Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-20 / 212. szám

DELM AGYAKOKSZAű SZGOED, SserkmdMég: Somogyi UCCB 2Z..i.em, Telefon: 23-33.^kladóhlvoml killc»HnkönyvlAr ét legylroda : Aradi ucca S. Telefon i 13—OO. Nyomda : L«w Llpól ucea 1». Teletor» - 13-o«. TATlrnfl leveldm t IMlmanroronzAg szeoed A magyar betU szabadsága A magyar nemzetnek s a magyar nemzetnek panaszában az egész világ szellemi együttműködésének panasza hangzott most e! Genfben. A magyar betűket kitiltják azokból az országrészekből, amelyek valaha — valaha? — még tizenhat évvel ezelőtt — a magyar állam integritásának részei voltak. A magyar betűnek nem adnak v i z u m o t az utódállamok kormányai, a magyar szellemi élet termékei ki vannak tiltva azokból az országrészekből, amelyeket Trianon, — ez a katasztrofális világtörténelmi félreértés, ez a szömyü méretű és jelentőségű baleset, — tört le az anyaország s a törzsmagyarság egységéből. A haladásnak, a tudományosság s a szellemi élet fejlődésének a szellemi együttműködés az alapfeltétele. Itt is, ott is laboratóriumokban és klinikákon egy-egy részletkérdés megoldásán fáradoznak tudósok és kísérletezők, de ezekből a megbecsülhetetlenül fontos részletmunkálatokból és részleteredményekből igazi haladás csak akkor lesz, ha a tudományos kutatás eredményeinek nemzetközi csereforgalma korlátlanul szabad marad. Minden megszervezés nélkül szervezett munka folyik, az egyik részeredményt kiegészíti a másik vizsgálata, a harmadik uj megállapítással duzzasztja fel a matériát, a negyedik ellenőrzi az addigi megállapítások eredményeit, az ötödik összeveti az eddigi megállapításokat más életjelenségeken, vagy más kulturákon észlelhető reakciókkal, a hatodik rájön arra az összefüggésre, ami a felbukkant törvényszerűséget más összefüggésnek jelenségeivé teszi, a hetedik megtalálja a módját annak, hogy a gyakorlati élet számára hogyan lehet hasznossá, eredményessé, esetleg — korszakalkotóvá tenni a laboratóriumi tudósok és klinikai kutatók együttműködésének eredményét. Ámde az egyik tudós Londonban kísérletezik, a másik Amszterdamban, a harmadik a jeruzsálemi egyetemen, a negyedik Moszkvában, az ötödik D a lile m b e n, a hatodik talán Szegeden, vagy Debrecenben, a hetedik acolumb i a i egyetemen s ezt az egész tudományos zenekart, a haladásnak ezt a sok instrumentumát kizárólag és egyedül a szellemi termékek nemzetközi csereforgalmának szabadsága képes közös munkára vezényelni s közös munkásságuk közös eredményeit biztosítani. Hogy a gazdasági elkülönülés mai uralma alatt nem lehet Romániába fát vinni, nem lehet Csehszlovákiába vásznat importálni, — de búzát talán lehet s szabad élő marhát? — Hogy Németországba nem lehet — nyersanyagot bevinni, azt még, ha nem is tudjuk megbocsátani, meg tudjuk éiteni; (— nekünk ne mondják azt, hogy aki megért, az már megbocsát.) De hogy a szellemi termékek előtt is lezárják a sorompót, *rra az értelem a legzavartalanabb felülvilágitás mellett sem talál magyarázatot. Hogy Románia régi magyar krónikákat nem enged át a hatá.on, hogy Magyarországról latin nyelvű öreg kódexek nem mehetnek át a román határon, hogy a román kormány megvonja a szállítás jogát az isten létezésének Csütörtök, 1954 szepl. 20. Ara 12 fillér X. évfolyam, 212. $z. bizonyítékait tartalmazó magyar könyvtől s a legelvontabban tudományos magyar könyvek nem kerülhetnek át a határon azok kezébe sem, akik ugyanazt a tudományt nevelik s ugyanannak a tudományos vizsgálatnak szentelték életüket a határon tul, — erre nincs mentség, nincs magyarázat és nincs bocsánat. Itt a logika kutató munkája véget ér s átveszi birodalmát a gyűlölet s még az árnyéktól is reszkető félelem. Ha a Népszövetség, mely külön szervezetet létesített a szellemi együttműködés biztosítására, e z t a magyar panaszt sem tudja orvosolni, akkor valóban nem tudjuk, megéri-e Magyarországnak a Népszövetség azt a pénzt, amit egyetlen népszövetségi delegátus kiutazása okoz. Felőlünk hozhatnak be annyi román, szerb és csehszlovák könyvet, (bár ilyen nyelven még nem irtak könyvet), amennyit csak akarnak, — de akkor ne akadályozzák s ami ennél sokkal lényegesebb és sokkal megnyugtatóbb: ne akadályoz hassák meg, hogy a magyar szellemi élet politikai állásfoglalástól mentes termékei szabad utat kapjanak a határokon keresztül. Ha mi türjük a kölcsönösséget és viszonossáGenf, szeptember 19. A Népszövetség tanácsa szerdán délelőtt Benes elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen résztvettek a tegnap megválasztott tanácstagok is. Megnyitó beszédében az elnök üdvözölte a tanács uj tagjait, mire Litvinov válaszolt és kijelentette, Szovjetoroszország jól tud ja, hogy milyen fontos munkát végez a Népszövetség tanácsa és a közgyűlés. A szovjetnek az a törekvése, hogy barátságos viszonyt tartson fenn a Népszövetség valamennyi tagjával. Az ülés ezután áttért a napirend első pontjára. Legelőször Barthou francia külügyminiszter, mint a szellemi együttműködés nemzetközi bizottságának előadója szólalt fel, majd áttértek a felsősziléziai kisebbségvédelem kérdésére. Az ügy előadója Maderiaga spanyol főmegbizott volt, aki beszédében kérte, hogy a kényes ügy tanulmányozására küldje ki a tanács Ausztrália és Mexikó kiküldötteit is. A tanács Maderiaga indítványát elfogadta. A napirend harmadik pontjául szerepelt Bolivia és Paraguai közötti konfliktus. Bolivia és Paraguai képviselője ismét felszólalt és megegyezett abban, hogy az ügy most már végleges megoldást igényel. A bizottság a vitás ügy előadójául Mexikó képviselőjét nevezte ki, a tanács a közgyűléshez fordul az ügy minél gyorsabb megoldása érdekében. A napirend utolsó pontja Görögország és Bulgária között bizonyos erdőügyekben létesített megállapodás végrehajELOFIZET£S: Havonta helyben 3.2 O Vidéken e* Badapetlen 3.AO, kUUHlddn 0.40 pengd- < Fgyea *zé>m Ara hétköznap ÍZ, rasAr- é» Ünnepnap ZO (111. Hlr•felétek felvétele tarifa raerlnt Mente* tenlK h4MÓ kivételével, oapopta re iiic g o t és sem a magyaT nemzeti élet méltóságát, vagy érdekeit, sem a magyar szellemi élet épségét nem féltjük — nem is félthetjük, — a román, vagy szerb könyvektől és folyóiratoktól, akkor bízzanak a határokon tuli hatalmak is azokban a „történelmi igazságokban" s azokban a „világtörténelmi jogokban", amelyeket annyiszor hangoztatnak s amelyeket területi aspirációik jogcímévé neveztek kí. Bízzanak ezekben a történelmi években legalább is annyira, hogy ne reszkessenek a magyar tudósok munkájától, a magyar írók alkotásaitól s a magyar szellemi élet minden más termékétől. A magyar szellemi élet s a magyar irodaim! müvek számára meg kell teremteni a nemzetközi forgalom szabadságát. Az élethez s nemzeti történelmünk folytatásához egyik jogcímünk az, hogy szellemi javakat szinte korlátlan bőséggel tudunk exportálni. Ez elé az export elé ne állítson se az értelmetlenség, se a gyűlölet, se a félelem akadályokat s ha mégis állit, a kultttra és az emberi civilizáció ereje rombolja le azokat és semmisítse meg az igazi szellemi er£ fölényének egyetlen Iélekzetvételével. tása körüli vita voH. Bulgária és Görögország képviselői bejelentették, hogy az ügyet békésen elintézik. Délután Barthou francia külügyminiszter A1 o is i báró olasz kiküldöttel Ausztria függetlenségét biztosító egyezménytervezetről tanácskozott- Barthou ezután eszmecserét folytatott Litvinovval. Az európai politikát érintő kérdések kerültek szóba a francia külügyminiszter és az orosz külügyi népbiztos tanácskozásán, amelynek során a keleti egyezményt is érintették. Barthou este visszautazott Parisba és hétfőn tér vissza Genfbe. A hatodik bizottság csütörtöki ülésén a kisebbségi kérdéssel fog foglalkozni. Ekkor kerül sor a magyar előterjesztésre is. Megbukott a dunai Locarno-terv London, szeptember 19. A Centrál News ugy értesül Genfből, hogy a tervezett dunai Locarno-egyezmény, amelyet a dunai államoknak kellett volna kötni Anglia, Franciaország és Olaszország jótállásával, megbukott. Ugyancsak nagyon kétesek az osztrák kölcsönterv kilátásai is. Bz újságírók ebédje Genf, szeptember 19. A Népszövetség mellett akreditált újságírók egyesületének szokásos évi díszebédjére a Népszövetség tanácsának tagjain kívül mmden ország részéről több kiküldött vett részt Barthou francia külügyminiszter pohárköszöntőjében hangoztatta, bogy a sajtó a legnagyobb világhatalom. Litvinov szovjet külügyi népbiztos szintén elismeréssel méltatta a sajtó szereoét. Barthou—Alolsi—Litvinov tanácskozása Genfben Ausztria függetlenségéről Az orosz külügyi népbiztos a népszövetségi fanács Ülésén