Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-03 / 223. szám

T954 október 3; V) 1LM A G y A R O R S Z A G 5 ,NsfgITOffidr'e'nfd^l kemény tölgy tűzifa eladása Október közepén szavaznak a szegedi kereskedők, hogy kivánják-e a 6 órai üzletzárás bevezetését (A Délmagyarország munkatársától ) A szegődi kereskedők egy tekintélyes része tudvalévőleg mozgalmat indított, hogy az üzleteket esti 7 óra helyett már 6 órakor bezárják. Iveket is köröztek a kereskedők maguk között és ezeket az iveket igen sokan aláirták. hogy állást foglaljanak a 6 órás zárás mellett. Vannak a mozgalomnak ellenzői is. akik azt hangoztatják. hogy a mostani rossz üzletmenet idején minden percet ki kell használni. nem szabad egy órával előbb bezárni az üzleteket. Most a mozgalom kezdeményezőinek kívánságára az elsőfokú közigazgatási hatóság elhatározta, hogy szakmánkint szavaztatja meg a szegedi kereskedőket, kivánják-e a korábbi üzletzárást, vagy sem. A szavazás eredménye azután a városházáról átkerül a kereskedelmi és iparkamarához és a kamara véleményével együtt terjesztik fel az ügyet a kereskedelmi miniszterhez- Dr. Katona István tanácsnok, a közigazgatási ügyosztály vezetője közölte velünk, hogy a szavazásra vonatkozó előkészületek már megtörténtek és október közepén megkezdik a szavazatok összegyűjtését- Mindem kereskedő névszerinti meghívót kap, hogy a szavazás végett melyik napon jelenjen meg a városházán. A kereskedőknek személyesen kell szavazniok. hogy kivánják-e a hatórai üzüetzárás bevezetésétSikerölt gyáramnál íekötnil vagon varrógépet olyan rendkívül előnyösen, hogy a világhírű Pfaff~Csepel varrógépeket módomban van kiadni 3 évi részletfizetésre, vagyis napi 3 6 f i 11 é r é r t beszerezheti 8 évi fótállás mellett. Gyári felelősség minden darab, ra. Géphlmzés lanjtás díjtalan. szántó Sándor fluéphereskedö'Ki88 Philips és Standard rádióuii. (Kiss D. palota) donságok nálam kaphatók. Szeged a vasút, forgalomban Tichy Antal üzletigazgató nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap éjfélkor lép életbe sí téli vasúti menetrend, amely azonban Szeged szempontiából nem jelent különösebb változást, legfeljebb annyit, hogy a délelőtti gyorsvonat menetideje 12 perccel megrövidül és az eddigi 11 óra 09 perc nelyett, már 10 óra 57 perckor érkezik Szegedre. A déli személyvonatnál pedig 65 perccel lesz rövidebb a menetidő. A többi nagyobb vidéki városok, a téli vasúti menetrend összeállításánál Szegeddel szemben határozottan előnyösebb helyzetbe jutnak, mert több uj vonatot állítanak be a forgalmakba és a budapestszegedi fővonal kivételével, minden forgalmasabb vonalon megindul az úgynevezett sebesvonat is. Felkerestük hivatalában Tichy Antalt, a Máv szegedi üzletigazgatóságának vezetőjétaki a téli vasúti menetrend változásairól, valamint a személy és áruforgalommal kapcsolatos kérdésekről a következőket mondotta érdeklődésünkre: — A Máv. igazgatósága az úgynevezett sebesvonatokat egyelőre a legerősebb vasúti voralakon: Miskolc, Debrecen, Tapolca — állította bc. Egyelőre csak kísérleteznek a sebesvonatokkal és ha beválnak, akkor a vasúti menetrendben állandósítani fogják. A kísértei eredményétől függ tehát, hogy budapest-szegedi viszonylatban is közlekedtessék a sebesvonatokal. A téli vasuti menetrend Szeged szempontjából a gyors- és a személyvonat menetlaitamának megrövidítésén kívül más változást nem tartalmaz. A vasuti forgalom ezt nem tette szükségessé. A Mavart autóbuszok naponkénti járatai azonban bizonyára ezentúl is megmaradnak, mert eléggé kifizetőekA személv- és áruforgalomról is nvilatkozott az üzletigazgató: — A vasuti személvforgalomban nincs iénveges változás, — mondotta. Eléggé gvenge a for-> f

alom, de igyekszünk az utazóközönség érde-i eit teljesen kiszolgálni és a forgalmat fentartani. Mo^t az az elv a vasútnál, hogy a költséges nagy egységről a kisebb egységre térjünk ál és a gőzvonatok helvett. ahol csak lehet motoivonatokit közlekedtessünk. A motorvonatok íól beváltak ós a helyi forgalomban nagyrészt áttértünk erre. Ha ujabb motorkocsikat kapunk. akkor Jobb vonalra is kiterjesztjük a molorjáratokat, mert ez kifizető. Kevés utas számára ugyanis a hosszú, nagv vonatok köziem kedtetése igen nagy rezsivel jár. — A vasuti teherforgalom a multévihez ké-< pest emelkedett. Az idén igen jelentős zöldség és gvömölcsforpalmat bonyolítunk le, nngvrésze exportszállítmány volt A gabonaszállítás, sa jnos a Máv. szempont iából, mindinkább viziutra terelődik át. ez viszont nemzetgazdasági szempontból helyes, mert az exportforgalom olcsóbban juthat ki a külföldre. Most megin-1 dult már a cukorrépa-szállítás is, két hónaonr» át ez ielentős forgalmat jelent a vasút számára. A fillére« vonatok forgalmáról ezt mondta aa üzletvezető: — A filléres vonatok forgalmában Szeged! meglehetős előtérbe került az idén. Ez a naav sikerű szabadtéri játékoknak volt a terniésze'eS ercílmcnve. A folytonosan fejlődő «zeg<>di ide-1 gonfnrgnlmat a Máv. a filléres és kulturvonat«lí mindsvakoribb közlekedtetésével igyekszik ma'd n jövőben is hathatósan támosatni. Közölte még Tichv üzletigazgató, bogv alj «ízesje«!? iVletvezető«éíí vonnlbeosztása belátható«1 időn he'iil nem változik Az üzletigazgatóság területét) fedezet hiánvában egvelőre nem lesz nagvnbb építkezés, a félegvházi és a békéscsabai állomásépületek építését már befejezték ésmost a mezőtúri pályaudvar épülete van renoválás alatt. Szegeden egyelőre nem éníttet semmit a vasútKeresek megvételre íeéS7üjB6lyeqHepesKeöés. Fo*ada,rai templomnak Atal. 171 A DÉLMAGYARORSZAG NOVELLAPALYÁZATA Májusi sugarak in. Már álmodni kezdett, de közvetlen közelből fölriasztotta egy kiáltás a viz túlsó partjáról. Női hangra ismert, pedig még szunnyadt, amikor a fülét érte. — No néz csak. Még csudát látok. Arra vélt, hogy valami menyecske került felé lábat mosni a patakban. Kilesett a cserje sáncból s először egy libacsapat hangját hallotta. Aztán két vég fehérített vászon sávját pillantotta meg a füvön. Tovább vizslatott, amikor egy pirosruhás tizenhat éves forma lány futott át a napos térségen Valamit varrogatott s azt a hóna alá kapta s egy suhingával hadonászva szaladt a ludcsalád felé De ugy látszik, tüske kapott a ruhájába, mert megállt s a szoknyáját térde fölé emelve piszmogott egy ideig, épp amikor legközelebb ért a legény lesőh el véhez. — Lám. hogy meg is mondtam. De a kislány hamar tovasuhant. Várt egy darabig, hátha szebben is megismétlőik majd a lesnivaló. Pe aztán, hogy a lány egyre távolodott a libái r'ín. lerúgta csizmáját s átlábalt a vizén. A lány még nem messzire háttal ült neki a szétterült szoknya kerekségének közepén s olyan volt tgy, mint a mngasból leejtett rózsa. Akkor vált egyszerre nefelejccsé, amikor hátra pillantott a köszönésre. — Adion az úristen! — Adjon Isten! A hang megrezzentette, de csak a váratlanságával, ijedtséget nem vetett az arcra. — Oszt mit csinál ilyen helyt az iharosi szép lány? — érdeklődött megállva a legény. A lánynak helyén volt a nyelve. — Azt is láthassa a sehonnai csúnya legény, ha nem vak szegény még a tetejibe. — Ejha! Itt ugyan pereghet a nyelv, mint az orsó. — Ugyanúgy. De nem is csuda. Attul tanuljuk. Ez is válasz volt, s a legény akaratlanul is végigpillantott a napra teritett hosszuvég vásznakon. Ez már a lány kezének munkája lehet. A mondani való nagyon mélyen a hallgatásban bujkált. A lány rügyelte ki egy csendes kérdéssel, amikor a varrni valón a fogával eltépte a cérnát s eközben hosszabban is fölpillantott. — Hát maga merre-vidéki? Az egyszerűen kiejtett kérdés, a hang s a csupajóság érdeklődés olyan lelket elszédítő varázslattá vált, hogy Csillagos Péter Pál husz éves fiatalságának világon virágzó csúcsáról majd bogy lezuhant. Bolond édes szavak döngtek agyában s mind egy-egy jajt kaptak föl valahonnan s ugy szálltak zümmögve a káprázatban. Jaj lett a boldogság, jaj lett az öröm s a többi belepergő szót is ugv olvas'a Csillagos Péter Pál szive: jaj vidámság, jaj szépség, s eközben lelki tenyerekkel ugy meg-megsimogatta, megtapogatta a lány körül a pirosnak érzett levegőt, hogy az több volt minden markos cselekvésnél. — Ujharkáról jövök, — felelte nagyon halkan. — Hírit se hallottam még — csóválta fejét a lány. — Aztán meddig viszi a lába? — Hát csak eddig e. Iharosig. Meg aztán viszsza, de a má közelebb tesz. Méü halkabb lett a hangja— Hogy hivnak téged... édes? — Ilonának. Csillagos Péter Pál alig birt magával. — Csak nem te vagy Körösztös Ilona? — Éppen nem az vagyok — kacagott rá szívből a lány s hirtelen oda tékozolta megilletődöttségét — mert én Árva Ilona vagyok. Hát ismeri Körösz-i tös Ilonát? — Csak nagyon hallomásbul. Apámék ismertélt' őket, oszt most ide menesztettek. Ugy beszéltek, mint örökjó pajtások. A legény szép rendjiben elmondott mindent. Hogy az apját s Keresztes Ilona anyját hogy választotta el a sors s hogyan gondolták el, hogy ők majd egymáséi lesznek, ő mos. eUőtt, hogy megesküdjön s Ilonát magával vi£ye. A tarisznyában megvan hozzá minden irás, a tiszteletes nr a másik faluból elintézte a dolgot. Csat innen menjen hozzá egy levél, akkor két bét múlva akár meg is esküdhetnek. — De hát — pislogott a legény zavartan — milyen lány az a Keresztes Ilka? A lány a vállát vonogatta. — Hát .. . Olyan se-vére, se-hangja lány. De mit kérdezi éntőlem. Nézze meg. Magának tán tetszhet is. — Én már aligha nézem meg. Hanem ... aszondom... ha mán Ilonát viszek innen, az csak Árva Ilona lesz. A leány pirosra komolyodva rosszallotta a szót. — Ne bolondozzon velem. — Én ugy érzem .. . Oszt, ha tán nagyon rossz nem is vótam^ eddig, de Árva Ilonátul én olyan jó leszek mindig, hogy Árva Tlona szivbiil megsirasson. ba meghalok. Álla csontjában olyan fájdalom zsongott a meghatottságtól, hogy nehéz volt folytatni. — De azt is megmondom, csak uev. ha Árva 11 o-