Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-12 / 205. szám

DELMAGVARORSZAO SZBOED, Szerhe«zlO»6g: Somogyi uccu 22.. 1. em, Telefon: 23-33.^Rladöhlvalal küIctOnkOnyviar é» legylroda - Aradl ucrn 8. Teirlon r 13-«6. - Nyomda : I Iprtt lirrn Id. Teletnn - IVO«. TAvIrntl «t levélem - DÉjmnqynrprpjrnq Sgeaad Szerda, 1934 szepl. 12. Arn 12 fillér X. évfolyam, 205. sz. ELŐFIZETÉS; Hnvontn helyben 3.20 VldAlcen es Budapesten 3.00,ktlli«lcl«n 0.40 pengd. •»• Egye« >zám Ara h6tk»znap 12, vn»6r- és Ünnepnap 20 flll. H!rrietéaek felvétele tarifa szerint. MeolelrnlK lJíílo UvélelAvel napgpta rrojiri Magyar hősöket az ofiasz hősökért! A szegedi temetőből kiemelték az olasz hősi halottak hősi tetemeit s Szeged szegényebb lett, ha mással nem is, de annak bizonyságával, hogy a maga hőseiként tisztelte azok emlékét, akik ellenünk küzdöttek a nagy háborúban. De, — alig husz év múlt azóta, hogy a legvéresebb szinpad vérbiboros függönye szétlebbent, kezdjük talán inkább megérezni, mint belátni, hogy sokkal inkább harcoltak velünk szemben, mint ellenünk. Ebben a háborúban mindenki — s a j á t m aga ellen harcolt. Mindenki azokat az értékeket áldozta fel, amelyeket az előtte járó nemzedékek teremtettek, mindenki a gyerekei és unokái életét tette nehezebbé s alig husz év múlva a pokol kapuinak kinyilta után kezdünk már azon gondolkodni, hogy a világtörténelem számára mennyivel kevesebbet érnek a hősi halottak, mint amennyit vesztettek velük, bennük, ellobbant életükben a szülők, a hitvesek, vagy a gyerekek. Az olasz hősi halottak most felkerekedtek s elindultak haza. Fiatalon és délcegen indultak el, kevély derékkal, csillogó szemmel, elbúcsúztak mühelyüktől, vagy Íróasztaluktól, otthagyták anyjukat, vagy gyereküket és elindultak — hirvirágot szedni gyöngyös koszorúba. Elindultak parancsot teljesíteni, ölni és halni s most 16 évvel a háború befejezése után fordul vissza uíjuk, de már nem a régi Íróasztal mellé és nem a régi műhelybe és nem azok közé a meleg karok kös.í és nem ahhoz a szivhez, ahonnan elindult. A z élők elindultak s a halottak viszszatérnek. S az alatt a tizenhat év alatt, ami a háború kimúlásától a halottak felkerekedéséij? elteli valamivel többet tudunk arról a szörnyről is, amit világháborúnak neveznek. Ma már nem a „Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam" szentimentális páthoszával. gondolunk a vérzivataros időkre s ma már nem a husz év előtti vezércikkek szólamaival beszélünk róluk. Azóta megnyíltak a titkos levéltárak is s kiterültek akták és táviratok. S ezekben a táviratokban és ezekben az aktákban kirajzolódott az az ut, amin elindult a végzete s amelyen az élet magaslatáról a halál szakadékába zuhantunk le. Husz évvel öregebbek, de kétszáz évvel bölcsebbek lettünk azóta, hogy elindultak az első felvirágozott vonalok s az ismerős eleteket elvitték az ismeretlen halálba, kétszáz évvel bölcsebbek lettünk, de — nézzünk csak szét a világon, — hol találjuk ennek a bölcs tisztánlátásnak, ennek az érett történelmi tapasztalatnak nyomait? Amerikában most lepleznek le egy világraszóló hadianyag-panamát. A jámbor polgár aki azzal a tudattal hív gyereket a világra s azzal a nyugalommal fekszik le minden este, hogy az ő és családja életére és vagyonára magasabb földi hatalmak vigyáznak, a' fejéhez kaphat, amikor azt olvassa, hogy milyen üzlet a hadianyaggyártás s akik azzal foglalkoznak, hogyan szereznek piacot árujuknak. Felkelés, forradalom, vagy ¡lázadás szitása, háborús ok improvizálása két békében élő állam között csak azért, hogy a municiós gyárak foglalkoztatva legyenek, biztosítva leeven a has'.on s a hadianyaggyárakba fektetett pénznele, a megvesztegetésekre elhullatott aranyaknak rentabilitása. Mindez üzansza a municiós iparnak. Az európai hadianyaggyáraknak háború alatti üzleti „gestióit" már leleplezték. Már tudjuk azt, hogy Verdim előtt a német katonák a Németországban gyártott, de Svájcon keresztül kivitt drótokon vesztették el az életüket s tudjuk azt is, hogy az angol hadihajók számára a jénai Zeiss cég a világháború alatt is szállított optikai felszerelést. A német ipar segitette a francia hadsereget és támogatta az angol flottát a — Németország elleni háborúban s elég pontosan tudjuk azt is, hogy a Krupp, a S c h n e i d e r-C reuzot és a Skodagyárak megtartották — nemzetközi üzleteiket a világháborúra való készülődés, sőt a világháború ideje alatt is. Mindezt tudjuk immár s tudunk, — jaj, — többet is, de mindez az ismeret nemcsak arra kevés, hogy egyetlen halottat visszahozzon az életre, kevés arra is, hogy egyetlen élőnek életét megmentse a fenyegető haláltól. Valami különbség mégis van, de talán csak annyi, hogy azelőtt bekötözték annak szemét, akit a fegyverek csöve elé állítottak s most majd nyitott szemmel kell szembenézni nemcsak" a Halállal, hanem azokkal is, akik ennek a halálnak haszonélvezői. S ha mindez eszünkbe jut akkor, amikor olasz hősök csontjaitól bucsuzunk, mire kellene gondolnunk, ha egyszer a mi drága gyerekeink kerekdnének fel, hogy hazajöjjenek Doberdóról, Wolhiniából, a premisli halálárokból, vagy Szibéria jeges messzeségéből. Mit kellene mondanunk eltékozol! drága életükért, hogyan kellene fogadkoznunk, hogy haláluk nem volt meddő tékozlás és magvaszakadt áldozat, hogyan tudnánk nekik beszámolni arról, amiért meghaltak, amiért ők, — az üldözött költő szavai szerint — nem gyürüt cseréltek gyűrűért, de szivet cseréltek aranyat vasért s akik azt sem tudták, hogy elbukunk-e, vagy győzünk, mert halni kellett nekik, halni. Az olasz halottakért, akiket most útnak bocsájtunk s akiket eddig a szegedi föld ringatva ölelt magába, talán kellene nekünk kérni Doberdó hősi magyar halottaiból, talán kérnünk kellene ezt a szörnyű, ezt a rettenetes kompenzációt, hogy közelebb legyenek hozzánk csontjaik és emlékük és közelebb legyen hozzánk életüknek és haláluknak minden kiengesztelhetetlenül fájdalmas tanulsága. m Osztrák csapatösszevonások a jugoszláv határon Belgrád, szeptember 11- Marburgböl érkező jelentések szerint olyan hirek érkeznek, hogy Murek és Radkersburg között az osztrákok állandóan erősítik a határt. A katonák előadása szerint őket sürgősen hívták be katonai szolgálatra és felszerelve azonnal a határra küláték. Rómából jelentik: a Corriere áella Sera párisi jelentése szerint nemcsak a francia sajtó, hanem a kisantant-lapok is olyan magatartást tanúsítanak, amelyből teljes biztonsággal arra lehet következtetni, hogy a kisantant eddigi olaszellenes magatartása elsősorban Prágában és Bukarestben alaposan megváltozott• Ifclcil Locarno hclncfí — balti paktum es francia-orosz eggczménij Szombatra várfáfc a szovíefdelegáclO genfi bevonulását - Megegyeztek a meghívás szövegében Genf, szeptember 11. A Népszövetség tanácsa kedden délután nem tartott teljes ülést, mert nem jelentkezett elég szónok, ehelyett a népszövetségi közgyűlés által kiküldött külőnffle bizottságok tartottak üléseket. A népszövetségi tagállamok nagyrésze kedden megegyezett abban az ideiglenes szövegben, amellyel meghívják Szovjetoroszországot a Népszövetségbe. Litvinov külügyi népbiztos félbeszakitota ma. rienbadi kúráját és Evianba utazott, hogy mennél közelebb legyen a Népszövetség székhelyéhez. Mihelyt megkapja a hivatalos értesitest, azonnal útra kél Genf felé. A szovjetdelegáció tel jes számban együtt van Berlinben s onnan fog Genfbe utazni! Ugy számítják, hogy Oroszország már szombaton meg fog jelenni a Népszövetség teljes ülésén. Nagy élénkség volt kedden a Népszó vei ség házának folyosóin. A fő beszédtéma a német kormány jegyzéke, amellvel elutasította » ke. icti Locarno francia tervét. Ez a válasz nem jött váratlanul és a francia delegációhoz közelálló körökben azt mondják, hogy most annak a francia-orosz egyezménynek a terve lépeti előtérbe, amelyben a balti államokon kivül Lengyelországnak is részt kellene vennie. Litvánia, Lettország és Észtország megbízottai kedden aláírták Genfben a balti pak. tuirot, amelyben a három balti állam külpolitikai együttműködésre kötelezi magát. Genf helyett — Bécs Bécsi jelentés szerint Franciaország azt az indítványt terjesztette ismét a népszövetségi körök elé, hogy a Népszövetség székhelyét Genfből Bécsbe tegyék át Henderson márványszobra Genf, szeptember 11. Kedden délelőtt a Nemzetek Szövetsége palotájában Tahy László berni követ, genfi magyar képviselet állandó delegátusa átadta a Nemzetek Szövet-