Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-23 / 215. szám

Mindet» hölgy GFB harisnyát visel mert a legszebb, lep-jobb és legolcsóbb Gyári lerakat Poliák Testvéreknél NYARALÓ MAGYAROK a hajdani keresztesek, kurucok és negyvennyolcasok utján v. „CZARICZATA NA C3ERRO MORÉ" „A Fekete-tenger királynője" — „Czariczata na Cserno Moré." lüzt hirdetik Várnáról a világ min­den nyelvén és talán a világ minden táján az Íz­léses Idegenforgalmi prospektusok. „Die Kőnigin des áchwarzen Meeres" büszkélkedik a németnyel­vű prospektus, „The Queen of the Black sea" az angolokat csalogatja és a „La Beginó de la Nigra \laro" Zamenhof nyelvén szól a nemzetközi pub­likumhoz. Várnáról is, mint legtöbb királynőről, sokfajta legenda és pletyka kelt szárnyra. Vannak, akik túlzott mértékben ra­jonganak érte és vannak, akik szidják, mint a bokrot, akik kompromittáló dolgokat híresztelnek róla ugyancsak túlzott, vagy még tulzottabb mér­tékben Az Igazság valahol a középen rejtőzik. A legvonzóbb legenda Várna hallatlan olcsóságáról kelt szrányra Ebben van ls valami Igazság, ha az ember nem gondol a hosszú hajóút költségeire. A tévedések elháritása céljából meg kell állapítani, hogy nem a hajójegy a drága, hanem a sok mel­léklet. A hajójegyért* Budapesttől Várnáig és visz. sza, mindössze 33 pengőt kért a hajóstársaság, te­kintettel a társasutazásra. De a kabinjegyekre, az ágyjegyekre bizony nem volt semmiféle kedvez­mény Egy kétszemélyes kabin ára jóval felül volt az ötven pengőn, de nem tour-retour, hanem csak tour, vagy retour. Egy ágyért a négyszemélyes ka. binban éjszakénkint majd hat pengőt fizettetnek. A folyosókon felállított tábori ágy használatának pedig közel három pengő az esetenkénti dija. Ha­sonló arányokban szabták meg a hajókoszt árát ls. Igaz. hogy elég Jó kosztot főztek a hajőkonyhá­ban. Annyi pénzért, amennyibe három napi hajón való táplálkozás kerül, majd két hétig lehet akár Várna legelőkelőbb éttermében étlap szerint kosz­tolni. Harmincöt lévánál (140 fillér), soha többet nem fizettem az ebédért, de ebben már volt egy pohár sör, vagy két deci bor ls. A bée*» wlet ára 15 léva, ami a mi pénzünkben BO fillér. A feketekávé Várna legdrágább helvén, a Kaszinó tengerparti teraszán 6 léva (24 fillér.) A reggelivel különös szerencsém volt. Lakást a várnai városi gyógyszertár igazgatójának villájá­ban kaptam, fizettem érte napi 40 lévát, (160 fil­lért) és házigazdám adott reggelit is. külön tiz léváérl. Ezért a negyven fillér értékű bulgár pén­zért a következő reggeli menüt kaptam minden nap: kakaó, vaj, dzsem, méz, tojás, joghurt, befőtt, gyümölcs és valami nagyon jóizü frissen sütött tésztaféle. Ezt az ételtömeget képtelenség volt el­fogyasztani. Olcsók a lakások is. Szálloda nem igen akad Várnában, különösen a tengerparti negyedben nem, panzió is kevés, a nyaralók bútorozott szo­bákban laknak és fizetnek érte napi 20—100 lévát, de a száz lévás szoba két személyes. Ezt az olcsóságot még a legelszántabb rosszin­dulat sem meri kétségbevonni, de azzal a plety­kával ellensúlyozza, hogy a bulgár ételek ehetet­lenül rosszak," a lakások pedig az egész várossal együtt mérhetetlenül piszkosak. Várna nagy gond­dal ápolt tisztasága éppen ezért lep meg annyira kellemesen mindenkit, pedig hát — a Balkánon voltunk! — fölkészültünk arra, hogy bajok lesz­nek a tisztaság körül. A bulgár ételek jósága fölött pedig eldöntetlenül folyik még a vita, azok kőzött is, akik megjárták Várnát. Vannak, akik elkeseredve beszélnek a várnai ételekről és eskü­döznek, hogy ott rontották el és a bulgár konyha föztjével rontották el a gyomrukat. Tagadhatatlan, hogv a Várnán nyaralt szegediek közül igen sokan megbetegedtek. Elég súlyos beteg volt többek kö­zött Kc 11 e r Miska is." Somogyi József Is, Sztricha Kálmán esperes is, Kiss Károly is, de én azt hiszem, hogy nem az étel ártott meg ne­kik, hiszen a bulgárok főleg olajjal főznek, könnyű ételeket készítenek. Neem inkább a víz volt gyanús és azoknak, akik velem együtt a lehetőség legszélső hi.táráig kerülték a vizivást, inkább a bor mel­lett maradtak, soha semmi bajuk sem volt. Az éte­lekért különben magam sem rajongtam. Minden fogást ízetlennek éreztem, nem találtam benne aromát. Sokáig főtépia volt a strandon a koszt és a vita végén abban állapodtunk meg, hogy mi, ma. gyarok, sokkal drasztikusabb izekhez, fűszerekhez szoktunk és ezért nem izlenek a bulgár ételek. — Emberek, magyarok, hát azért jöttünk mi a világnak erre a messzebbeső végére, hogy étel­gondokkal bíbelődjünk, amikor Itt pompázik előt­tünk a tenger?! — szerettem volna megszakitanl az örök vitát többször ls, de nem mertem, mert többségben voltak mindig a gyomorpártiak. Egyszer azért megtréfáltam őket. Eleinte min­denki mindent meg akart kóstolni. TTccán, kétes butikokban, tengerparti csárdákban vásároltők nyakra főre a furcsaizü nyalánkságokat a nvaralő magyarok — aztán csudálkoztak, ha fellázadt a sok merénylet miatt a gyomruk. Nagyobb társa­ságban ballagtunk az uccán és látjuk ám, az egyik üzlet előtt nagy a tömegelés Belül pohárban mér­tek valami gyanus-szinü folyadékot. A bulgár né­pek sugárzó arccal, óriási kéjgyönyörrel kortyol­gatták. — Ezt meg kell kóstolni — adta kt a jelszót va­laki. — De kl legyen az elsőT Már némi keserű tapasztalatok voltak mögöt­tünk, igy senki sem sietett az önkéntes Jelentke­zéssel Gondoltam, udvarias leszek és gondoltam, egyszer ugvis tul kell esni mindenen, hát vállal­koztam a felderítő szolgálatra. Leszurkoltam a pultra a két lévát és szájamhoz emeltem a barnás­szürke, hűvös italt Bozaz volt az ártatlan, a bulgárok búzából főzött émelyitően pocsék nem zeti itala. Azt hittem, hogy az első korty után ki­esik a pohár a kezemből, de aztán arra gondoltam, hogy legyen másnak is boza-öröme és egyetlen hajtással, arclzomrándulás nélkül fenékig ittam a pohár tartalmát és igyekeztem tőlem telhetőleg én ls kéjgyönyörös arcot vágni. A következmények tanúsága szerint a reménytelennek érzett kísérlet sikerült, mert a következő pillanatban a megszom­jazott magvarok majd szétszedték a bozás-embert és kaptak szájukhoz az ismeretlen italt. Sokan elejtették ijedtükben a poharat, de kettőt senki sem kortyintott a bozából. Engem pedig majd megvertek. A boza szóval megbukott, de a borral meg vol­tunk valahogy. A legtöbb tapasztalatot ezen a té ren a két vasutas: Back és Lutter főfelügye lők, valamint a két dorozsmai: Sztricha espe­res és Dósa főszolgabíró szerezte. Szorgalmasan kutattak jó borforrások után és aztán — másnap — hűségesen referáltak a felfedező körutak ered ményéről. A tenger pedig nem sokat törődött azzal a tizennégvezer idegenből összesereglett fürdővendéggel, aki el­lepte n szelíd, homokos partokat. A tenger fensé­ges nyugalommal simult királynője lábaihoz és egyre" árasztotta feléje kifogyhatatlan bőkezűség­gel szépségeit. Minden apró-cseprő utazási bosszú­ságot, .várnai hiányosságot feledtetni tud egyetlen pillanat alatt a várnai öböl csudálatos szépsége. Az öböl két karja szelid szerelemmel öleli körül a végtelenséget, a jobb karján a galatal világító­torony villódzó fénye a briiliáns, a másikon Bo­ris cár kastélya, Euxinograd. Éjszaka pedig, ha előbújik a hold is a végtelenség sziporkázó párái közül ós rácsurgalja aranyát a tengerre, a partok rögtön elcsöndesednek, a kosztproblémák elröp­penek és már a boza kellemetlen izére sem gon­dol senki. Csak állnak, vagy ülnek a népek, magya­rok, németek, csehek, osztrákok, angolok, olaszok, románok a magas parton és tágrapattant szemmel néznek maguk elé, mintha egyetlen hosszú nézés­sel magukba akarnák nézni az egész elébük tárul­kozó végtelenséget. A Fekete-tenger királynőjének egyik legszebb ékszere a strandja. Hét évvel ezelőtt még csak né* hány kezdetleges fabódé állt a mai hatalmas, be­tonból és kőből épített gyönyörű modern fürdőte­lep helyén, amely több kilométer hosszú homokos partrészt varázsolt át Európa egyik legszebb ten­geri fürdőjévé. (Schandl Károly államtitkár, aki a nyarat szintén Várnán töltötte, azt erősítgeti, hogy a várnai strand Európa legszebb tengeri für­dője. Én el is hittem, mert más tengeri fürdőt nem volt szerencsém megismerni, ő viszont Abazziától Ostendéig mindegyiket látta.) Ez a gyönyörű épít­kezés adott alkalmat Várna lelkes urainak a nagy­szerű eredményekkel gyümölcsöző idegenforgalmi világpropaganda elindítására. De van Várnának egy igen nagy hiányossága: a vtz. A magasnyomású vízvezeték hálózata ugyan már régen elkészült, de vize nincs hozzá. A csapok csak reggel és este műkődnek egy-két óráig, de napközben és éjszaka szárazak maradnak. Állító­lag jövőre segítenek ezen a hajon ls, az államtól hatmillió léva segélyt is kapott rá a város. Az őszön megkezdik a vízmüvek kiépítését, ami nehéz dió, mert csak forrásvíz van, az is kevés és az iható vizet igen messziről kell elvezetni Várnába. Gertso Gertseff polgármester ur bizonyko­dik, hogy jövőre már zavartalan és egész-napos lesz a vízszolgáltatás. A tenger — nagyon kellemes a vize, 24—25 fokos — annyira magához rántott valamennyiünket, hogy magáról a városról, Várnáról, mejd megfeledkeztünk. Voltak többen, ak'k megfeledkeztek róla teljesen, de én felhasz­náltam azt a két délutánt, amikor esett kissé az eső és végigkoncsorogtam a régi zegzugos uccált, megnéztem a török időkből fennmaradt faházakat, de láttam azt ls, hogy már alakul az nj, a modern Várna ls széles sugárutakkal, gyönyörű, modern epületekkel, parkokkal — a tengerpart»« többszáz holdas gyönyörű parkja van a váro«nak és százezer felé közeledő lélekszámmtL Nem bánom, akármit mond más, én bevallom, hogy engem teljesen meghódított a Czariczata na Cserno Moré. Szerelmes lettem bele és egy holdfényes éjszakán, amikor ladikáztam az arany hullámok kőzött, be ls vallottam neki a sze­relmemet. Igaz. hogy amit előzőleg ittam ehhez a hangulathoz, az nem — boza volt... Magyar László. ms faisirt iraubnaii Klauzál fér. Kiss D.-palo?a Diákok! szaküzletben vásároljatok! 14 drb. 6 lapos irka 24 fill. 2 drb. 64 old. pepita füzet 24 fill. 6 drb. gombfesték 24 fill. FÜZETUJDONSAG: Pepita füzet spirális készülékkel, sima, koc­kás és vonalas 40 lapos, 60 lapos. 80 lapos, 100 lapos ~24ini. 30 fiíi: 36 fill. 44 fill.

Next

/
Oldalképek
Tartalom