Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)
1934-09-23 / 215. szám
1014 «¡*pn*ernher 25: NIL MAGYARORSZSG IMI'»I h I IIIHUII MIMW'FUIII—I• Illl—ll 3 Fehérháfu selyemouhaságu Ro^m iipai aula 3i, si p-m innál, Kárász ucca 8. szám alatt Magyarfestésű LESZ-E HÁBORÚ EURÓPÁBAN? Irta TONELLI SÁNDOR Ezt a szenzáció-izüen Hangzó kérdést nem én vetettem lel, hanem egy R. H. Knickerbocker nevü amerikai ujságiró, aki másfél esztendő előtt fejébe vette, hogy bejárja Euró. pa fővárosait és a politikának mindazokat a vezető egyéniségeit, akik véleménye szerint felelősek a világbeke megtartásáért, meg interjuvolja, hogy lesz-e háború Európában? Programját az amerikai ujságiró végre is hajtotta. Bejárta ma jd egész Európát, beszélt Beck lengyel külügyminiszterrel. Masarvkkal. Benessel, Dolfussal, Horthy Miklós kormányzóval, Gömbössel, Boris bulgár királlyal, Sándor szerb királlyal, Jeftics jugoszláv külügyminiszterrel, Barthouval, Denain francia légügyi miniszterrel, Walrh tábornokkal. Stras'sburg katonai parancsnokával, Mussolinival, Ottó királyfival és még számos kevésbé jelentős személyiséggel is. Kihallgatása alkalmával mindenkinek felvetette a kérdést: — Mi a véleménve felségednek, fenségednek, föinéltóságodnak, vagy excellenciádnak: lesz-e háború Európában? őszintén szólva, mikor annak ideién Knickerbocker egyik nap az egyik, másik nap a másik kiválóságot interjuvolta meg, a felelelek nem nagvon érdekeltek. Maidnem harminc esztendőnek a gyakorlatából ismerem "gvanis az ilyen nyilatkozatok technikáját ós ludom azt a legfontosabb kelléküket, hogv « tnmiféle pozitívum ne legven bennük. Mert mikor egy államfő, vagv külügyminiszter azt mondja, hogv véleménye szerint a háborút •i°m lebet elkerülni, akkor már meg is van a háború. Általánosságban nem tudok azonban ilyan államfőt, vagv külügvminsztert elképzelni, aki azt mondia, hogy hiszi, vagv akarja a háborút. Ellenkezőleg az ilyen Knirkerbocker-féle kérdésekre csakis a békeszeretettől és béke reménvségétől csöpögő válaszokat lehet várni és elképzelni. Ezért nem is törődtem sokat Knickerbocker interviuival és nem vettem meg az intervjuk gyűjteményét, mikor ezek kőnyvalakban, ismét a fenti szenzációs címmel megjelentek: „Lesz-e háború Európában?" Szentül meg voltam győződve ugyanis róla, Hogy erre a kérdésre éppen ebben a könyvben nem találok feleletet. Pedig a könyvnek elég szenzációs volt még a boritólapja is. Látható volt rajta Európának szép, szines térképe, országonkint egymásnak szegzett szuronyokkal és egymás felé irányitott repülőgépekkel. Mintha már a borítólap is a Mi Durlin! Reichhold és Boecklng lakgyár által vegyi uton előállított, eddig nem ismert nyersanyagból készült zománc, amely azt is megvalósítja, amire még a nitrolakk sem képes: Ragyogó, acélkemény felületet ad; Egyszeri mázolás után takar; Egy óra alatt pormentes; Elképzelhető legnagyobb tapadóképesség; Könnyű feldolgozás ecsettel. Sima felületre Durlin zománc-hoz nem kell alapozás. Ruganyosságban felülmúl minden eddig ismert fényezési anyagot. Durlin-zomíne fecskendezhető és mázolható is, fehér, fekete és minden más színben kapható. A képzett szakember csak ezt használja, mert nincs az a cél, az a közvélemény, aminek a Durlin nem felelne meg. f'nf-cfi rusliás : ^C^rdos Sámuel és F"-?* estékáru nagykereskedőnél Valéria-tér 1., vai Inmint a makói és vásárhelyi fiókoknál. háborús nekikészülődéseket akarta volna szimbolizálni. Három hete azonban egy bécsi kávéházban a reggelinél olvastam, hogv Knickerbocker köny. vét Ausztriában betiltották. Ebben a pillanatban a könyv elkezdett érdekelni. Ha betiltják, akkor bizonyára lehet benne valami, amit érdemes megtudni. Reggeli után első dolgom volt, hogy bementem egy könyvkereskedőbe és kértem a könyvet. Mondanom se kell, hogy megkaptam. Ha akartam volna, akár egy tucatot is vehettem volna belőle.. Igazolódott a háborús mondás, hogy Németországban minden el van tiltva, ami nincs kifejezetten megengedve, Magyarországon minden meg van engedve, ami nincs kifejezetten eltiltva, Ausztriában ellenben minden meg van engedve, ami kifejezetten el van tiltva. Az eltiltás okát nem volt nehéz megállapítani. A „Wien" cimü fejezetben Knickerbocker valószínűleg teljes hűséggel adia viszsza Dollfuss rövid és elég óvatos nyilatkozatát és általában sok szimpátiával beszél a néhai kancellárról. Több helyütt a kommentárokban megállapítja ellenben, hogy ma Ausztria Európának igazi viharszöglete, mert a német nyomás Locarno és a tiz évre szóló lengyel paktum megkötése óta teljes erejével Ausztria ellen irányul és saját erejéből Ausztria ennek a nyomásnak nem lesz képes ellenállni. Megállapítja azt is, hogy a jelenlegi osztrák rezsimnek a léte egyszerűen egy negatívumra van alapítva: meg akarja akadályozni, hogy Ausztria nemzeti szocialista legyen. Legsúlyosabb passziv tétele pedig az osztrák kormánynak Knickerbocker szerint, hogy valószínűleg a lakosság többsége, mindenesetre azonban az egész fiatalság ellene van. Éppen azért a fegyveres erő sem teljesen megbízható és kétséges, hogy a nemzeti szocialistákkal való konfliktus esetén a rendőrségre lehet-e száz százalékos biztonságsai számítani. Teljesen megbizható csak a Heimwehr. de ebből is hiánvzik a nemzeti szocialista fiatalság fanatikus lendülete. Ezeket mondja Knickerbocker Ausztriáról. Ezért kellett a könyvét Ausztriában, miután három hónapig kint volt minden könyvkereskedés kirakatában és mindenki szabadon megvásárolhatta, betiltani. Az osztrák belügyminisztérium csak a kancellár meggyilkolása után eszmélt rá az Ausztriáról szóló megállapítások súlyos és nem is egészen alaptalan voltára. De mondom, a könyvet azért Ausztriában ma is csak az nem veszi meg, aki nem akarja. Egvbekben, mikor a könyvet végigolvastam, nedig elég figvelemmel olvastam végig, igazolódott az a feltevésem, hogy ebből a könvvből ugyan nem fogom megtudni, hogy lesz-e Mboru Európában? Nem is lettem az elolvadása ntán okosabb. Csak annvit tudok a nagy politikáról, mint azelőtt. A sorok között, sőt a >orok on kivül mégis rábukkantam bizonyos érdekességekre. Ez az amerikai uiságiró. aki magával hozta egész uiságirói reputációját és maga mögött hozta az amerikai világsajtó tekintélvét. csak Hitlertől és az angol kormánv tagjaitól nem kapott nvilmkozatokat. Másutt minden ajtó megnyílt előtte, ö maga nem mondja ugyan, hogv ezek megtagadták tőle az interviut, — az ilvesmit nem szokták megírni, — de ezt kell feltételeznem, mert járt Berlinben is, Londonban is s hizonvára nem mulasztotta volna el, hogv ezeknek a nyilatko7atát is közölie. ha — megkapta volna. A hiánvzó intervjut Knickerbocker Németországban a saját elmefuitatásával pótolia. Angliában pedig szemelvén veket közöl vezető állású politikusok rik'•eiből és a parlamentben elmondott beszédeiMi Konkluzióiát tehát Hitler és az angol miterek nvilnlkozata nélkül kénvtelen a töb' bi intei'vjukból és személyes impresszióból levonni. Végső konklúziója pedig az, hogy Hitleren múlik Európa békéje. Hitler a békél hirdeti ugyan, a többiek is a békét hirdetik, de a fegyverkezések folynak, súrlódási felületek is vannak s igy csakugyan nem lehet tudni, béke, vagy háború lesz-e a sorsa Európának. Ennyit a nagy politikáról. Knickerbocker azonban a fővárosokon kivül meglátogatta Szarajevót is, ahonnét husz esztendő előtt a világháború tüze kirobbant. Ott nem politikussal beszélt, hanem Susics Jovannal, — emlékszik-e erre a névre még valaki? — az összeesküvők egyikével, akik Gavrilo Principnd együtt Ferenc Ferdinánd meggyilkolását kitervezték. Susics ma tisztviselő a szarajevói városházán, fekete kabátot és fehér gallért visel és a hátgerincével van baja. Kissé erősen vallatták a gyilkosság után. Utána négy esztendőt töltött egy cellában, teljesen elzárva a világtól. Akkor szabadult ki, mikor a szerb csapatok győzelmi induló bangjai mellett vonultak be Szarajevóba. H. R. Knickerbocker őt is megkérdezte: — Lesz-e háború Európában? És Susics Jován legalább olyan érdekesen felelt, mint a nagy államférfiak. Elmesélte, hogy 1914-ben az egész szerb fiatalság a fanatizmus lázában égett. A gyerekek tizenkét esztendős koruktól fölfelé mind forradalmárok voltak. Mind hősök akartak lenni és mind meg akartak halni a szerb hazáért. Mikor ők Ferenc Ferdinánd meggyilkolását elhatározták, csak Szerbiára és a szerb népre gondoltak. A következmények, a világháború, tiz millió ember halála, egy pillanatig sem merültek lel előttük. Hogy lesz-e háború, arra ma, meglett ember korában sem tud megfelelni. Egyet azonban a saját esetéből megtanult: ha valahol kitör a háború, lokalizálni nem lehet Egészben véve H. R. Knickerbocker nagyszerűen érti, hogy szépeket mondjon mindenkiről. Csak Romániáról van igen rossz véleménye. Bukarestről szórói-szóra a következőket irja: f „Ez a legmélyebb Balkán. Erre TörökxT-szág nyomta rá a bélyegét. Az embernek meg kell számolni a pénzt, amit visszaadnak. 'Az embernek vigyázni kell a podgyászára. Az embernek vigyáznia kell a politikai szerződéseire is. Ugyanott a szerződést évről-évre meg kell kötni és néhány hónap eltelte után meg kel! látogatni a külügyminisztert, hogy tartja-e még az adott szavát." Románia je'jlcmzés<>re közli H. R. Knickerbocker még a "következő idézetet: „A mánia egy bizonyos lelki betegség. A kleptománia az a lelki belejjség. amely az embert tolvajjá teszi. Ha kleptomániáról egy egész nemzetre vonatkoztatva beszélünk. Rómániát értjük alatta." Attól félek, ha még nem történt volna meg, a kiváló amerikai ujságiró könyvéi Rotnániá-' ból is mihamarább ki fogják tiltani. Mai árajánlatunk ISKOLAI CIKKEK: / J Negyed íves ra jztábla * V —.88 7 drb negyedives kitűnő rajzlap V —.21 Raiztáblatartó negyedives • * —.78 6 drb Benczúr gombfesték —.24 8 drb aluminium festéktál " —.24 4 drb szimpla ecset i —.24 2 drb dupla ecset —.24 Iskolai körző dobozban ' —.58 Ceruza körző —.18 BEVONULÓ KATONAKNAK: 4 levél acél varrótű —.24 önborotva készlet 1 drb pengével —.24 6 drb Club önborotva penge —.24 Borotva szappan —14 Borotválkozó tükör nikkelezett kerettel — .2-1 2 pár bőr bakkanrsfüző —.24 Körömkefe —.10 Fénvesitő kefe —.18 Sárkefe —.18 Rekenő kefe —.12 Nagv doboz terpentines cipőkrém —.21 2 doboz cipő fénvmáz —18 S388SSB, C1EXONTC5 és KISS M«Ca SAROK