Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-01 / 197. szám

MAGYARORSZÁG ^^^ , , . A m___ 4 ELÖFIKET£S: HnTnnía helyfeen 3. «SKESzombat, 1934 szeptember I. hölCönkönyvtAr JegyirodaAradi Ara 12 ílilér nDp >2. va»Ar. «* Unne>x>ap 20 1111. Hír. ucea 8. Telelőn: ww 109 de«i»ek lelvélele larl»« »«erlnl. Menlei.ipo« «ico» Teletöm • i^oft. x. évfolyam, lv7. »z. «t WVMOIBM PO»u<iyBrpWg*o S»«x|e<l UfifnwK ieiveme láma ** •« ...... — Isnl .. héMO klyéleléval naposa reflgel Egységes front a váEasztóiogért Nem szeretnénk személyi részéhez hozzászólni annak a választójogi csetepaténak, amelyik most foglalkoztatja a politikai pártokat. A választójog ügye nem a pártoké. A pártok vezetői hajbakaphatnak és kibékülhetnek, a pártvezérek a választójog problémáját felhasználhatják pajzsnak és buzogánynak, a választójog a hatalom megszerzésének lehet a politika urainak szemében eszköz és lehet akadály, — mindez a politika és a politikusok ügye. Ettól függetlenül a választójog problémája oda van nőve az egész nemzet életsorsához s mint a csapadék lehet áldás és átok, — áldás, ha megtermékenyíti a földet s táplálja a növényeket, de átok, ha a gátak közé szorított eleven ereje kénytelen elsöpörni maga elől minden akadályt, vagy ha felhőszakadás árja mossa ki a földből az élet magvait. Annak a tervezetnek, melynek szerzője ismeretlen, de a fokozatos felelősség elve alapján valakinek még felelni kell érte, nemcsak 6ziptomatikus jelentősége van. Nemcsak azt mutatja, hogy i g y is lehet gondolkodni a háború befejezése után tizenhat évvel s az altalános választójogért vivott küzdelem — negyvenedik évében. Ha annak gondolkodását árulná el ez a tervezet, aki m é g a m e glevő választójogot is sokalja, aki ugy gondolkodik, hogy a nemzetnek csak a vezérét kell megválasztania, aki az általános lés titkos választójogtól félti nemzetét, akkor legfeljebb azt mondhatnánk: milyen elmaradt, mennyire történelmi horizont nélküli, milyen sokat felejtő és milyen keveset tanuló azoknak álláspontja, akik még ma is ott tartanak, hogy alkotmányosságot akarnak nemzet nélkül, demokráciát akarnak nép nélkül és parlamentarizmust akarnak általános választójog n é 1 k ü 1. Ha ez a tervezet a választójog elleneseinek sorából került volna ki, akkor megkönnyebbülve nézhetnénk a választójog sorsa elé, mert hacsak ez és hacsak ennyi telik ki a választójogellenes front vezérkarából, akkor talán mégis szabad reménykedni abban, hogy egyszer végre a nemzet érdekei is érvényesülhetnek a választójogi probléma megoldásában. Dehát nincs igy. A tervezet ott készült, ahol rendszerváltozásról szoktak beszélni, ahol lábhoz tett fegyverrel váriák : megvalósítja-e a kormány a t i t k o s v áa s z t ó j o g o t, ahol a népi demokrácia s a népies politika követelése politikai sikereik legfőbb forrósa volt. A magyar ellenzék eddig a választójog kiterjesztéséért harcolt, ez az első jelenség, ami arra figyelmezteti a választójog- hiveit, hogy talán még az ellenzék felé is frontot kell alakitaniok a választójogért vivott küzdelemben s talán még arra is sor kerül, hogy a kormányt az ellenzék egyik szárnyával szemben támogatni kell a" választójog kiterjesztésének egyik-másik részletkérdésében. A helyzetnek ezt a groteszksc^ét nagyon kevéssé fogjuk majd élvezni. A kormánynak nem arra van szüksége, hogy a jogkiterjesztéssel szemben még ösztönzést is kapjon, a kormányt, amikor^ nehéz harcra indul a választójogi reform tttján, b ü n azzal a látszattal félrevezetni, de métf nagyobb bün azzal az igazsággal ! meggyőzni, hogy a jogkiterjesztés helyett a jogfosztás — könnyebbé és simábbá fogja tenni a választójog parlamenti küzdelmét a kormány számára. Jól tudja azt jnindenki, hogy a kormánynak saját pártjában is nehéz akadályokat kell legyőznie a titkos választójog kérdésében s a nyilvánosságra került tervezetnek veszedelmét abban kell meglátni, hogy az a jogok megszületésében, a jogfosztás fokozásában a súlyos probléma megoldásának megkönnyítését jelöli meg. Mi szüksége lesz a kormánynak arra, hogy saját pártjának ellenzékét legyőzze, ha az ellenzék maga kevesebbet akar, mint a kormány belső ellenzéke? Akarhat többet a kormány, mint amennyit anépi politika képviseletéhez tartozó titkos kodifikátor szükségesnek és megengedhetőnek tart? Mi E c k h a r d t Tibort sokkal nagyobb politikai értéknek tekintjük, semhogy ne remélhetnénk azt, hogy a magyarság jogának kiterjesztéseért vivott nemzeti küzdelemben meg fogja találni a népjogokért küzdők oldalán azt a helyet, «ni képességeinek s tekintélyének megfelel. S megfelel azoknak a követeléseknek is, lyeknek harcos képviselője volt eddig a magyar politikai közéletben. A tervezetnek annyi haszna mindenesetre van, hogy megmutatja: ezt már mégsem 1 e h e t. A tervezetnek köszönhetjük minden esetre azt az elementáris felháborodást, ami, reméljük, nagyobb ereje lesz a választójogi küzdelemnek, mint amilyen akadálya az a felfogásr ami a tervezet sorai közül kiködlik. Amin hónapok óta hiába fáradoztak, azt percek alatt teremtette meg a felháborodás spontanuitása: a választójogért s a jogok kiterjesztéséért küzdők egységét. Ez az egység most megvan G r i g e r Miklóstól P e y e r Károlyig s azt hisszük, hogy ennek az egységes frontnak küzdelmeiben vezető szerepet fognak játszani a kisgazda pártnak ama tagjai is, akilc pártjukat nem a kormánytámogatás előszobájának tekintették s akik legalább annyi súlyt adnak a maguk szavának, mint amennyit szavuk és állásfoglalásaik számára másoktól megkövetelnek. Ezért a spontán létrejött egységért még hálásak is lehetőnk a terveeet ismereten szerzőjének. Az ellenzék éles harcol indít Eckhardt választójogi tervezete ellen Pénleken este nyilvánosságra hozták a tervezetei, amely — azonos a leleplezett javaslattal — Megdöbbentő pontok a tervezetben A független kisgazdapárt tudomásul vette Eckhardt Tibor eljárását és Dinnyés Lajost kizárta a pártból Budapest, augusztus 31. A független kisgazdapárt pénteken délben tartotta meg a választójogi tervezet ügyében nagy érdeklődéssel várt értekezletét- Dinnyés Lajos nem jelent meg az értekezleten. Eckhardt Tibor 'részletesen foglalkozott a választójogi tervezettel, majd a ,,bizalmas elgondolásokkal", amelyeket ő készített és amelyek a párt nagyrésze előtt nem voltak ismeretlenek. Eckhardt ismertette a titkos választójog megalkotása érdekében folytatott tárgyalásait és azt a megoldást, amelyet tárgyalásaiból kifolyólag a titkos választójog és „a legbecsületesebb választási eljárás" fejóban engedmény gyanánt helyesnek tart és amelyet Sztranyavszky Sándornak megküldött. A párt tudomásul vette Eckhardt eljárását. Bejedentette még Eckhardt Tibor, hogy mint fődelegátus résztvesz a Népszövetség szeptemberi ülésszakának tárgyalásain. Végül kiimondotta a párt, hogy Dinnyés Lajos képviselőt egy estilapban megjelent nyilatkozata Htán nem tekinti tagjának tovább• Eckhardt hiteles szövege Ajánlási rendszer, halévi helybenlakás, a kisebbségi elv megtagadása, közsegély, lista kapcsolás (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Az a heves politikai harc, amely a parlament összeülése előtt a legutóbbi napokban pattant ki a titkos választójog körül, előreláthatóan még sok izgalmas napon keresztül fogja foglalkoztatni a közvéleményt. — A kisgazdapárt értekezlete után Eckhardt Tibor „A Független Kisgazda" cimü hetilap rendkívüli kiaaásáhan közreadta választójogi tervezetét, amelyre a lap élén odanyomatta: „Hiteles szöveg". Budapest nceáin a késő esti órákban jelent meg a kisgazdanárt hivatalos lapiának rendkívüli kiadása. Mindenki kíváncsi volt arra, hogy mit tartalmaz az Eckhnrdt-féle javaslat és menynyiben különbözik attól, amelyet néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hoztak. Politikai körökben a rendkívüli kiadás megjelenése után azonnal megállapították, hogy a leleplezett választójogi fcn-vezet, — amelynek szerzőségét Eckhardt Tibor megcáfolta — lényegében és a konkrétumokat illetően nem tér el attól, amelyet Eckhardt Tibor a rendkívüli kiadásban mint hiteles szöveget nyilvánosságra hozott. Megállapították, hogy Eckhardt a lajstromos választás mellett azt követeli, hogy ajánlásra csak azoknak a pártoknak legyen szük^éíjük, amelyek a jelenlegi parlamentben tíznél kevesebb képviselővel rendelkeznek. Ezeknek körülbelül tizezer aiánlást követelt akkor, amidőn köztudomásu és közigazgatási bírósági megállapított tény, hogy az ajánlások rendszere a választásoknál a legtöbb visszaélésekre ad alkalmat. A hiteles szöveg fenntart ja a listakapcsolások lehe-