Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-08 / 203. szám

T934 szeptemBer 8: OETMSGTAR O R S Z Á G ff NYARALÓ MAGYAROK a hajdani keresztesek, kurucok, és negyvennyolcasok utján in. Vizsgázunk a magyar históriából A Duna most már jugoszláv partok között hömpölygött tovább, de hiába meresztgettük a szemünket, nem igen láttunk változást ezeken a partokon. A partok nem változtak, de megváltozott a hajó hangulata. Csudálatosképpen megelevenedtek azok az idegenek, akik már a hajón voltak, amikor mi fölkerültünk rá és akik eddig szinte láthatatlanok voltak: főleg a cseh utasok. Most előkerültek kabinjaikból, elfoglalták a legjobb helyeket, hangosak voltak, tolakodtak, kellemetlenkedtek. Pedig mi voltunk többségben, elszomorodott magyarok, akik megilletődött lélekkel haladtunk a változatlan partcdi között. Gazdag, felejthetetlen, de annál fájdalmasabb kárpótlást nyújtogattak felénk ezek a partok: a magyar história sűrű, megbonthatatlan rendben felsorakozó fényes és véres emlékeit Mert az ut, amelyen jártunk, szinte elejétől végig, hajdani magyar keresztes vitézek, bujdosó kurucok és negyvennyolcas emigránsok emlékekkel telehintett, dicsőséges és gyászos utja volt, letagadhatatlanul magyar ut eltörölhetetlenül magyar állomásokkal. Ezen az uton járt fél évezreddel ezelőtt Hunyady János — a déli harangszó az egész világon Nándorfehérvár-Belgrád-Beográd bevételére emlékezteti a könnyen felejtő népeket —r ezek a partok rejtegették őszi harmat után Rákóczi elbujdosó kurucait, amikor fújdogálni kezdett valahonnan, Szatmár felől, a hideg szél és ezek a partok kisérték el Világos után Kossuth Lajost. És láttak mást is ezek * partok, a leguiabb, a legvéresebb, a legfrissebb magyar tragédia elindulását Már esteledett, amikor a Saturnus lassan, méltóságteljesen befordult a zimonyi kikötőbe, ahová sziporkázva integettek át a belgrádi fények. Aztán elhaladtunk a Cigánysziget mellett. A fedélzeten csönd volt, csak a hajó fáradt, nehéz lihagése hallatszott. A nagy csöndben valaki halkan mesélni kezdte a történelmet: Erről a szigetről indult el a világháború. Husz esztendővel ezelőtt itt dörrentek el az első puskalövések és ide röppentek a Kalimegdán ormairól az első ágyúgolyók. Tikkadt juliusi este volt, a Duna tükrén káprázatos tűzijátékot rendeztek a belgrádi fények. Fodra, hulláma sem volt a víznek, mintha azok a husz esztendővel ezelőtt eldörrent első lövések kővé, márvánnyá dermesztették volna az egész Világot — Ezt a hidat a németek építették a háború után jóvátétel cimén — magyarázta valaki, amikor a sfitétedő firmamentumra rárajzolódott a belgrád— zimonyi vashtd karcsú képe. A Saturnus nagy kanyarodóval simult a Néhány sláger iskolacikk a sok ezer közül: Reálgimnázium!, v. főreál, v. piarista gimnáziumi bársony diáksapka P 3-48 Madách-uccai polg. iskolai diáksapka —.98 14 drb 6 lapos elemi iskolai füzet -24 5 drb iskolai notesz —.24 2 drb 72 lapos pepitafedelü füzet —.24 1 üveg antracén irótinta •—.10 Kihuzós mintás tolltartó —.14 Palatábla 20x13 nagyság —.32 10 drb palavessző —.16 Ne^yedives rajztábla —.88 Ra jztábla tartó negyedives —.78 25 drb füzetcimke »—.08 5 iv kék könyvcsomagoló papir >—.24 6 drb Benczúr gombfesték —.24 4 drb iskolai ecset l-es —.24 Bőr iskolai aktatáska P 3.98 Fejes vonalzó 53 cm —.42 KÉRJE MOST MEGJELENT ISKOLAI ÁRJEGYZÉKÜNKET! PÁRISI HAGY ÁRUHÁZ RT. S»OCO, CSIKONICS és KISS UCCA SAROK belgrádi parthoz. Mindenki a Korlátnál alít és nézte Jugoszlávia fővárosának lüktető esti forgalmát. A hid zörögve, csattogva tolódott a hajóra, megjelentek a szerb katonák, az utlevélvizsgáló tisztviselők. Jó lett volna kiszállni, körülnézni kicsit 4 ebben az idegen világban, de a magyar utasok magyar útlevéllel nem mozdulhattak a hajóról. Internáló táborunk volt a hajó a nemzetközi Duna hátán Mohácstól Lomig, az első bulgár állomásig. Az osztrákok, a csehek, a románok szabadon kiszállhattak útközben, vizűm nélkül is, csak mi álltunk odaparancsolva a hajó korlátjaihoz és néztük a váltakozó parti világot. Belgrád szép város. Mondják: rendkivül sokat nőtt, fejlődött a háború óta. Uj városrészek, palotasorok épültek a Duna partján. Azt is mondta valaki a hajón, hogy rövidesen meghal a külön Zímony. egyesitik Belgráddal és a kettőből NagyBelgrádot csinálnak. Az összekötő hidat megépítették hozzá a németek: jóvátétel cimén. — Szép város Belgrád — mondta valaki a fedélzeten —, de Budapestnek nincs párja. örültünk ennek a megjegyzésnek valamennyien, vigasztaltuk vele magunkat és kissé megnyugodva ültünk a vacsorához. órákig vesztegelt a Saturnus a belgrádi kikötőben, de aztán csak megindult és az elkanyarodó távolság lassan elnyelte Belgrád sziporkázó képét Másnap délelőtt találkoztunk a Tiszával. Szerényen simult az öreg Dunához és aztán összeölelkezett vele. Lestük a Dunában elkeveredő Tisza-vizet és arra gondoltunk, hogy ez a viz a szegedi partok üdvözletét hozta utánunk. Jobbfelől már a régi szerb partok kisérték hajónkat, de a baloldali partok Trianon előtt magyar partok voltak. Valaki térkép fölé hajolva számolgatta, hogy a háború előtt hány kilométer volt a magyar ut a Dunán és mennyit hagyott negy belőle a háború. Képtelenségnek tetsző eredmények jöttek ki, de a térkép igazolta ezeket a képtelenségeket. Hiszen azelőtt a magyar Duna Dévénvnél kezdődött és Orsováig tartott, közben három kilométer hiján ezer kilométert tett meg. Most pedig Rajkánál éri el és Mohácsnál hagyja el a trianoni keretet, a két határállomás között pedig a viziut mindössze 428 kilométer, de ebből is 154 olyan kilométer, amelynek csak a jobboldala magyar terület. Az egyre jobban sárguló viz mégis közömbösen hömpölyög az elpolitizált partok között és \»iszi hajónkat a magyar história állomásai felé. Vizsgáztatott bennünket a Duna a históriából. Bizony, sokat felejtettünk, nem emlékeztünk eseményekre, évszámokra, nevekre. Szerencsére sok tanerő volt velünk, — Kiss Károly tanfelügyelő ur szervezte meg a kirándulást — és igy titokban meggyorstalpalhattuk fogyatékos tudásunkat. Először a szendrői vár düledező falai integettek a hajó felé. — Szendrő.., Vég-Szendrő... Semendria... >— kutato't valaki tudományos emlékezetében. A név ismerős volt, de csak nehezen, külső segedelmei ismertünk rá. Hnnyady .TAnos, II. Mnrat szultán, II. Mohamed. Mátyás király emlékét idézte. Győztes és elvesztett csaták nyomait porlasztják századok óta ezekről a mohos falakról a balkánt szelek. Következett Kevevára a balodalon és jobbfelől Galambóc. — „Galambdcon vSr a török, ne várion hiába..," — szavaltuk egyszerre vagy ötvenen a fedélzeten. Ezt tudtuk, a verset és a versen keresztül felrémlett a mese is Rozgonyi Ceciliáról, akinek gyönge keblét, puha vállát nem törte a páncél és odakormányozta a gályát Zsigmond király veszedelembe sodródott életéért. Bebizonyosodott most is, hogy a költők sokkal eredményesebben tudnak történelmet tanítani, mint az — akadémikusok. A tudósabbak azért mást is tudtak Gal.ambócról. Tudták azt. hoiry szerbül KolomhácsnaE hiviák, Ritkán cseréli anótííelepét és zseblámpaelemél száraz teiepeHei ha üti használ. Sav es szélmentes. Mindenttlt kapható! hogy a régi vár szerb kapitánya ötszáz esztendőkkel ezelőtt eladta a töröknek a várat és hogy azt 1428-ban hiába ostromolta Zsigmond király, aki az akkor megmentett életét köszönhette Rozgonyi hitvesének; hogy csak 55 évvel később vette vissza Galambócot a töröktől Kinizsy Pál, de öt évvel a mohácsi vész előtt végképpen elveszett. Aztán kiderült az is, hogy a vadregényes romok között van ama nevezetes kolumhácsi légynek az őshazája. Inine indulnak el a veszedelmes légyrajok és keresztülrepülve a Dunán, véres támadásokat intéznek a magyar Alföld állatállománya ellen. Most már a Kazán-szorosban jártunk, meglestük a Széchenyi-emléktáblát örvendeztünk előbb a Babakaj-sziklának, amelyik látta már T r a j á n császár seregeit is, amint bekanyarodtak a Kazánszoros hires-neves útjára Fölfedeztük a jobboldalon a hajdani utépitő császár szerény emléktábláját is és rémüldöztünk az összeszorult folyómeder fölé boruló szédítően magas sziklafalak fenségességétől. Szóval felfedeztük az Aldunát, a Kazán-szorost és a meredek sziklafalak kőzött, a biztonságosan, nyugodtan, komolyan haladó hajó ölében megéreztűk Széchenyi István szellemét. Szerettünk volna keresztüllátni a roppant sziklatömegen és belenézni Erdély szivébe. O r s o v a kedvesen, szerényen fogadott bennünket. („Kossuth Lajos megbízásából Szemere Bertalan hadügymmiszter 1849-ben itt ásta el a magyar koronát valami füzesben, ahol csak 1853 szeptember 8-án találták meg Ferenc József császár emberei" — hirdette tudományát a fedélzeten valaki.) És elmentünk a Senki-szigete, A d a k a 1 é mellett. Jókaira gondoltunk, — mennyire elkisér bennünket minden utunkra az Irodalom! — és gyönyörködtünk a zöld hegyek közé ékelődő mesesziget karcsú minarettjében. Itt végképpen elmaradtak a hajdani magyar partok is, már a román Duna vitte a hajónkat, de a magyar emlékek kitartottak mellettünk. A Vaskapuba szorított Duna-ág még mindig Széchenyiről zengett. Aztán eljutottunk insternáltságunk végére: hajónk megállt az első bulgár állomás, Eom előtt Itt már kiszíhattunk ml, magyarok is. gyorsan beváltottunk a hajó főpincérénél néhány pengőt lévára és összevásároltuk a iő szívvel kínált bulgár gyümölcsöket. Következett Vidd in. a menekülő Kossuth Lajos első. szabad állomása, ahonnan hires levelét irta - Görgey Artúr ellen. — Nemsokára Ruszcstifcba érkezünk — biztatott a Kapitány — a végállomásukra. "A S a turnus tovább megy, Giurgiu-ig, a román végállomásig, de onnan rögtön visszafordul. 'A múltkoriban megjártuk a románokkal. Okvetetlenkedtek. Azóta várjuk meg Ruszcsukban a visszaindulás Idejét. Ruszcsutf örömmel fogadta a Várnába igyekvő magyarokat, előzékeny útlevél- és vámvizsgálattal, olcsó bulgár cigarettákkal és a ránkvárakozó gyorsvonattal. Magyar László. maradék bútorszövetek árusítása, zálog(egyek vétele, kiváltott tárgyak eladása. Oroszlán ucca 6. sz. SíflDlf U E C meq rendeléseket OMK^flEaP elfogadok TREBITSCH sUiőde Uj-tér 2. ős Kossuth Lajos sugárut 9. az. «. üzletében