Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-05 / 200. szám

SZEGED, SzerkeszUMCo: Somogyi uccb 22..*. em, Telelőn: 23-33.-RindóhlvutBl kiJlc»»nkOnyvt*r é» legyltoda : Aradi UCCO s. Telefon: 13-06. - Nyomd« : IHw Lipót nccn 1«». Tel»'«'«'» • 13'0«. I Av1rn(t levélcím: DélmqgyaronzAg Szeged vumm. Szerda, 1934 szepí. 5. Ara 12 fillér X. évfolyam, 200. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2fl Vidéken es Budapesten 3.00,kUimid«n 0.40 pengd- * Egyes szAm Ara hétköznap 12, vasAr- é< Ünnepnap 20 1111. HIt•letétek felvétele tarlta «rciinl. Mente« lentx hétwt kivételével naponta ceaget Nép, vagy párt? A választójogi vita első vihara, — de sok viharon kell még átesni, amig mi, vagy unokáink eljutnak az általános, titkos választójogig, — a lajstromos rendszer előnyeit lobogtatja meg a politikai színjáték nézőtömege előtt. A hírhedtté vált közös elgondolás a lajstromos rendszer mellett tör lándzsát és akar törni ellenfeleket. Vizsgáljuk meg egy kicsit ezt a kérdést, ne csak a dogmák felsővilágitása alatt, hanem a tapasztalatok mécsese mellett is. Amikor a lajstromos választás még nem ment át az alkalmazásba, a demokratikus követelések közé tartozott a lajstromos választási rendszer sürgetése is. A lajstromos választási rendszernek egy felbecsülhetetlen nagy előnye van: a kisebbségi szavazatok érvényesülése. Hogy mindjárt példával világítsuk meg e tekintetben a különbséget a lajstromos és az egyéni választási rendszer között, megtörténhetik, hogy az egyik kerületben az egyik jelölt 5000 szavazatot kap, ellenfele 5001-et s amig ötezer szavazat képviselet nélkül marad, addig 5001, tehát a választók száma szempontjából ugyanolyan tömege a polgárságnak törvényhozási képviselethez jut. Ez természetesen megtörténhetik tíz kerületben is s ilyenkor már ötvenezer szavazat marad képvisel etnélkül, migtizzel több szavazat már — tíz törvényhozót választ. Az egész országban igen jelentékeny tömeg szavazott le a kisebbségben maradt jelöltekre s ez a jelentékeny tömeg a törvényhozásban nem kap képviseletet. A magyar választásokon nem egyszer történt már meg a kerületek sajátságos beosztása alapján, hogy a ki s számmal bekerül 6 ellenzék több szavazatot kapott, mint a mammuttöbbségi párt tagjai. Ha ebből az aránytalanságból leszámítjuk azt, ami a kerületek pártpolitikai szempontból történt beosztására tartozik, — hogy amíg ellenzéki választók közül tízezer választhat csak egy képviselőt, addig például Kiszomborban már nyolcszáz zsellér megválaszthatja kormánypárti programmal törvényhozóját, — rinég mindig igen jelentékeny tömeg, sőt tömegek maradnak teljesen képviselet nélkül. Ha a kerületi egyéni választások mellett leszavaz például egymillió ember, akkor hatszázezer em- ! ber megválaszthatja a képviselőház vala- 1 mennyi tagját, négyszázezer szavazat pedig kisebbségben maradt jelöltekre esik. S amig hatszázezer szavazat megválaszthatja az egész képviselőházat, addig négyszázezer választópolgár akarata, helyeslése, bírálata és ítélete nemcsak képviselethez, de még hanghoz sem jut a törvényhozásban. Ezt a választási rendszer az igazán demokratikus felfogás, sokáig nem helyeselhette s kí kellett alakítani azt a rendszert, ami mellett a kisebbségek is képviselethez juthatnak. Ez lett azután a lajstromos választás, ami mellett a választóknak ugyanolyan csoportja, a töredék szavazatokat nem számítva, egy-egy nagyobb kerületen belül egyformán jutott hozzá a mandátumhoz. A kisebbségi képviselet elvét a lajstromos szavazás majdnem kifogástalanul oldja meg, ezért az előnyért azonban jelentős hátrányokkal kell fizetni. A rendszer legelső és legjelentékenyebb hátránya az, hogy a pártvezérek kizárólagos jogává teszi a jelölést. Akit a pártvezérek nem jelölnek, az a szavazás e rendszere mellett nem remélhet mandátumot. Ez a rendszer a pártvezetők diktatúráját valósítja meg. Mert az, hogy egy listáról hányan kerülnek a törvényhozásba, a leadott szavazatoktól s így a választók tömegétől függ, de egyedül a pártvezetőkön múlik az, hogy kiknek nevét írják fel a listára. A választók döntenek ugyan a képviselők megválasztásában, de a jelöltek megválasztása a pártok diskrecionális joga marad. Ma, ha még az ajánlásoknak levitézlett módszerétől eltekintünk, mindenkinek, aki magában hivatást és képességet érez, megvan az a lehetősége, hogy a törvényhozásba bekerüljön s a választóknak is módjuk van ahhoz, hogy azt bízzák meg képviseletükkel, akit erre legméltóbbnak és legmegfelelőbbnek tartanak. A lajstromos választáson azonban a választók csak arra szavazhatnak, akit a pártvezetőség jelölt. Hiába adnák le a választók szavazatukat érdemesebbre, ha a pártvezetők nem jelölték, ha a listán neve nem szerepel, akkor a legkitűnőbb polgárt mégaválasztók egyhangú szavazatával sem lehet beküldeni a törvényhozásba. A mai pártvezérek érthető okokból ragaszkodnak ahhoz, hogy lajstromos legyen a választás. Először azért, mert a lajstromos választási rendszer a pártvezérek hatalmát megsokszorosítja, hiszen a pártvezérek kinevezési jogukat gyakorolják a jelöltek listájának összeállításával, de bizonyosan van ennek a nagy ragaszkodásnak több más oka is. S egy az is, hogy a lajstromos választás nemcsak biztosabbá, de kétségtelenné is teszi a pártvezérek mandátumát. Egyjóhelya lajstromon és nem kell érdem, nem kell hivatottság, nem kell munka és nem kell népszerűség, — a mandátum biztos. Egy jó hely s más semmi. Ezek a megfontolások a demokrácia igazi híveit kell, hogy gondolkodóba ejtsék: vájjon a lajstromos választási rendszer-e az, amelyik az egyéni választás hibáit a legegyszerűbben és legbiztosabban küszöböli ki s vájjon nem lehetne-e olyan választási rendszert kigondolni, amelyik mindkét választási mód előnyeit képes magában egyesíteni? Tovább folyik a harc a jogfosztó választójogi terv ellen A m nlszíerelnök nem támogatja a kisgazdapárt javaslatát Eckhardt provokáltatta Rassayt — Rassay birói uíra utasította Eckhardtot Budapest, szeptember 4. Az az éles politikai harc, amelyet a független kisgazdapárt ismeretes választójogi tervezete kiváltott, kedden ujabb fordulathoz érkezett: Eckhardt Tibor, a kisgazdapárt vezére provokáltatta Rassay Károlyt. Az ügy előzményei Eckhardt Tibor szekszárdi beszédével vannak összefüggésben. Eckhardt szekszárdi beszédére Rassay éles hangú választ adott, amelyet a kisgazdapárt elnöke magára nézve sértőnek talált. Megbízta dr. U 1 a i n Ferencet és Szentiványi Bélát, hogy nevében elégtételt kérjenek Rassay tói, aki B r ó d y Ernőt és Magya1" Pált kérté fel. Rassay segédei még kedden levelet intéztek Eckhardt megbizottaihoz, akikkel közölték, hogv az ügyet lovagias elégtételadásra a jelen stádiumban közérdekű voltánál fogva nem tartják alkalmasnak. Az ügy érdemét illetően egyetlen helyes ut volna, ba a kérdést bíróság elé vinnék, — megnyugtató elégtételt politikai harcban csak birói fórum adhat. A hatósági eljárás lefolytatása után Eckhardt rendelkezésére állanak. Gömbös nem íosa$a el Etitfiardi «avasíaíáf (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A választójogi harc megszólalásra késztette Gömbös miniszterelnököt is, aki kijelentette, hogy Eckhardt tényleg átadta neki a választójogi tervezetet, de a tanácskozások során nem jött létre megállapodás az egyes pontokra nézve. Kormánypárti körökben kedden minden kétséget kizáróan megállapították, hosv a miniszterelnök nyilatkozata nem támasztja alá az Eckhardt-féle javaslatot, annál kevésbé, mert a miniszterelnök csaknem nyomatékkal mondta a következőket: — Annyit már most ki jelenthetek, hogy csak olyan választójogi javaslatot tudok a magam részéről akceptálni, amely megfelel annak a haladó konzervatív világnézetnek, amelyet mindig hirdettem. Jól informált körökben a miniszterelnök nyilatkozata után ugy ítélik meg a helyzetet, hogy a miniszterelnök nem azonosítja magái az Eckhardt-féle javaslattal. Egyébként is ugy tudják, hogy mihelyt a választójogi javaslát nyerstervezete elkészül, a miniszterelnök először gróf Bethlen István, volt miniszterelnökkel fogja letárgyalni. Kormánypárti körök szerint, ez a körülmény azt bizonyítja, hogy Eckhardt Tibor elgondolásai szóhoz sem juthatnak, mert politikai körökben jól tudják, hogv gróf Bethlen István és Eckhardt, egykori sajtófőnöke között csaknem áthidalhatatlan ellentét van. Beszélnek arról is, hogy a miniszterelnök, a kormány választójogi javaslatát még mielőtt a parlamentbe beterjesztené, az ellenzéki Bártok vezetőivel is megtárgyalná. £ckhardi Gömbösnél Budapest, szeptember 4. Gömbös miniszi terelnök kedden délelőtt H ó m a n n Bálint kultuszminiszterrel tanácskozott, majd Eckhardt Tiborral tárgyalt, akivel, mint népszövetségi fődelegátussal a genfi kérdéseket beszélte meg. Eckhardt holnap, vagy holnanután utazik Genfbe.