Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-20 / 212. szám

1951 szeptember 22. DÉLMAGYARORSZÁG 9 A tiszai kereskedelmi forgalom y fejlesztése (A Délmagyarország munkatársától.) Még jú­lius folyamán hosszabb cikk keretében foglal' köztünk azokkal a bajokkal és nehézségiekké), melyek a tiszai forgalom körül mutatkoznak és rátértünk azoknak az okoknak a vizsgálatára is, melyek azt eredményezik, hogy a tiszai át­rakó forgalom Szegeden nem tud kellőképen kifejlődni, sőt még a meglevő forgalom js rész­ben elterelődik a szegedi piacról. Előzménye volt e megállapításoknak az, hogy a tavailyi Széohenyi-eimlékhaiózds alkalmával Fabtnyi Tihamér kereskedelmi miniszter meg­döbbenéssel hallotta, hogy a Tiszán az átrakás költségei olyanok, hogy például eiry métermázsa gabonának hajóra rakása Szegeden feleannyiba kerül, mint az egész fuvarköltség ezer kilométe­res uton Szegedtől Braildig. E tapasztalatok alapján a kereskedelmi miniszter megbízást adott dr- Géber Antal miniszteri tanácsosnak, hogy az összies számottevő folyami kikötőket .'árja be és személyes tapasztalatai alapján te­gyen javaslatot, hogy miként kellene a vasút és hajózás közötti jobb összeköttetést biztosítani és ezen a réven a tiszai átrakó forgalmat is emelni. Mit állapított meg a vizs­gálat Szegeden? Szegeden a tiszai átrakás a múltban két he­lyen történt, a két hid közötti nyílt tiszai ra­kodón és az Országos raktárházaknak a Bo­szorkány-sziget előtt lévő telepén. A tiszai rá­kodén, ahová a közúti vasút vágánya vezet, egy métermázsa átrakási költsége szekérárunál — ami azonban alig számottevő — 10 fillér, vasúti vagonból történő átrakásnál pedig 18—20 fillér. Ugyanez a költség a raktárházaknál 2—3 fillér­rel magasabb, aminek magyarázata az. hogy a raktárházaik telepéről egy közel 300 méter hosz­sra tahidon lehet az ártéren keresztül eliutni a Tiszához s az árut emberi erővel mozgatott csil­léken kell a megrakásra váró uszályokhoz el­juttatni. Hogy milyen rendkívül magasak ezek az át­rakási költségek, azt legjobban mutatja az a körülmény, hogy vannak dunai állomások, ahol az átrakást métermdzsdnkint 7—10 fillérért lehet eszközölni. Az az értekezlet, amely Géber miniszteri ta­nácsos elnöklete alatt a szesred' f'zletveze1!>sé­gen május 25-én tartott, megállapította azt is, hogy a mult esztendőben Szeged átrakási for­galma kerekszámban 6000 vagon gabonára rtr sott, de ez a forgalom megfelelő berendezések létesítése és a költségek lecsökkentése esetén könnyen a duplájára volna fokozható. Ezt meg­erősítették az egyesült hajózási társaságok és a Máv. jelentései is­Szeged városának tehát a legnagyobb érdeke. íio?y mindent elkövessen abban az irányban, hogy a költségek leszállítása révén a forgalom emelkedjék s hogv Csanád- és Békcsmegye, va­lamint Pest vármegye déli része, melyet a bajai ut jobb összeköttetésbe hozott a várossal, ga­bonaforgalom szempontjából belekerüljön Szeged vonzási körzetébe­Javaslatok az átrakó for­gatom emelésére Juliusi cikkünkben részben megemlékeztünk azokról a javaslatokról is, melyek az átrakófor­galom megjavítása tekintetében felmerültek. El­ső terv gyanánt merült fel a különböző közkölt­ségek apasztása, hogy az igy beállott csökken­tést az átrakással foglalkozó vállalatok feleiknek is elengedhessék. Kívánatosnak jelezte az ér­tekezlet, hogy a Máv. és a tiszai rakparton az átrakást eszközlő közúti vasút egységes keze­lést létesítsenek és a Máv. ne számítson fel kü­lön• magas koesikiállitási dijakat. Az Országos raktárházaknál felmerül annak a szükségessége, hogy a jelenlegi kézierővel történt munkát, amely megfelelő lehetett negyven esztendő előtt, meehanikai berendezéssel helyettesítse ós az átrakást ezáltal olcsóbbá tegye. Mindezen javaslatokkal kapcsolatban junius legelején a Back-malom azzal az igen kedvező ajánlattal, illetve bejelentéssel fordult a város­hoz és a földművelésügyi minisztériumhoz- A lényege a bejelentésnek az volt, h gy a vállalat a vasúti hid melletti nagy malmot, amely üze­men kívül áll, de amelynek mechanikai átrakó­berendezése már megvan, beraktározó és átra­kóteleppé alakítja át- Ehhez az átalakításhoz; a Back-malom semmiféle támogatást nem kért, bejelentette ellenben, hogy amennyiben a város a közraktárakhoz hasonlóan a kövezetvámot neki is elengedi, a 14 fillérben kiszámított mé­termázsánkénti átrakási költséget még a köve­zetvám összegével csökkenti­A város legközelebbi teendői Néhány nappal ezelőtt a kereskedelemügyi minisztériumból tekintélyes aktacsomó érkezett Szeged város polgármesteréhez. Az aktacsomó elsősorban a minisztériumban julius 25-én tar­tott jegyzőkönyvet, továbbá a miniszternek a hajózás vállalatokhoz és az Országos raktárhá­zakhoz intézett levelét tartalmazta. A kisérő le­iratban t>edig, amelyet Kovdts államtitkár irt alá, közölte a minisztérium, hogy a szegedi köz. uti vasút vontatást áíjainak leszállítása ügyé­ben a tárgyalások megindultak, hogy azonban a költségek a forgalom növdése érdekében még jobban leszállithatók legyenek, váltsa va­lóra a város kiküldöttjének azt az igéretét. hogy maga is hajlandó az akciót támogatni, vagyis a kövezetvámot, amely a két hid közötti sza­bad kikötő területén két fillérre rug. ugyan­úgy, mint az Országos raktárházaknál történt, törölje el. A városnak erről az intézkedéséről a miniszter haladéktalan értesítést kér. A helyzet tehát az, hogy a városnak határoza­tot kell hozni, hogy azon szállítmányok után, melyeket a közúti vasút vontat le a kikötőbe s amelyek vágányon haladva, tulaj donképen a kövezetet nem érintik, a métermázsánkint két fillérre rugó kövezetvámot elengedi- Ugyanek­kor természetesen a városnak határozatot kdl hozni a Back-malom beadványára vonatkozó­lag is. amely tetemes költséggel beraktározó és átrakó berendezéseit már elkészítette, a for­galomnak átadta 5 most az egyenlő elbánás elve alapján ugyanazt a kedvezményt kéri, amelv egy vá'lálatnak már megvan, a másiknál pedig maga a kereskedelmi miniszter javasolja. hogy neki is megadassék. Alapiában véve a ked­vezmény nem is az egyes vállalatoknak szól. hanem azt célozza, hogy a költségek apasztas­sanak s ezen a réven a forgalom Szegedre te­relődjék. Mit mond a városháza 1 Érdeklődtünk a városházáin is az átrakófor­galom kérdései iránt és azt a felvilágosítást nyertük, hogy az átrakóforgalommal kapcso­latos kövezetvám-kérdéseket a polgármester a jövő héten összehívandó pénzügyi és javadal­mi bizottsági ülés elé és a két bizottság vélemé­nyezésévél ellátva az október 8-ra kitűzendő közgyűlés elé fogja terjeszteni. Ennek a köz­gyűlésnek kell határozni ugy a közúti vaspálya, mint a Back-malom, valamint az Országos rak­tárházak által lebonyolított átrakóforgalom Vö­vezetvámmentessége tekintetében. A iogt hely­zet ugyanis mindhárom átrakással foglalkozó vállalatnál tökéletesen azonos, mert a közraktá­rak szegedi telepe, mikor megalakult, tiz évre kapta meg a kövezetvámmeotősséget és az en­gedély formailag megújítva nem lett, hanem a vállalat hallgatólagos beleegyezés alapján élvezte ezt a jogot. A városházán értesültünk arról is, hogy a mult héten egy mankásküldöttség járt a polgár­mesternél, amely azt kérte, hogy a város a Back-malom kérését ne támogassa, mert a me­chanikai átrakóberendezés létesítése folytán azok a munkások, akik ma az átrakás munkáját végzik, elvesztiik kenyerüket- Amennyire meg lehet itélni, ez a beállítás teljesen téves, mert egyrészt a mechanikai berendezés létesítéséhez a Back-malom semmiféle támogatást nem kért s a berenáezés már készen va^. másrészt pedig a raktárházak vezetősége is foglalkozik az üzem mechamzálásának tervéva, hogy fel tudja ven­ni a versenyt a konkurrendával­Ma csupán arról van szó, hogy a közköltsé­gek apasztásával az átrakás még olcsóbb le­hessen. hogy a szegedi vállalatok fél tudják ven­ni a versenyt más tiszai átrakóhelyekkel s a forgalom n.e terelődjék el a többi kikötőkbe, ahol az átrakás jelentékenyen olcsóbb, mint mi­nálunk. Ez pedig nem a munkaalkalmak meg­csökkentését. hanem igen jelentős szaporodását fogja eredményezni. Altalánosságban pedig i városnak legnagyobb érdeke, hogy a tiszántúli gabona hajón történő elszállítás esetén ne Szol­noknak s a Duna—Tisza közének déli részén ter­melt gabona ne Bajának, hanem Szegednek ve­gye útját és ez a forgalom is a város gazdasági életét gyarapítsa. MSíjfg'MÍÍ — A jogügyi bizottság szerdára összehívott ülésén csak két tag jelent meg. Megírta a Dél­magyarország, hogy a polgármester szerdán délre hívta össze a jogügyi bizottságot, amely­nek a szeptemberi közgyűlés napirendjére ke­rülő uj szabályrendelettervezeteket kellett vol­na letárgyalnia. A bizottság 24 tagja közül szerdán délben csak kél tag jelentkezett, dr. Hajnal István és dr. S z i v e s s y Lehel. Dr. P á 1 f v József polgármester, miután hiába várt több tag jelentkezésére, kijelentette, hogy a nagvfontosságu kérdések letárgvalására az ér­deklődésnek ezt a minimális fokát nem tartja elegendőnek, ezért nem is nyitja meg az ülést. A jogügvi bizottságot hétfőn délben tizenkét órára uihól összehívja. — Indítvány nz utlevéldiiak mérséklésére. Dr. Bodnár Géza törvénvljatósági bizottsági tag indítványt nvuitott be a közgyűléshez az utlevéldiiak mérséklése érdekében. Inditvá­nvozza: irjon fel a közgvűlés a kormánvhoz és kérje az útlevél kiállítási diiának a ielenlegi húsz pengőről 10 oengőre való mérséklését. Az inditvánvt a polgármester valószínűleg pártoló javaslattal terie=zti a közgvülés elé. — Megismétlik a ..Kiskun-Napot" FéTegvHá­zán. 'A szeptember 2-án rendezett ..Félegvházi Kisknn-Nan" délutáni műsorát, amint azt an­nakideién megírtuk, elmosta az e=ő. Az Idegen­forgalmi Bizottság most elhatározta. ho«v a dél­utáni programot az eredeti elgondolásban és tervek szerint szeptember 23-án bemutat iák, igv megrendezik a ..Félegyházi-Nap" egvik leg­kimagaslóbb eseményét, a kiskun felvonulási Js — MITNKAFnzvTTTTÉS. OTnnOt kanfiatnak a HfitésSsri MiinkaközvcM'fl utján fMérev-woa és Mnrs-tér saroki: t n.'ülen szobainas vidéken. 1 nfíl konfekciös s7.ab<V 0 kovács, 1 faeszterffálvos, 1 cukrász, 1' asztalos, .1 kádár, 1 kosárfonó. 1 kotél­syártő, 1 cipész, 1 kárpitos, 1 szabő vidéken, 1 bor­bély, 4 bfllgvfodrásjsnfl, 3 fjapszámosfin, 1 gyár! ko­csis. í kif;.•«!!«. — Fej-, váll- és ágyékrheumánál, Ischiásnál, idegfá jdalmaknál, szaggatásnál és zsábánál « természetes „Ferenc József" keserüviz rendkí­vül basznos háziszer, mert korán reggel egy E ohárral bevéve, az emésztőcsatornát alaposan itísztitja és méregteleniti. Egyetemi kliniká­kon szerzett tapasztalatok tanúsítják, hogy a valódi Ferenc József viz gyors, biztos és kel­lemes hatása húgysavfelbalmozódásnál és köszvényrohamoknál kiválóan érvényesül. — A télikabát és 7 pengő. özv. Dunai Jó­zsefné kunágotai asszony a mult év őszén Sze­geden Molnár Eszternél és ennek vadházas­tár>ár.ál, Brunner Gyula pincérnél iakott. Dunainé áldott állapotban volt, október rlső napiaiban beszállították a klinikára. Ezalatt Molnár Eszter Dunainé télikabátját elzálogosí­totta és a pénzt vadházastársával egvütt elköl­tötte. Találtak egy OTI-cédulát is Dunainé ne, vére kiállítva, 7 pengőről. Ezt a cédulát if j. J a­n i k Gáspár házmester aláirta és a hamis nyug­tával Molnár Eszter az OTI-tól a pénzt felvette és Brunnerrel együtt ezt is elköltötte. Amikor Dunainé a klinikáról a kisgyermekével együtt kijött, se pénze nem volt, se télikabátja. A há­rom ember ellen megindult az el járás, szerdán vonta őket felelősségre a törvényszék Vadai, tanácsa. Molnár Eszler és Brunner azzal véde­kezett, hogy Dunainé tartozott nekik, ezért használták fel a pénzt a saját coljaikra. A bíró­ság a rovottmultu Molnár Esztert 2 rendbeli sikkasztás és egyrendbeli magánokiralbamisi­tás miatt 3 hónapi fogházra, Brunner Gvulát 14 napi fogházra, if j. Janikot pedig 30 p*ngő pénz, büntetésre ítélte. 4— A rendőr agyonlőtte a támadó betörőt. Bu­dapestről jelentik: Szerdára virradó éjszaka egy Gellért-téri üzletben Magyar Kálmán rendőrfőtőrzsőrmester két betörőt ért tetten. Az egyik betörő elmenekült, a másik feszítő vassal lámadt a rendőrre, aki a támadót agyonlőtte Megállapították, hogy az agyonlőtt betörő E m­ber Sándor rovottmultu mészárossegéd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom