Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-26 / 217. szám

T934 szeptember 26. DÉL MAGYARORSZÁG 3 Szeressen Kedves! Szeressen kedves! Szeressen kedves! a szezon legnagyobb eseménye! SZBrdátŰi MM BSlB' JOOUBh 3DeÍ30!ieP0PSZÓP íeSllirOliKin Szegeden megtalálták a kaliforniai pajzstetü — parazitáját Jelentős felfedezés a növényvédelem terén (A Délmagyarország munkatársától) A Szcsedvidtki Gyümölcstermelők Egyesülete rendkivüli agilitást fejt ki minden téren, mégis ugy lehet legszebb eredményét annak a felfedezésnek a nyomán érheti el, amelyre megbízott szakemberei a legutóbbi napokban jutottak- A kaliforniai pajzstetü máir igen sok kellemetlenséget oikozott a gyümölcstermesztésnek- Ez a parányi, rendkívül szapora állat Amerikából, vagy Kínából terjedt el a világon s ahol magjelent, szédítő gyorsasággal lepte el a gyümölcsösöket. Nálunk Magyarországon már 15 esztendeje ellepte a nyugati vármegyéket. Szeged környékén 7—8 éves lehet a fertőzés. Szegeden sajnos szinte egy pillantás alatt ellepte az ujszegedi faiskolákat és onnan azután az oltványokon elterjedt országszerte, sőt határokon tul is- így történhetett, hoey idehaza is, külföldön is azt hirdették Szegedről, hogy az a fertőzés főfészke. Mindenesetre ennek az lett a következménye, hogy az ujszegedi faiiskoláikat zárlat alá helyezték. onnan oltvány évek óta csak ugy szállítható, ha a mellékelt szállítási bárca figyelmezteti a vevőt arra, hogy a szállító faiskola fertőzött. A külföld pedig egyáltalán nem fogadja be az ujszegedi árut' melyért azelőtt száz, meg százezer pengő folyt be az országiba. Az intézkedés helyes, de mégjs tulszigoru, mert 1932 óta Újszegedet egyetlen oltvány nem hagyhatja-el. anélkül, hogy előbb be ne vitték volna a hatósági ciánozófülkébe, amelyben pedig még a legrejtettebb élőlény is okvetlenül elpusztul. Azonfelül a faiskolatulajdonosok minden előirt költséges védekezést végrehajtottak, ugy, hogy legfeljebb egy-két faiskola szenved kis mértékben fertőzöttségbenA pajzstetü kártételének másik súlyos következménye volt. hogy mindazokban a gyümölcsösökben, melyekben a kártevő fellépése után és a ciánozás bevezetése előtt tryiimölcsfákat telepitetfcek, tehát az 1928—31. években, behuroolr ták ezt a veszedelmes élősdit. Onnan pedig elterjedt a szomszédos gyümölcsösökbe is. A fertőzés megakadályozására a külföld a fertőzött gyümölcsöt nem engedi be, az exportőr tehát az ilyen árut meg sem veszi- A magyar gyümölcsexport mórihetetlen kárára az idén előfordult, hogy nemcsak szegedi, hanem más feladóhelyről származó alma- és szilva-vagonokat is Bécsből visszautasították. A legnagyobb baj az. hogy — bár eredményesen lehet az élősdi ellen védekezni — ez a mü. velet rendkívül költséges. Amellett sok helyt a gazdák még fel sem ismerték a veszedelmet f.open a napokban érkezett jelentés egyik gazdaságból, hogy váratlanul az egész termést eilepte a pajzstetü. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ott volt már kisebb mértékben fertőzés a nyár elején, ellenben az óvintézkedések elmaradtak és így őszre az élősdi hihetetlen gyorsasággal elterjedtAz egyesület már 1932-ben felkérte Horváth Pétert, Gelei József professzor tanársegédéthogy tanulmányozza a kaliforniai paizstetii életmódját- Egyidejűleg nagyobb kísérleti területeken megindult a szervezett védekezés. Különösen nagyarányú védekezést bonyolított le az egyesület Szatymazon, Felsőtanyán és Kissoronahol különböző permetanyagot próbált ki; meglepő eredménnyel. A 'egolcsóbb szer, a téli mészkénlé- igen megbízhatónak bizonyult, ha a fertőzött gyümölcsösöket nyáron a rajzáskor is permetezik valamilyen bőrméreggel. Ezeknek a nagyon költséges müveleteknek az eredménye hogy az idén tavasszal az egyesület elnöksége bizonyos kétes tüneteknek tüzetesebb vizsgálatára kérte fel Horváth Péter tanársegédet. Minthogy nagyon gondos tudományos. vizsgálatok szükségessége merült fel. ő felkérte Farkas Béla professzor tanársegédét, dr. Zilahi Sebess Gézát a segédkezésre. A két fiatal tudós tavasz óta az egyesület költségén minden vasárnapját a szatymazi gyümölcsösökben töltötteEnnek a céltudatos kutatómunkának megvan az eredménye- Horváth Péter már juliusban megállapította, hogy egészen más a pajzstetü (létmódja, mint azt a tudományos irodalomban eddig leírták. Legfontosabb megállapítása, hogy az állat nem 5 hetenkint rajzik, henem teljes kifejlődéséhez 10 hét kell, Az idei rendkívül kedvező esztendőben is csupán báron rajzás lesz- Minthogy azonban 80—100, sőt 200 álca bújik elő egyetlen anyapajzstetü alól. a májusi rajzásból egy tetii alól kikelt álcák révén őszre már 100.000—-200.000 anyapajzstetüre rug a szaporulat. Szeptember elején azután Zilahi Sebess Géza még érdekesebb felfedezésre bukkant. Megtalálta a pajzstetü parazitáját, egy apró rovart, mely belepetézik, az anyaállatot felfalja és azután lárva állapotából átváltozva, mint kész uj rovar, átrágja magát a pajzson- Ez tehát a veszedelmes pajzstetü ellensége. Amerikában és Ausztráliában már találtak hasonló parazitákat, de :i.ég sehol sem sikerült ezekkel valami gyakorlati eredményt elérni- Hasonló az eset a magyarországi kísérletek körül. Minthogy azonban a szegedi felfedezés során egészen uj fajta parazitán bukkantak és meglehetősen sok példányt találtaik, minden remény megvan arra, hogy a mi éghajlatunk. alatt sikerrel fog járni ennek a parazitának a kitenyésztése és elszaporitása. A« ehez fűződő nagyjelentőségű gyakorlati érdekekre való tekintettel az egyesület már jelentést tett a felfedezésről a földművelésügyi minisztériumnak- A további kutatások és kísérletek most má>r fokozott mértékben folytatódnak. Ismét fellépett a pafzstetüs veszedelem a szegedi határban Fertőzött már a szegedi határ egész flórára — Csak általános tisztogatással lehelne megakadályozni a veszedelem terjedését (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány héttel ezelőtt a földművelési miniszter az egész országban felülvizsgáltatta a városi és községi faiskolákat. A vizsgálat természetesen kiterjedt arra a szegedi faiskolára is, amely a város tulajdonában van. A többezer faiskola közül a miniszter csak nyolcvanhármat talált olyannak, amelyet minden tekintetben megfelelően kezelnek. Ezek között van a városi faiskola is. A miniszter a napokban ugy intézkedett, hogy a kifogástalanul kezelt 83 faiskola kivételével, a többi községi faiskolákat — kivéve az eper és az akácfát — október 15-ig meg kell semmisíteni. Jelentette már a Délmagyarország makói tudósítója, hogy a drákói rendelet ' következtében Csanád vármegyében 225 ezer facsemetét'kell megsemmisíteni. Csongrád megyében is nagy riadalmat okozott a facsemete-rendelet, mert a jövő hónap közepéig nem kevesebb, mint 300.00A facsemetét fognak kiirtani. Csongrád megyében a szegedi, szentesi és az orosházi községi faiskolák maradnak meg. a többi kiirtását már a jövő héten megkezdik. Az írlást a jövő hónap közepétől kezdve miniszteri bizottság a helyszínen ellenőrzi. A miniszter ezzel a rendelkezésével a pajzstetü elleni védekezést kívánja elősegtieni. A pajzstetü-veszedelem ismét fellépett Szeged környékén is és fertőzéssel fenyegette a nagy munkával megtisztított magánfaiskolákat. Erről különben Okálvi Iván kertészeti intéző, a földművelési miniszter megbízottja a következőket mondotta: — A nyárvégi pajzstetü rajzás Szeged környékén olyan erőteljes volt, hogy igen sok helyen a tavaszi védekezés fáradtságos munkáját megsemmisítette. A faiskolatulajdonosok költséget és fáradtságot nem kiméivé a legtöbb helyen végrehajtották azokat a rendelkezéseket, nmelvek a paizstetü-elleni védekezésre vonatkoztak. de félő, hogy a munkájuk kárbaveszett lesz. Számolni lehet ugyanis azzal, hogy októberben uira jön egy erős rajzás és a faiskolák megfertőződnek a gondos munka ellenére is. Ez az esztendő a szegedi faiskolások legsötétebb fekete esztendeje volt. — A pajzstetü-rajzás pusztításairól jelentést küldtem a földművelési miniszter umak é-, egyben kértem, hogv valamilyen intézkedéssel legven a szegedi és környéki avümölc?os faiskolául»idonosok segítségére. Valamenvpyien szüntplen tisztogatnak. 3—4 hét előtt még tiszták is voltak a faiskolák. Most azonban uira fellelhetők a fertőzöttség nyomai. A legnagyobb baj az, hogy a környezet fertőzött és ettől beszóródott a legtöbb faiskola. Kértem a minisztériumot, hogy a környezettisztogatást állami költséggel végeztesse el. A faiskolák környékét, végig a tiszaparti füzeseket és az útszéli bokrokat kellene gondosan megtisztítani, mert erősen fertőzöttek és innen fertőződnek meg a nsyí.v gonddal megtisztított faiskolák is. Aliiig a kii. 'lyezettiszlogatásra nem kerül sor, addig nem lehet eredményes védekező munkát folytatni a szegedi faiskolákban. A szegedi és környéki faiskolatulajdonosok körében is mozgalom indult, hogy az államtól1 a széleskörű környezettisztogatás elrendelését kérjék. Értesülésünk szerint ebben az ügyben rövidesen a faiskolások nagvobb küldöttsége fogja felkeresni K á 11 a y földmivelési miniszteri Oo^ozhat-e a fogtechnikus a paciens szájában (A Délmagyarország munkatársától.) Közegészségügyi kihágás miiatt került kedden a járásbíróság elé Kiss Sándor Csongrádi-sugáruti fogtechnikus- Kiss Sándor dr- Barabás Ödön fogorvos Római-köruti rendelőjében dolgozott- Ezév julius 11-én délelőtt megjelent a rendelőben dr. Kovalik György fogorvos egy detektív társaságában és „tettenérte" a fogtechnikust, amint az egy női páciens szájában dolgozott. A fogtechnikusoknak szigorúan tilos a paciensek szájába nyulniok- tehát orvosi munkát végezniük, csakis technikai munkát végezhetnek, orvosok részére. Az orvos feljelentésére megindult Kiss ellen az eljárás. A fogtechnikus a keddi tarsryaláson elismerte, hogy éppen ogy oáciens szájában dolgozott, de nom tett mást, mint fogkövet csiszolt, azt pedig szabad, mc az nem o'vosi munka. Egyébként — mondotta — sohasem szokott orvosi munkát végezni- Barabás Ödön mellett nem is segédkezik a rendeléseknél, de csak legfeljebb vattát tesz a betegek szájába. A bíróság Kiss Sándort büncslekmény hiányában felmentette. Az ítélet jogerős- . ' __ Keresek megvételre ssgr BMereskedes. Fogadalmi templomnak át a 1