Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-13 / 206. szám

MAGYARORSZÁG SZBOCD, SzerkMHOMg: Somogyi ucca ¿2..1.cm, Telefon: 25-33.^Kiadóhivatal kiílctlfnkdnyvtAr é» tegylroda : Aradi ucra 8. Telefon : 13-00. « Nyomda s L»w I Ipdt iiecx 1«. Telefon - TATlrntl levélctan: DttanaayaionzAo S«eo«l II nemzet és külpolitikája Nem akarunk perbeszállni Bethlen István cikkével, melynek célzatát és bevallott szándékát valljuk magunk is, ha időszerűsége és — eszközei tekintetében más is lenne a véleményünk. Nem azt a feladatot tűztük most magunk elé, hogy a mai bethleni külpolitika — attól tartunk, van mai bethleni belpolitika is, — megállapításaival, vagy szemléletével vitába szálljunk. Ez a nagy érdeklődést felidéző cikk a mi számunkra csak arra nyújt alkalmat, hogy a külpolitikai kérdések fontossága felé irányítsa a figyelmet s arra, hogy a nemzetnek milyen kevés részvételével, a nemzet helyeslésének milyen tökéletes meghallgatása nélkül mennek végbe sorsdöntő események. A magyar külpolitika válaszútra jutott s Magyarország abból a kényelmes és megerősített állásból, ahová a nemzetközi helyzet eddig állította, attól kell félni, kilépni kényszerül. Magyarország külpolitikai pozíciója talán semiiyen irányban nem változik, de változnak azok a tényezők, amelyek ennek a pozíciónak fontosságát é% jelentőségét megszabják. A nyugati hatalmak olyan megítélésben részesitik Magyarország külpolitikai gesztióit, amelyek tagadhatatlanul nem a teljes megértésen nyugszanak. Ilyenkor, egy uj helyzet kialakulásának idején, amikor felajzott idegekkel s élesre köszörült tekintettel lesnek mindent, amiből országok állásfoglalására, kormányok elhatározására s nemzetek együttérzésére lehet következtetni, különös bangsulya van minden kimondott, leirt, vagy — elhallgatott szónak. Nem tudjuk, hogy Bethlen István cikke megjelenésének megvoltak azok az előzményei, amelyek ennyire jelentős s a külföld által ennyire számontartott külpolitikai megnyilatkozás számára azok részéről jelentik a nihil obsta t-ot, akik minden külpolitikai megnyilatkozásért a felelősséget viselik, de mi nem nagy különbséget látunk a magyar belpolitika s Bethlen debreceni beszéde s a magyar külpolitika s Bethlen mostani cikke között. A debreceni beszéd után, mely a magyar pénzügyi politikával foglalkozott, a magyar pénzügyminiszter — kitüntetést kapo tt s nem tudjuk, hogy Bethlen Istvánnak ez a cikke, mint a repülő nehéz kő „kit hogyan talál meg?" Mi a bethleni állásfoglalás jelentőségét a külföldi visszhanggal is le szeretnénk mérni s ha" ez a visszhang most el is torzította a hangot, amit vissza akart adni, mégis van olyan jelentős, mint az a hang, amelyik elindult útjára. A visszhangot, amit a nyugati államok kormányainak félhivatalosai harsognak most, sokkal többen hallják meg, mint a hangot, amit visszaadnak. Sokkal többen vannak, akik csak torzítás után hallják meg azokat a hangokat, amelyek Magyarország mai külpolitikai pozíciójának megrajzolására s mai külpolitikai érdekeinek k:;e!ö!ésére vállalkoztak. Bethlen Istvánt a külföld a mai magyar külpolitika hivatalos tényezőjének tekintheti, hiába nem miniszterelnök és hiába más a népszövetségi főr-egbizott, a tízéves muh s az egyéni nagv tekintély alap lehet arra, hogy a nemzet számlájára írják azt a megitélést, amiben Bethlen István mai fejfogását akarják részesíteni. t* — mit tehetünk mi erről? SzerződéCsütörtök, 1934 szept. 13. Ara 12 fillér X. évfolyam, 206. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vld«ken 6« Budapesten 3.00, kllllltldlln 0.4« penqA- / Egyes izAm ara hélkiíznnp 12, raMr» és Ünnepnap 20 Ilii. Hirdetések felvétele tarlia »zerlnl. MrnlplenlK héHo kivételével naponta reaael sefcet, államjogi kapcsolatokat, uj hataími csoportosulásokat készitenek el egész Európában, nemzeteket jegyeznek el egymassal, államokat esketnek össze s a sors útjait jelölik ki a holnap történelmének mai politikusai. Európa sorsát fogják talán megszabni azokkal a vajúdó tervekkel, amelyeknek igéi talán most válnak testté. S a magyar nemzetnek hogyan áll módjában kifejezni akaratát, hogyan áll módjában kialakítani azt a meggyőződést, amire rábízhatja sorsát és életének mai és holnapi érdekeit? A törvényhozás határoz abban a kérdésben, hogy a bírósági beadványok mellékleteire tízfilléres, vagy huszfilléres bélyeget kell-e ragasztani, de a nemzetnek nemcsak akarata, de tudta nélkül dől el az a kérdés, hogy az ország melyik hatalmi csoporthoz szegődik, hogy a nemzet külpolitikája milyen gondolatoknak szolgálatába áll,- kinek akarja barátságát felkínálni s kivel szemben keres magának szövetségest? A nemzetnek életé és halála mulhatik olyan kérdéseken* amelyekről a nemzet maga tudomást sem szerez, — a nemzet nemcsak azt nem tudja,, hogy sorsát megszabó kérdéseit életének" urai hogyan intézik el, de még azt se tudja meg a nyílt szavazáshoz, tehát közjogának „jellemes és férfias" gyakorlatához szoktatott s a nyiltsisaku nyílt választásban „j e 11 e m e r e j é t m e g e dz e 11" nemzet, hogy milyen kérdések vetődtek fel életének és halálának utjain. Mi öszszekaphatunk azon, hogy négy éves legyen a választójogot megadó helybenlakó s, vagy hatéves, de a nemzet már ezeréves helybenlakásra tud hivatkozni akkor, amikor részt kér sorsának irányításából s amikor tiltakozni akar az ellen, hogy a felelősségtől távolálló politikusok állásfoglalásai szerint ítéljék meg, holott a — felelősekért sem vállalhat mindig felelősséget. Dollfuss emléke, Schuschnigg premiere Genfben Tovább tartanak a tárgyalások a szovjet felvételéről — Napirendre kerüi a magyar kisebbségi javaslat Genf, szeptember 12. Litvánia, Észtország és Lettország képviselői a Népszövetség titkárságává] aláíratták a három állam közötti együttműködési szerződést. A szerződés értelmében a nárom állam kormánya kikéri egymás véleményét a három országot közösen érdeklő külpolitikai kérdésekben és nemzetközi ügyekben kölcsönösen támogatják egymást- A szerződéshez más állam is csatlakozhat, ha ehhez mind a három állam hozzájárulását adja. A szerződés tiz évig marad érvényben és fel nem mondás esetén érvénye önmagától meghosszabbodik. A népszövetségi közgyűlés szerdán délután összeült Sander svéd külügyminiszter elnökletével. A megnyitás után Matt a svájci főmcgbizott jelentkezett szólásra és megindult szavakkal hódolt Dollfuss emlékének. Méltatta a megölt osztrák kancellár értékelt, munkásságát ós megállapította, hogy Dollfuss halálát egész Európa gyászolja, a kancellárnak meggyőződéseiért, Ausztriáért és Európáért folytatott munkájáért kellett meghalnia. A megemlékezést a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig. Ezután Schuschnigg osztrák kancellár lépett az előadói emelvényre— Ausztria alapjellege az — mondotta —, hogy katolikus állaim, de a türelem elveit követi minden másvallásuval szemben. Célja, hogv Ausztria függetlenségét megalapozza. Ausztria érdeke az európai béke érdeke- Olaszországnak köszönhetjük, hogy Olaszországgal és Magyarországgal pozitív eredményeket felmutató szerződéseket kötöttünk. De Valera ír kormányelnök a szovjet felvételéről beszélt: — Kétségtelen, hogv a többség a szoviet felvétele mellett foglal állást. Érthető hogy a szovjet kényes önérzetére, azonban egyes nemzetek önérzete ÓDD olv jogosult. A meghívás terve ameiy megfosztaná az ellenzéket a véleménynyilvánítástól, elkerülendő- Az egyes államokat nem szabad megosztani a bírálat jogától. Francia intervenció a Vatikánnál Brüsszel, szeptember 12. A Libre Belgique 1 zt az értesülést kapta, hogy Franciaország ró..!ai nagykövete Anglia és Olaszország támoí, tasaval a szentszéknél közbelépett, hogy a Vatiháii ne gördítsen akadályokat a szovjetnek a Népszövetségbe való felvétele elé- A Vatikán, mint a lap irja, jogos kifogásokat hangoztatott. A francia nagykövet arra hivatkozott, hogy a szovjet belépése után könnyebb lesz Oroszországtól vallási kérdésekben biztosítékokat követelni. Litvinov és a szovjet meghívása A Reuter iroda értesülése szerint L i t v i. nov kifogásolta, hogy a szovjethez intézendő meghívás szövegét és különösen felháritották a belépés elé gördített akadályok. Hangoztatta, hogy a szovjet nem tűrheti, hogy másként bánjanak vele, mint Törökországgal vagy Mexikóval, amely államokat egyhangú határozattal hivták meg. „Lengyelország nem átvonulási terület" Genf. szeptember 12- Beck lengyel külügyminiszter közölte Barthouval és Simon angol külügyminiszterrel, hogy Lengyelország csak saját határai védelmére hajlandó kötelezettséget vállalni, nem tűrheti, hogy idegen csapatok vonuljanak ál lengyel területen és nem akar Oroszország érdekében Németország ellen, vagy Németország mellett Oroszország ellen harcolni. Egyszóval nem akar idegen kötelezettségeket vállalni.