Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-01 / 197. szám

MAGYARORSZÁG ^^^ , , . A m___ 4 ELÖFIKET£S: HnTnnía helyfeen 3. «SKESzombat, 1934 szeptember I. hölCönkönyvtAr JegyirodaAradi Ara 12 ílilér nDp >2. va»Ar. «* Unne>x>ap 20 1111. Hír. ucea 8. Telelőn: ww 109 de«i»ek lelvélele larl»« »«erlnl. Menle­i.ipo« «ico» Teletöm • i^oft. x. évfolyam, lv7. »z. «t WVMOIBM PO»u<iyBrpWg*o S»«x|e<l UfifnwK ieiveme láma ** •« ...... — Isnl .. héMO klyéleléval naposa reflgel Egységes front a váEasztóiogért Nem szeretnénk személyi részéhez hozzá­szólni annak a választójogi csetepaténak, amelyik most foglalkoztatja a politikai párto­kat. A választójog ügye nem a pártoké. A pártok vezetői hajbakaphatnak és kibékülhet­nek, a pártvezérek a választójog problémáját felhasználhatják pajzsnak és buzogánynak, a választójog a hatalom megszerzésének lehet a politika urainak szemében eszköz és lehet akadály, — mindez a politika és a politikusok ügye. Ettól függetlenül a választójog problé­mája oda van nőve az egész nemzet életsorsához s mint a csapadék lehet áldás és átok, — áldás, ha megtermékenyíti a földet s táplálja a növényeket, de átok, ha a gátak közé szorított eleven ereje kénytelen elsöpörni maga elől minden akadályt, vagy ha felhőszakadás árja mossa ki a földből az élet magvait. Annak a tervezetnek, melynek szerzője is­meretlen, de a fokozatos felelősség elve alap­ján valakinek még felelni kell érte, nemcsak 6ziptomatikus jelentősége van. Nemcsak azt mutatja, hogy i g y is lehet gondolkodni a háború befejezése után tizenhat évvel s az altalános választójogért vivott küzdelem — negyvenedik évében. Ha annak gondolkodá­sát árulná el ez a tervezet, aki m é g a m e g­levő választójogot is sokalja, aki ugy gondolkodik, hogy a nemzetnek csak a vezérét kell megválasztania, aki az általános lés titkos választójogtól félti nemzetét, akkor legfeljebb azt mondhatnánk: milyen elma­radt, mennyire történelmi horizont nélküli, milyen sokat felejtő és milyen keveset tanuló azoknak álláspontja, akik még ma is ott tar­tanak, hogy alkotmányosságot akar­nak nemzet nélkül, demokráciát akarnak nép nélkül és parlamentariz­must akarnak általános választó­jog n é 1 k ü 1. Ha ez a tervezet a választójog elleneseinek sorából került volna ki, akkor megkönnyebbülve nézhetnénk a választójog sorsa elé, mert hacsak ez és hacsak ennyi te­lik ki a választójogellenes front vezérkarából, akkor talán mégis szabad reménykedni abban, hogy egyszer végre a nemzet érdekei is érvényesülhetnek a választójogi probléma megoldásában. Dehát nincs igy. A tervezet ott készült, ahol rendszerváltozásról szoktak beszél­ni, ahol lábhoz tett fegyverrel vár­iák : megvalósítja-e a kormány a t i t k o s v á­a s z t ó j o g o t, ahol a népi demokrácia s a népies politika követelése politikai sikereik legfőbb forrósa volt. A magyar ellenzék eddig a választójog kiterjesztéséért harcolt, ez az el­ső jelenség, ami arra figyelmezteti a választó­jog- hiveit, hogy talán még az ellenzék felé is frontot kell alakitaniok a választó­jogért vivott küzdelemben s talán még arra is sor kerül, hogy a kormányt az ellenzék egyik szárnyával szemben támogatni kell a" választójog kiterjesztésének egyik-másik rész­letkérdésében. A helyzetnek ezt a groteszk­sc^ét nagyon kevéssé fogjuk majd élvezni. A kormánynak nem arra van szüksége, hogy a jogkiterjesztéssel szemben még ösztönzést is kapjon, a kormányt, ami­kor^ nehéz harcra indul a választójogi reform tttján, b ü n azzal a látszattal félrevezetni, de métf nagyobb bün azzal az igazsággal ! meggyőzni, hogy a jogkiterjesztés helyett a jogfosztás — könnyebbé és simábbá fogja tenni a választójog parlamenti küzdelmét a kormány számára. Jól tudja azt jnindenki, hogy a kormánynak saját pártjában is nehéz akadályokat kell legyőznie a titkos választó­jog kérdésében s a nyilvánosságra került ter­vezetnek veszedelmét abban kell meglátni, hogy az a jogok megszületésében, a jogfosz­tás fokozásában a súlyos probléma megoldá­sának megkönnyítését jelöli meg. Mi szüksé­ge lesz a kormánynak arra, hogy saját párt­jának ellenzékét legyőzze, ha az ellenzék ma­ga kevesebbet akar, mint a kormány belső el­lenzéke? Akarhat többet a kormány, mint amennyit anépi politika képviseletéhez tartozó titkos kodifikátor szükségesnek és megengedhetőnek tart? Mi E c k h a r d t Ti­bort sokkal nagyobb politikai értéknek tekint­jük, semhogy ne remélhetnénk azt, hogy a magyarság jogának kiterjesztéseért vivott nemzeti küzdelemben meg fogja találni a nép­jogokért küzdők oldalán azt a helyet, «ni képességeinek s tekintélyének megfelel. S megfelel azoknak a követeléseknek is, lyeknek harcos képviselője volt eddig a ma­gyar politikai közéletben. A tervezetnek annyi haszna mindenesetre van, hogy megmutatja: ezt már mégsem 1 e h e t. A tervezetnek köszönhetjük minden esetre azt az elementáris felhábo­rodást, ami, reméljük, nagyobb ereje lesz a választójogi küzdelemnek, mint amilyen akadálya az a felfogásr ami a tervezet sorai közül kiködlik. Amin hónapok óta hiába fá­radoztak, azt percek alatt teremtette meg a felháborodás spontanuitása: a választó­jogért s a jogok kiterjesztéséért küzdők egységét. Ez az egység most megvan G r i g e r Miklóstól P e y e r Károlyig s azt hisszük, hogy ennek az egységes front­nak küzdelmeiben vezető szerepet fognak ját­szani a kisgazda pártnak ama tagjai is, akilc pártjukat nem a kormánytámogatás előszobájának tekintették s akik leg­alább annyi súlyt adnak a maguk szavának, mint amennyit szavuk és állásfoglalásaik szá­mára másoktól megkövetelnek. Ezért a spon­tán létrejött egységért még hálásak is lehe­tőnk a terveeet ismereten szerzőjének. Az ellenzék éles harcol indít Eckhardt választójogi tervezete ellen Pénleken este nyilvánosságra hozták a tervezetei, amely — azonos a leleplezett javaslattal — Megdöbbentő pontok a tervezetben A független kisgazdapárt tudomásul vette Eckhardt Tibor eljárását és Dinnyés Lajost kizárta a pártból Budapest, augusztus 31. A független kisgaz­dapárt pénteken délben tartotta meg a válasz­tójogi tervezet ügyében nagy érdeklődéssel várt értekezletét- Dinnyés Lajos nem jelent meg az értekezleten. Eckhardt Tibor 'részletesen foglalkozott a választójogi tervezettel, majd a ,,bizalmas el­gondolásokkal", amelyeket ő készített és ame­lyek a párt nagyrésze előtt nem voltak ismeret­lenek. Eckhardt ismertette a titkos választójog megalkotása érdekében folytatott tárgyalásait és azt a megoldást, amelyet tárgyalásaiból ki­folyólag a titkos választójog és „a legbecsüle­tesebb választási eljárás" fejóban engedmény gyanánt helyesnek tart és amelyet Sztranyav­szky Sándornak megküldött. A párt tudomásul vette Eckhardt eljárását. Bejedentette még Eckhardt Tibor, hogy mint fődelegátus résztvesz a Népszövetség szep­temberi ülésszakának tárgyalásain. Végül kiimondotta a párt, hogy Dinnyés La­jos képviselőt egy estilapban megjelent nyilat­kozata Htán nem tekinti tagjának tovább• Eckhardt hiteles szövege Ajánlási rendszer, halévi helybenlakás, a kisebbségi elv megtagadása, közsegély, lista kapcsolás (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Az a heves politikai harc, amely a parlament össze­ülése előtt a legutóbbi napokban pattant ki a titkos választójog körül, előreláthatóan még sok izgalmas napon keresztül fogja foglalkoztatni a közvéleményt. — A kisgazdapárt értekezlete után Eck­hardt Tibor „A Független Kisgazda" cimü hetilap rendkívüli kiaaásáhan közreadta vá­lasztójogi tervezetét, amelyre a lap élén oda­nyomatta: „Hiteles szöveg". Budapest nceáin a késő esti órákban jelent meg a kisgazdanárt hivatalos lapiának rendkívüli kiadása. Mindenki kíváncsi volt arra, hogy mit tartalmaz az Eckhnrdt-féle javaslat és meny­nyiben különbözik attól, amelyet néhány nap­pal ezelőtt nyilvánosságra hoztak. Politikai kö­rökben a rendkívüli kiadás megjelenése után azonnal megállapították, hogy a leleplezett vá­lasztójogi fcn-vezet, — amelynek szerzőségét Eckhardt Tibor megcáfolta — lényegében és a konkrétumokat illetően nem tér el attól, amelyet Eckhardt Tibor a rendkívüli kiadásban mint hiteles szöveget nyilvánosságra hozott. Megállapították, hogy Eckhardt a lajstromos választás mellett azt követeli, hogy ajánlásra csak azoknak a pártok­nak legyen szük^éíjük, amelyek a jelenlegi parlamentben tíznél ke­vesebb képviselővel rendelkeznek. Ezeknek körülbelül tizezer aiánlást követelt akkor, amidőn köztudomásu és közigazgatási bírósági megállapított tény, hogy az ajánlások rendszere a választásoknál a legtöbb visszaélé­sekre ad alkalmat. A hiteles szöveg fenntart ja a listakapcsolások lehe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom