Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-22 / 214. szám

6 D l L M A G y A R O R S Z Á G T934 szeptember 22. Az On álma nyugodt lesz. ha RUBIN recamlérl vesz. Modern kombinált bátorok terv sze­rint Mindennemű kárpitos munkák. RU8IN IMRE SSS pitos. Kossuth L. suffárut 8. T. 24 65. Házassági reform Jugoszláviában (A Délmagyarország munkatársától.) A régi boldog időben Szegeden egyszer féléjszakán át vitatkoztak kitűnő jogászok azon a fogas kérdé­sen, hogy: — Elveheti-e valaki özvegyének a nővérét? A tételt minden elfogadható oldaláról megforgat­ták, mig végre hajnal felé Salamon Zsiga, a váló­perek birája megtalálta a helyes formát. — Csakis a görög katholtkusoknál. A rómaiak­nál nem. Amire a téma felvetője elnevette magát. — Arra nem gondoltál, hogy életben vagy-e ak­kor, ha özvegyed van? — Hogy akasszanak fel a neved napján, károm­kodta el magát Salamon. Hát mért hagytál any­nyit beszélni hiába? Azért hagyták, mert éppen az ö ugratása volt a cél. Arról jutott az eszünkbe ez a történet, mert most Jugoszláviában vannak ugyancsak megrö­könyödve az özvegyasszonyok. Életbe lépett ugyan­is az uj egyházjogi törvény, amely szabályozza a házasságkötések rendjét. Azaz dehogy is szabá­lyozza! Egyenest felforgatja. Eddig elég volt, ha két szeretmes lélek megjelent a pópánál, hamar rendbejöttek a formaságokkal. Ezután magukkal kénytelenek vinni a komákat is, akiket a pap ala­posan kifaggat, jegyzökönyvet véve fel velük. Ko­maként eddig nők is szerepelhettek, az uj kánon­jogi törvény azonban száműzi őket, aminthogy Róma sem türi a muliert eccelsiában Van azonban az uj törvénynek érdekesebb té­tele is, amivel a válópöröket könnyiti meg. Boldog, talan házasság mindenütt van, hétköznapi dolog, hogy az asszony megbántottan, esetleg pláne megverve, ott hagyta az urát és különélésbe kez­dett. Már most megindult szokásos herce-hurcák­kal a válópör s ha makacskodás is volt jelen, alig tudtak dülöre jutni. Ezentúl az asszony, ha nem a szüleihez, vagy közeli vérrokonaihoz költözik, okot szolgáltat a házasság felbontására. A törvény még azt sem ke­resi, hogy egyedül él-e, — mert a gyakorlat azt bizonyltja, hogy sokszor Idegen férfi lappangott a háttérben s az fogadta védő szárnyai alá a bolon­dos Lyubicát, — ragaszkodik ahhoz a lőhető er­kölcsi felfogáshoz, amely szerint a magányos asz­szonv nem bitangolhat elvedül hanem csalódása esetén visszavonul a szülői hajlékba. A vadházasságot egyébként is tözzel-vassal pusztítják Jugoszláviában. Már jó esztendeje, hogy mindenkinek igazolnia kell a személyi ada>ait • •íes ugorkával szedte össze magát. És határozottan jót telt neki... De később naponként már uj po­hárról kellett gondoskodnom, mert Laci rohamo­san erősebb és erösebb lett. Egy nap azonban feltűnt, hogy teste uj, sőlf! szint kap. Később már egészen kékes lett... körül belül ez az árnyalat ni! — mondta az előadó • arcára mutatott! Ekkortájt nősült meg Laci s én őt kissó elhanyagoltam Szabadságát azonban neu tudta korlátozni a közös frigy, mert bizony dn híjkodó hajlamában legény korának boldog emlé keit ismételte meg. Egyszer késő éjszaka btállltuti hozzám s arra lettem figyelmes, hogy sorozass hajlásokkal kezembe adta annak a fióknak kul­csát mely a poharakat s nedűt őrzi. Ám az üvep, üies volt. Laci azonban követelődzőieg. vagy elé­gedetlenül türelmetlenkedett úgyannyira, hogy még az éjjeliszekrényen levő szemoseppeket is kénye­ién voltam elzárni előle... S nem sokkal utána pár nap múlva... — ...meghalt szegény delírium tremensben, — mondta közbe egy jókedélyü ur — Tévedés — válaszolt a véimes ur. Hanem megnősült De Lacinak nem volt otthon maradása mert felesége minduntalan szesz szagot érzett raj­ta.. S így mindenütt járt, csak felesége raeilett volt legkevesebbet... Egyszer, mint jób^rát, kap­va az alkalmon, meglátogattam őt. £s mit láttam? Réacsfn feküdt a szőnvegen, mint az öntudatnak kialudt exisztenciája. mint egy emberi a'kat, me­lyet merev szoborrá formált a korlátlan dlkohol­élvezet. A szesz semmivé tette. Még psak egy szetid mozgás sem maradt utána, akár egy elhervad! szekifü után — folytatta — ugy, hogy elestem an­nak a lehetőségétől is, meggyőzni arról, igaz-e a. sokat vitatott tétel, hogy a szesz jó sziverősitő. aki záros határidő alalt nem köt a vadházastársá­val törvényes házasságot, azt kíméletlenül bezár­ják. Ez a magyarázata, hogy néha egész cigány­karavánok vonulnak fel az anyakönyvi hivatalok­ba s nem ritka az olyan eset, hogy Fáraó nemzet­ségéből 60—70 pár veszi fel egyszerre Hymen láncát. Ott van a sorban a nagyapa épp ugy, mint az unoka. Egyszerre ülik meg a lakodalmukat. Csak az özvegyasszonyok vannak a végletekig elkeseredve, mert őket tökéletesen kivégezte a tör­vény. A férjük halála után ugyanis tíz évig nem köthetnek uj házasságot, mivel viszont a civil tör­vények üldözik a bagóhitet, rosszabb a coígtik, mint a/ őskori hindu nőké, akiket tlev^nen temet­tek el *i uruk sírjába. — Vigyázz az urad egészségére, he«y hosszú életű lehess a földön, — mondja ez a paragrafus. Az egyház itt segilségére sietett a polgári tör­vénynek, mert vége-hossza nincs a férj gyilkosság­nak. A feleségét aránylag kevés ember ölt meg al­jas szándékból, más nő kedvéért, ellenben a forró vérű jugó nők szomjúhozzák a változatosságot s ugy használják házi fűszerként az arzént, akár­csak a sót, ha uj férfi tűnt fel a láthatáron. Erre azt mondja az uj kánon. — Nagy a szerelem í Jól van, lássuk az erőpró­báját. Tiz évig kell várniok, addig nem házasod­hattok össze. Ha akkor is rajongtok egymásért, üs. se kő, magatok látjátok. Ámbár az is meglehet, hogy még mélyebb értel­me van ennek a tiz esztendőnek. Körülbelül aunyi az az idő, amennyit az enytiitő körülmények Igény­bevételével kap a férjgyilkos asszony Következő­leg a legjobb szándékkal sem mehet előbb férjhez. A többiek, akiknél a kivétele« természetes halál válik aktuálissá, — hát azok mártírok. Egyfor­mán a husz esztendős özvegy meg a hatvan éves, A« utóbbi talán inkább, mert az ilyen szokott tü­relmetlenebb lenni. Végezetül restelkedve Írjuk le, hogy éppen a pravoszláv nj egyházi törvény emelkedik szokat­lan erkölcsi ízlésbeli magaslatra minden nemzetek sorában, mikor kimondja: — A házasságra lépő férj legfeljebb kétszer olyan idős lehet, mint a nő. Legfeljebb ott tiltja el a dolgot, hogy ugyanezt a feltételt szabja ki megfordított viszonylatban li, tudniillik, ha a nők az idősebbek. De hát Jugoszlá­viában is sok a munkanélküli, állástalan ember. Azokra is Illik gondolni. > Csanádmenvében minden községi faiskolát kiirtásra és mágEyára itélt a miniszter (A Délmagyarország makói tudósitóidtrf!.) A hivatalos kp tegnapi számában földművelésügyi miniszteri rendelet jelent meg. amely a községi és városi faiskolák százait szünteti meg, még pedig drákói szigorral- A rendelet szerbit mind­azok a városi és községi faiskolák, amelyek a rendeletben névszérint felsorolva nincsenek, minden meüéktekinfcet és kivitel nélkül beszün­tetendők. a bennük levő növényzet csemeték­oltványok kiirtandók és elégetenáök- A halálra itélt községi és városi faiskolákban kizárólag az akácfa és eperfa csemeték hagyhatók meg, kü­lönben minden fa, cserje még a rózsa is s ezek­nek tnindarmemü szaporítása elpusztítandó és októbea: 15-ig elégetendő. A rendelet szerint Csanád és Csongrád vár­megye területén csak a szegedi. a szentesi, orosházi és szeghalmi községi faiskola marad fenn a községi faiskoláik kfzül, tehát Csanádban egyetlen községi faiskola sam kap kíméletet s Makón 20.000. a vármegye 25 községi faiskolá­jában, pedig több mint 200.000 facsemete kerül máglyára, ha a rendelet szószerinti végrehajtá­sán változtatás nem történik­A rendelet hire Makón és a vármegye közsé­geiben nagy riadalmat keltett s ttgy a hatóságok, mint a nagyközönség körében megütközéssel tárgyalják a statáriális csemeteirtás sulyois kö­vetkezni ényeát a városi és községi fásítás és gyümölcsfateleipités s e?yéb ezzel kapcsolatos közérdekű szempontokból. KÖLCSÖNKÖNYVTÁR AB A ö < N v\ tt O tt tt > o % Q® am n alábbi UJ KÖNYVEK érkezteki John Spencer: A suttogó halál — Edgar Wallace; A grófkisasszony — Arthur Strindberg: Robtnzon, romantika — R E. Ashby: Bújócska a kastélyban — Sam Emery: A riasztó gong — Madarassy Zsu­zsa: Amiről Isten megfeledkezett — John Good­wín: Masterton bosszút áll — Zane Grey; Az elve­szett folyó — Ponson: A büntetések büntetése —» Ponson: A vadember halála — Marie Bernhard: Euterpe — Zemplényi Klára: Két szoba, hall — Gosztonyi Adám: Horoszkóp — Courths Mahler: A sidneyi Aranyember — Peter Franche: Weil ich «lieh liebe, Muss ich lügen — Harsány! Zsolt; Csak azért is — Marie Bernhard: Pallas Athene — B. S. Aldrich: Ella kisasszony — Oltó Zarek: Színház Mária Thul körül — Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja — Max Brand: Das Geheimntswoile zeichen — Jerome R Jerome: Alle Wege führen nach Golgotha — Hanns Jobst ;So gehen sie hin — Andre Maurois: Vit Edward és kora — Dlmitrij Mereskovszki: Az ismeretlen Jézus — Harold Lamb: Dzslngiz Khán, A világ császára — Tőrök Sándor: Az idegen város — Sigurd Hoel: Szerelem a strandon — Martha Ostenso: Előjáték a ezere­lemhez — Wicky Baum: Az utolsó tánc — Lnke A Délmagyarország előfizetői a Allan: Az álarcos Idegen — Szilárd János; Első kölcsömkőnyvlarát kedvezménye- kalandom - Kay Cleaver Strahamj A halál meny. sen használhatják. UJ előfizetők n . D , „. ... . . „ csak okt. 1-től (izélik az előfizetés, asszonya—Paul Rosenhayn: Die nacht der sieben dijat. Sünden — Josef Delmont; A csavargó krőzus

Next

/
Oldalképek
Tartalom