Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-20 / 237. szám

4 DÉLM AC,y AROR SZ AG 1934 október 20: II tehetsÉgtfil a lángészig Schafler professzor előadása Az összes njínifiif ?esoicsűbDan részletre Mnn modern RMl^ (Díjtalan bemutatás) UU| JJ gépáruházhan. Kerékpár, gramofon, varrógép, gyermekkocsi nagy iavi'ÓmÜhety. nuvesgQllkostfg miatt letortóztetták KomtáthQ alezredest Jogos önvédelemre hivatkozik az alezredes (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egyetem Barátok Egyesülete első szabadegyetemi előadását péntek délután tartotta a központi egyetem aulájában, ahol nagy közönség előtt dr. Schaff er Károly, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem nagyhírű professzora tartott előadást; „Tehetség, agyvelő, lángész" cimen. Az előadásnak a kiváló tudós személyén kivül különös jelentőséget adott az a körülmény, hogy Schaffer professzort szombat délben avatja díszdoktorává a szegedi egyetem. Az előadás előtt dr. Ereky Károly# egyetemi tanár mondott bevezető szavakat, majd általános rigyelem kőzött tartotta meg előadását Schaff e r professzor. Azzal kezde előadását, hogy az emberi tehetség, mint élettani jelenség, különös érdeklődésünk, rö tarthat számot, mert csucsupontján a lángész éli. Előbb élettani szempontból foglalkozott a tehetséggel és Itt arra utalt, hogy az emberiség zömét az átlagképességü emberek teszik ki; az ezektől való eltéró« felfelé a lángészhez,, lefelé az elmegyengeséghez vezet. Nagyon érdekes, hogy ezen két végletben való kilengés teljesen egyforma számban mutatkozik; szintúgy figyelemre méltó, hogy ennek a két végletnek a képviselőit egy kalap alá akarták hozni azon a címen, hogy a lángeszű emberek olykor bizonyos lelki rendellenességeket, sőt elmebetegséget is mutathatnak. Schaffer professzor ezt a Lombrosó-féle felfogást tévtannak minősítette. Kereste ezután az emberi tehetségnek agyi feltételeit, vagyis felvetette azt a kérdést, hogy meghatározott nagy tehetségnek az agyvelő kifejlődésében nyoma van-e? Utalt arra, hogy zenei tehetségek, nagy nyelvkészséggel bírók, kiváló fejszámolók esetében valójában az emberi agyfelszinnek megfelelő működő központjai az átlagnormához képest növekedő kialakulást mutatnak, ami egyrészt az Illető központok területi megnagyobbodásában, másrészt ugyanezeknek belső szerkezeti tökéletesedésében nyilvánul meg. Négy ilyen irányú esetének közlése után megállapította, hogy tehetség 4s asryvelő a legszorosabb összefiifcKésben vannak. Előadásának befejezéséül a magasabb rendű emberi tehetség két főfokozatát különbőztette meg, ugvmint: az irodalom és tudomány terén kiváló különleges tehetségeket, ezek a reprodukáló tehetség képviselői és mint a legmagasabbrendfl vagy alkotó (produkáló) tehetségeket, ezek a zsenik. A Lombrosó-tan modern követőjének L a n g eEichbaumnak azon felfogását, mely szerint ideg-elmebeli fogyatkozások valósággal lendítői lehetnének nagyobb alkotások számára, visszautasította dr Srhaffer professzor és befejezésül a zseni kérdést Széchenyi István esetével is megvilágította. Kiemelte, hogy Széchenyi nagy alkotó tetteit a 48-as események által kiváltott elmebaja elfitti időkben vitte végbe*, tehát Síéohenvi lelki földrengése zseniális működésével semmi kapesolntba nem hozható. Legvégül a zseni szociális jelentfíséffét érintette Schaffer professzor és itt két végletről szólt: az egvlk a zseni mesterséges tenyésztését célzó törekvés és ebben óva intett attól. hogy az ember természetének szuverén alkotó munkájába belekontárkodjék. A másik a zseni kiirtása azon a elmen, hogy mint alapfában nem harmonikus ember tulajdonképen tehertétel, amelytől az átlaglehetségüek nagy tömegét meg kellene szabadítani Megállapította, hoffv ez utóbbi törekvést a túlzó német eugenika hangoztatja, persze teljesen indokolatlanul, mert az emberiségnek a lángészre éppúgy szüksége van, mint az átlagtehetségüekre; az utóbbiak az emberiség fenntartói, az előbbiek teremtő munkájukkal az emberiség haladását és emelkedését teszik lehetővé. A rendkívül érdekes és a közönség figyelmét teljesen lekötő előadásért dr. Ereky Károly egyetemi tanár mondott köszönetet Schaffer profeszszornak. Budapest, október 19. A főkapitányság őrizeles cellájába tegnap este városi bundás férfit vezetett be a rendőr. A tegnapi kispesti dráma főszereplője, Komjáthy István nyugalmazott alezredes, aki több revolverlövéssel megölte a feleségét, nem tudott megnyugodni cellájában. Délelőtt kihallgatásra vezették Szrubián rendőrtanácsos elé. Az alezredes fentartotta vallomását, amely szerint önvédelemből ölte meg a feleségét, mert heves vitatkozás után az asszony revolvert rántott elő és két lövést adott le rá. Házaséleténak szörnyű éveiről beszélt azután a megtört ember, arra hivatkozott, hogy hosszú idő óta oka volt tartani a feleségétől, mert az asszony ismételten megfenyegette, hogy elpusztítja, anynyira, hogy az alezredes a kispesti villában töltött utolsó napjai alatt még akkor is revolvert hordott magánál, ha pizsama volt rajta. Nem mert egy lépést sem tenni fegyver nélkül. A rendőr tanácsos intézkedésére a rendőrfőorvosi hivatalba kisérték Komjáthy Istvánt s Tóth rendőrfőorvos nyomban hozzákezdett a vizsgálathoz, mert a rendőrség tisztázni kívánja, milyen (A Délmagyarország munkatársától.) Az állategészségügyi törvény nemrégen kiadott végrehajtási utasítása többek között arra is kötelezi a városokat, hogy alkossanak szabályrendeletet a gyepmesterek működésének szabályozása érdekében. A törvény és a végrehajtási utasítás tartalmaz ugyan általános rendelkezéseket, de a helyi vonatkozású kérdéseket nem intézi el. Ezeknek a helyi vonatkozású részletkérdéseknek a szabályozását a városi szabályrendeletben történik, amelyet a rendelet szerint a városnak egy éven belül meg kell alkotnia. Dr. Katona István tanácsnok, a közigazgatási ügyosztály vezetője, most kezdto meg a szabályrendelet előkészítését. Pénteken helyszíni szemlét tartott a gyeptéren annak a megállapítása érdekében, hogy ez a nem túlságosan népszerű intézmény miben felel meg a törvényes rendelkezések követelményeinek, milyen pótlásokra szorul. Katona tanácsnok elmondotta, hogy a városi szabályrendeletben meg kell állapítani többek között a gyepmesteri tarifát, meg kell pontosan határozni, hogy a gyepmesteri hivatal mennyit kérhet az uccákon összeíogott kutyák kiszállításáért, mennyit számithat föl naponta az elfogott kutyák tartásáért, szabályozza az összefogás idejét és módját, előírja a szükséges egészségügyi és tisztasági intézkedéseket, szabályozza a lehunkózás kérdését, amely annyi visszásságra adott alkalmat. Ez a szabályrendelet a közönség szempontjából is fontos, mert mentesiti majd a veszélytelen, drága fajkutyákat az összefogás és lebunkózás veszedelmeitől. Valószínűleg szabályozásra kerül most a dögtemetés kérdése is, amely jelenleg teljesen szabályozatlan. A város területéről összehordott állati hullákat eddig is a gyeptéren földelték el, de az előírásokat nem igen tartották be ezen a téren. Pedig a régebbi törvények is szigorúan előírják, hogy legalább két méter vastag földréteg alá kell eltemetni az elhullott állatokat és előirja azt is, hogv huszonöt éven belül uavanarra a helyre mcímértékben csökkent a hitvesgyilkos alezredes beszámithatósága. Zsigmondy rendőrkapitány folytatta a tragédia tanúinak kihallgatását. A tanuk megrázó képet festettek az alezredes és felesége között duló családi háborúságról. A tanuk tudtak arról, hogy az alezredesné többizben tett fenveaető kijelen* téseket. Megjelent a rendőrkapitánynál az alezredes védője is. Arra kérte a rendőrséget, helyezzék nyomban szabadlábra az alezredest, mert jogos önvédelem esete forog fenn. A rendőrség eluta-* silotta a védőügyvéd kérését. Az alezredes vallomásával egyetértve megállapították ugyan, hogy a szerencsétlen Komjáthyné valóbnn revolvert fo•* gott férjére és kétszer el is sütötte a fegyvert, csak azt nem sikerült még pontosan kivizsgálni, hogy az első lövéseket Komjáthyné adta-e le. Egy órakor Szrubián rendőrtnnácsos felhozatta az őrizetes cellából Komjáthy alezredest és hit" vestársán elkövetett szándékos emberölés miatt kihirdette előtte az előzetes letartóztatásról szóló végzést. egyszer nem szabad temetni semmit. Egyik rendelkezést sem tartották be és a gyeptér már anynyira megtelt, hogy szinte lehetetlen ott a további temetés. A városnak eddig a gyepmesteri intézmény működéséből nem sok haszna volt, mindössze annyi, amennyit a lenyúzott állatbőrökért kapott. Katona tanácsnok most foglalkozik azzal a gondolattal, hogy fel kellene állítani Szegeden is egy hullafeldolgozó ipartelepet, amely enyvanyagot és műtrágyát készíthetne és amely jelentős bevételi forrást nyitna meg a város számára. Ez megoldaná a temetés problémáját is, mert a temetést feleslegessé tenné. Egyelőre azt kell megállapítani, hogy érdemes-e felállítani a telepet, lenne-e elegendő nyersanyag hozzá. Ha az ipartelep felállítása lehetetlennek bizonyul, akkor valószínűleg felállítják az állati krematóriumot és abban elégetik az elhullott állatok lenyúzott tetemét. A készítendő uj szabályrendeletben végül a hullaszálliás módját is szabályozzák. A törvény ugyanis kimondja, hogy állati tetemeket csak zárt kocsiban szabad szállítani. Ernyőt! Kötöttárut már 3'98-tól | a legfinomabb kivitelig* legnagyobb választékban lego'csóbban kap a FehéícÉfjtáblás Borosnál. fllka^«; áron olcsóm eladó: 1 drb Metró kályha, 32 drb fehér vendéglői alv rosz 50 drb gyufatartó, 21 sörös korsó, 17 kétdecis boros üveg 3 alpacca leveses csésze, 1 öltöny fekete kabát mellény, csíkos nadrág, kisebb alakra, 1 drb Mokct sezloutakarú, 6 személyes len asztal garnitúrák stb. 274 Várkonvi Mihály 5 fKorzó Mozi ház) Szabályrendelet készül a kutyák sorsáról Tetemfeldolgozó ipartelep, vagy krematórium az állatok számára