Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-25 / 216. szám

DÉLMAGyARORSZÁG 1934 szeptember 25: Iskolai fehérnemüek, kötények, gyérmek harisnyák KWkTMMn« Ax olvasó rovata Panasz a Szilágyl-uccából Tekintetes Szerkesztőség! Többek nevében fordulok a tekintetes Szerkesztőséghez panaszos levelemmel, abban a reményben, hogy nagy nyil­vánosságuk róvén panaszunk eljut az iiíetétes hatóságokhoz is- A Szilágyi-uccáról van szó, uanely nappal rendes belvárosi uoca szép fa­sorral. sarkon a Lsztes tűzoltólaktanyával, de ha leszáll az este, megváltozik az ucoa képe, elő­jönnek az éjszaka pillangói. rr*egkez4ődik már koira alkonyatkor a szégyenteljes vásár- Nem merlük leánygyenmekeinket kora alkonyati Órában som kísérő nélkül az uccára engedni, mert ki vannak téve gyanús elemek molesztá­lásainak- Az alkonyat lassan elmúlik. Jön az éj­fél... ekkor ébred csak hivatása magaslatára » Sailágyi-uoca. A Rákóczi-téri, valamint Kos­suth Lajos-sugáruti kocsmákból megindulnak liazafelé az emberek. Hamarosan megkezdődik a vásár. A vásár körüli alkudozásokat, durva káromkodásokkal fűszerezne, részeg nöl kacaj­jal kisérve maradéktalanul végigélvezheti ablaka alatt a Szilágyl-ucoai lakó. Hangosan, minden gátlásától mentesen alkudoznak- Sehol egy rend­őr. ki rendreutasítaná őket­Később, ugy 3—3 óra felé részeg és duhaj társaságok kezdenek hazaszállingózni a Szi­lágyi-'iccán át- Különösen szombat és vasárnap éjszaka a sárid és környékbeli kocsmák csak­ugv ontják a beszeszelt egyedeket. Hangos kur­jongatásra, duhajkodásra riad fel álmából a Szi­lágyi-uccai lakó. Majd pofozkodás, verekedés zaja hallattszik, fűszerezve a legundokabb, leg­eesmányabb káromkodásokkal- Később noiaszó­val nagyobb társaság vonul el az ablak alatt, figyelembe sem véve a csendrendelet legelemibb utasításait, sőt hangosan fütyülve rá. Nem egy szer riadt segélykiáltás, borzalmas üvöltés ug­rasztja ki ágyából a szegény meggyötört lakót, És így megy ez hétről-hétre, hónapról hónap­ra. Ezekután tisztelettel kérdezem, lehetetlenség lenne-e állandó posztot állítani a Szilágyi-ucca sarkára és ha imár mindenáron meg kell lenni a szégyenteljes korzónak, miért éppen a város középpontjában, főútvonalom. Kiváló tisztelettel- Többek nevében egy. Idegenforgalmi dobálás a hídról Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Tisztelettel ké­rem, nogy alanti soraimnak nb. lapjuknak az „Olvasó rovatá"-han helyet adni és arra az il­letékesek figyelmét is felhívni szíveskedjenek Vasárnap egyik hécsi rokonommal á kelle­mes szeptemberi napsütésben csónakázni men. tünk. Amiqt a közim hid alá érkeztünk, gyerkő­cök kövekkel dobálni kezdtek bennünket a hidról és csak centimétereken mult, hogy el nem találtak. Talán mondanom sem kell, hogy ha valakit a hidról kővel megdobnak, e'áiul és a csónakbői kiesik. Ha pedig valaki ájultan esik a vízbe, bármily jól ússzék is, feltétlenül bele­fúl! A fent leirt eset ismételten fordult már elő, nemcsak velem, hanem más evezősökkel is és szinte a csodával határos, hogy még eddig ko­molyabb szerencsétlenség nem történt Hasonló ügyből kifolyólag a rendőrségen már" régebben feljelentést is tettem, kérve, hogy —< ha már a tetteseket nem is tudják elfogni — valami preventív intézkedést tegyenek- Mert kérdezem alázattal: miért kell a közúti hidnak szegedi és ujszegedi hídfőjénél őrszeme« rend~ őrnek tartózkodnia, mig a hidnak azon a re-1 szén, amely a viz felett vezet, közel s távol egy (írszemes rendőr sincs! így azután nem csoda, hogy a hidon nap-nap után történhetnek ön* gyilkosságok. Azt hiszem, hogy a túloldalon közölt uccagye-t rekek éretlen csinytevése egyáltalán ncin al­kalmas arra, hogy a Tiszának, mint idegenfor-> galmi tényezőnek a jelentőségét fokozia, még kevésbé, hogy városunk jó hírnevét növelje. Bécsi rokonom nagyon megbotránkozott Tisztelettel: (aláírás). A nyári sertésvész miatt vasárnap nem lesz sertésvásár Szegeden A piacol csak október második felében szabadítják lel (A Délmagyarország munkatársától.) A nya­rán fokozott erővel léptek fel Szegeden és kör nyékén a fertőző állatbetegségek, amelyek nagy­arányú pusztítást vittek végbe az állatállomány­ban. Különösen a sertés vész öltött iárványieVegü méreteket, ugy, hogy négy héttel ezelőtt le is kellett zárni a szegedi sertéspiacot. Az állat­egészségügyi hatóságok idejekorán megtett óv­intézkedései azonban megakadályozták a sertés­' vész nagycubbarányu pusztításait- Nemes Miksa állatorvos információja szerint az állategészség­ügy tekintetében a helyzet már javult és remény van rá, hogy október második telében ismét fei­szabadithatják a szegedi sertéspiacot. Szomba­ton és vasárnap országos állatvásár lesz Sze­geden. erre az alkalomra azonban még nem hajt­ható tel sertés a környékről- pedig a szeptem­beri állatvásárok forgalmát főkép a sertéspiacok szokták növelni­A környékről szintén kedvező leTentésefi ér­keztek az állategészségügyi hivatalhoz- Egye® tanyahelyeken még szórványosan előfordulnak fertőző állatbetegségek és Makóról érkezett leg-1 utóbhi jelentés, hogy a lépfene fellépett. Az ál­lategészségügy egyébként Szegeden és a nyéken is kedvező. De a legelőviszonyok igen rosszak Szeged környékén, A tartós szárazság következtéiben a gazdák jórésze kénytelen volt jószágját a lege­lőről hazahajtani, mert túlságosan teromlott. Már régóta nem volt példa arra Szeged haltáé­ban, hogy a jószágokat szeptember folyamán betereljék a legelőről- A jószágállomány korai teleltetése miatt a hétvégi országos vásárra nagy felhajtás és igy az áflatárak csökkenése várható. A DELMAGYARORSZAG NOVELLAPALYÁZATA Tavaszi dal H. Semmisem tart örökké. — Éljen — éljent — kiabáltak az emberek összevissza. A fodrászversenynek vége volt Jusztika piros arccal állt egy pár percig a villanyfényben a függöny előtt, azután bement a fülkébe, magára vette a kiskabátját és kilépett a* ajtón. Á p a Villonból kifelé hullámzott a tömeg uj lát­nivaló után. őrületesen csindarattázott a dzsesszr zenekar a kioszkban. Sok kis fehér asztal virult a vadgesztenyefák alatt. Itt-ott szállingóaott is már be egy-egy vendég. Aztán hirtelen gyors tempóban több társaság érkezett. A hölgyek nevetve nézegették egymás kalapját, hogy nem ázott-e meg? Nagy cseppekben előbb ritkán esni kezdett, aztán egy pillanat alatt hirtelen nyári zápor kerekedett, valóságos felb«­szakadás. -— Van még egy asztal valahol? A pjneér egy haboskávéval vágtatott tova. Sen­ki sem ügyelt a sok egyszerre betódult vendégre, a tulajdonos maga is egészen megzavarodott 8 nagy forgalom miatt. Gábor szétnézett, nekisodródott az ajtónak, egy ijedi szompárt látott és a tömegben hirtelen karoiiFoyta Jusztikát, Magától jött, védő gesztus volt, maga is meg­hökkent aztán tőle De JuszUka természetesnek ta­lálta, nem bánta. Olyan volt, mintha várta volna is egy kicsit. Becsukta az esernyőjét és leültek egy. sarokban a lámpa alá. Leültek, kávét rendel­tek és nevettek egymásra. Most — tudom — az lenne a kötelességem, hogy beszámoljak beszélgetésükről, melynek kap­csán kiderül, hogyan is történt, hogy ők ketten itt összekerültek a fodrászverseny után és értel­mes magyarázatot kellene adnom ezáltal a bimbó­zó érzelmekrőJ, melyek kettejüket nyilvánvalóan összefűzik. De ime, Ítélje meg az olvasó, hogy ezek a szavak minderre olyannyira alkalmatlanok vol­tak, hogy szinte szégyenlem őket ideirni, Gábor először is megfogta az egyik széket és gyoisan Juszt ika elé penderítette ,A szék egyet bukdácsolt, mire Gábor rosszal ólag azt mondta a széknek: -- No-no. Juszt ika, mielőtt leült volna, levetette a kis­kabátját, lerázta róla az esőcseppeket és azt mondta neki tréfásan: — Neked is kijutott egy kicsi. Gábor elvett« a kabátot, felakasztotta a fogas­ra, * kezével, mintha nehezen tyflott volna meg­vált» tőle, — végigsimitott a szövetén és megelé­gedetten súgta: —. igy ni. Mire JuszUka lesütötte a szemét és a pincér kérdésére, hogy habbal pa­rancsolja-e a kávét, aat felelte kétszer egymás­után gyorsan: — igenigen. Mindez nem fejezi ki elég értelmeden a tulaj­donképpeni helyzetet. De, hogy a tulajdonképpeni helyzet mi volt azt a szomszéd asztaloknál még azoknak is észre kellett venniök, akik ezen a nar pon történetesen otthonfel ejtették a szemüvegjüket. Csodálatos varázsa van a kettősben való uzsonnázásnak. Juszt ika fehér selyemblúzában, tündöklő nyer­tes frizuráján a félrecsúszott kis kalappal, ke­csesen kanalazta a habot. Gábor untalanul reá nézett és elkapta a szemét, ha találkozott a tekin­tetük A keskeny kávéházi asztalon keresztül, miköz­ben a vizespohárért vagy a süteményért nyúltak, Wniszáj volt összeérni az ujjaiknak. Vagy, ha nem vo't is éppen mitszái. de hát egészen elkerülhe­tetlennek látszott. Ilyenkor egyszerre mondták egészen halkan a pardont És mig odakint ömlött a nyári eső és tubust»* zel fenyegette a világot a megáradt Bodrog, Ide­bent, az általános zűrzavarban és lármában, (mint eresz alatt megbujt félénk madárpáré) csendesen épülni kezdett egy fészek. Eleinte a nyugtalanító környezetben nem tett világosan látni, hogy milyen voltaképpen. Gábor azt hitte, egy fényes üzlethelyiséggel párosult magánlakás a Révész János-uccában. Jusztika a fodrászverseny sikerétől mámorosan és elmerülve a sütemény fogyasztásába, az üzlet­helyiséget nem is vette észre, a szobákat pedig olyannak látta, mint Erdélyi ezredesek villalaki» sában, ahova manikűrözni járt Csak jóval később, vasárnap délutánokon, m*> kor egymás mellett messze kifelé mentek a Bodi rogparton, ahol apró fénypontok tünedeztek fel a távolban — vasárnapi pihenőre tér« polgárok! házai — vették észre, hogy errefelé az egyik sai*» kon mennyire szükség van két kerek, fénye» ré®* tányérra és a felírásra, amely hirdeti, hoffr az nri és hölgyfodrászat bevonult a külső Kisraktáiv uccába. Kerekes Pista, az első segéd, aki vőfély voR «• esküvőjükön, egy angyalfrizurás női fejet festett cégtáblának az üzlet ajtajára és eeért-e. vagy másért, a külső Kisraktár-nccában általánosság ban az volt az uj üzlet neve: „Fodrászüzlet az A&> gyalfejhez". ' Szavazólap a Délmagyarország novellapályázatára K —...¡¡...n..•... eftnü —... jeligéjű számú pályamunka tetszett a legjobban. \ szavazólap a Délmagyarország szerkesztősé­gébe küldendő „Novellapályázat" felírással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom