisfiú, akit felállítanak a templom szentéi vének korlátjára, a kincskereső kis ködmön, Panka lánvom álma. a kultúrpalota _ irónsztaln. az ősök sírjába kíváncsian bekandikáló Vadember és a szöszkefeiü Mötvő, akinek neve azért szén, mert értelme nincs, csak nusztn cézés: lágy mollban rezegtetik meg szivű-i; huriait és talán nnsvobb kincsei szivünknél-, mint irodalmunknak. ' l—l»——•»—OnTOTlW I I ' Vargánya gomba napon szárított, bármily mennyiségben P 2-30 —2.80 áron kapható, amig a készlet tart. BLAUNÁL, Nagybátony, Hevesmegye. 316 MMS szőnyegtonalak és minták 1 e r a k a 1 a a MUSKÁTLI Kézimunkaboltban, Szeqed, Kárász ucca 3. sz. I Manus cikkek folyamata utinvásftrlását az eredeti árakon biziosltla'