Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-10 / 180. szám

1934 augusztus TO. OFCMtfGy A RORSZftCI T Fürdőtrikók, sapkák és cipők PoiiakTesiuerehnet HireU Asz olvasó rovata Csendélet az állványokon _ Tekintetes Szerkesztőség! Kedden reggel 8 óra előtt néhány perccel kellemetlen szóváltás­nak lehettek önkénytelenül ?s fültanúi azok, akik a reálgimnázium előtt mentek el. A szóvál­tás a gimnázium epületét tatarozó munkások kö­zött keletkezett. Sajnálkozva, de egyben meg­botránkozva kell megállapitanur!:, hogy most, mikor városunkba ezrével vannak azok, akik nevezetességét s a szabadtéri játékokat jöttek megnézni, egy szép reggelen durva káromláso­kat kell ebben a városban hallaniok. Vannak, akik kéjelegnek az ocsmány kiszólásokban, de főleg akkor, mikor — hölgyek Is járnak arrafelé. Az Is botrányos és megszégyenítő, hogy fenn az állványokon valaki — legyen az akár mes­ter, akár inas — nyomdafestéket nem tűrő ki­jelentéseket vagdosson munkatársa fejéhez s hozzá még olyan hangosan, hogy a járókelők gyomra felfordul tőle! Hogy lehet az. hogy a munkaadó, vagy munkavezető nem veszi észre az ilyen kilengéseket? Miért nem lehet büntetni, kizárni azokat, akik nem tudnak uralkodni mon­dataik felett. Tisztelettel: Járókelők". SZEGEDI SAKKÉLET Délmagyarország sakkbajnoksága A döntő csütörtöki első fordulóján Szijjártó nyert Korógyi ellen, Soóky Mák ellen és Sebes­tyén Fülöp ellen. A Bakonyi—Gruber játszma éh Török Konrád elleni partija függőben ma­radt. Előbbi Bakonyinak nyerve van, mig az utóbbi valószínűleg remis. , Közöljük a verseny egyik legszebb játszmá­nál, amelyet ma játszott dr. Fülöp Sándor Kis­kunhalas világossal Sebestyén Béla Makó el­len. aki sötéttel nyert. 1 d4. f5 2.e4, fe 3.Hc3, Hf6 4. Fg5, b6 5. f3, ef 6. Vf3, Hr6 7. Ff6, cf 8. 0-0-0-0, Ve7 9 Hd5, VdO 10. Bel, Kd8 11. Fc4, Fb7 12. He2, Ha5 13. Hec3, c6 14. Ve2, Vc6 15. Vdr, Vf7 16. Hb6. d5 17. Ha4. Hc4 18. b3, Hd6 19. Be2, Fa8 20. Bhel. f5 21. Vg3. Vc7 22. Vg5, Kc8 23. Ha4. Vf7 24. Kbl, He4 25. Vcl, Fb7 26. r4. Fb4 27. Bfl. dc 28. Be4. cb 29. Bc2, Bd8 30. Vg5, Fa6 31. Bf5. Fd3 32. Kb2. Vf5 33. Vf5, Vf5 34. Kb3, Bd4 35. Bd8. Kd7 világos feladta. A második fordulóban Mák nyert Korógyi el­len, Török—Soóky-játszma remis. Függőben maradt a Bakonyi—Szijjártó, Fülöp—Gruber és Sebestyén—Konrád-parti. Péntek délelőttre a sorsolás a kővetkező: Ko. rógvi—Konrád, Gruber—Sebestyén. Soókv—Fü­löpi Szijjártó—Török és Mák—Rakonvi. Dél­után a függő játszmák kerülnek lebonvolitásra. Az idő A Szegcdi Mefforologiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állá­sa 26.6 C, a legalacsonyabb 15.4 G. A baromé­ter adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 759.6 mm, este 157.2 mm. A levegő pá­ratartalma reggel 82, délben 50 százalék. A szél iránya északi, erőssége 1—2. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Változó felhőzet, több helyen eső vagy zivatar, a hőmérséklet a délnyugati megyékben is emelkedik. — A Szegedi Kereskedők Szövetsége nagyta­nácsa pénteken délelőtt fél 11 órakor a keres­kedelmi és iparkamara közgyűlési termében nagytanácsi ülést tart. Az értekezlet foglalkozni kiván a kereskedők egy részének a hétköznapi zárórára vonatkozó beadványával és ismételni kívánja a miskolci kereskedői kongresszus tárgysorozatát. A szövetség elnöksége ezúton is felkeri az érdekelteket, hogy az ülesen minél nagyobb számban jelenjenek meg. — Felhívás az érettségizett if júsághoz. A ma­gyar—lengvel barátság ápolására még a béke­években alakult Magyar—Lengyel Egyesület ifjúsági csoportja szívesen látja azokat, akik most készülnek az egyetemre, illetve a főisko­lára és a lengyel barátsággal rokonszenveznek. A propagálásra kész ifjúságot dr. Gi nyóv­sz k y József felszólítja: jelentkezzenek, illet­ve adják le címeiket báró Nyáry Pál dr.-hoz (Budapest, II. Szilágyi Dezső-tér 4. sz.). — Méhészeti kiállítás és népünnepély. "A Sze­gedvidéki Méhész Egyesület vasárnap az ujszegedi gyermekjátszótéren nagyszabású méhészeti kiállí­tást és ezzel kapcsolatban a szegedi méz propa­gálására népünnepélyt rendez. A szegedi és kör­nyékbeli méhészek nagy számban jelentették be részvételüket, de a szabadtéri játékokkal kapcso­latban igen sokan érkeznek messze vidékről is méhészek és érdeklődők, kik a szegedi méznek izét és kiváló zamatát viszik magukkal, ezzel adva tanújelét, hogy a szegedi méz márka és nagy ke­lete van. A kiállításon és ünnepélyen belépődíj nincs. Este 8 órakor tűzijáték is lesz. — Istentisztelet a zsinagógában pénteken este félhét órakor. — Fpe- és má ¡betegségeknél, elsősorban epe. hólyagkatarrus, epekoképződés és sárgaság ese* teiben a mindig enyhe hatású természetes „Fe­renc József" keserűvíz a hasi szervek funkcióit élénkebb tevékenységre serkenti. — Halálos fürdés. C z i n n e r László 20 éves szijgyártósegéd csütörtökön délután a tápéi vámháznál fürdés közben a Tiszába fulladt. Holttestét nem találták meg. * Kezdődő érelmeszesedésnél a természetes ».Fe­renc Józset" keserűvíz ugy az alhasi pangást, mint a renyhe emésztést megszünteti és a magas vérnyomást leszállítja. — Munkaközvetítés. Állást kaphat a Hatósági Munkaközvetítőben: tömegfőzésre szakácsnő, kon­fekciós felsőruhavarrónő állandó munkára, 2 fia­tal lakatos, bádogos, borbély, 2 koufekciós szabó vidékre, hölgyfodrász vidékre. 1 manfkűrözőnő vi­dékre, 2 bognár, 1 női kalapkészitő helyben, 1 fér­fi-női kalapos, 1 férfi kalapos és 1 női kalapdiszitő Győrbe. — Schuachnigg kancellár tiszteletére a Hun-» gáriában rendezett dinén a dessertekhez fel­szolgált gyümölcsöket Horváth József gyü­mölcskereskedő, Széchenyi-tér 2a„ szállította. — A Színházi Élet e heti sziáimában Hars»* nyi Zsolt ir méltatást a szegedi „Az ember tra­gédiája" szabadtéri előadásáról. E héten az Intern urbán rovatban Szeged városról is szó van. * Ha Budapest® utazik, első ntja tegyen a flS­nyesen átalakított és kibővített Hungária-fürdőbe (Budapest, VII., Dohámy-ucea 44.) menni. Itt má» reggel 3 órakor nyitnak és 1.40 pengő­ért nemcsak raegfftrödhet, hanem £61 meg is reggelizhet Emlnrálnak az osztrák nácik (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Mar­burgból jelentik: Marburgba ujabb 35 osztirák nemzeti szocialista emigráns érkezett. A jugo­szláv hatóságok szerint a közeli napokban ujabb osztrák emigráns-csoportok érkezése várható. utakról és emberekről, asszonyokról és be nem teljesedett vágyakról szóltak. Vadvirág csak nézte a barna legényt és gon­rfolatban egy volt vele. Poros utakat látott az el­beszélés nyomán, rajta embereket, amint céljuk felé tartanak. Szekerek zörgése és viháncoló csi­kók nyerítése lopakodott fülébe. Nagy házakat, cifra ruhás leányokat és asszonyokat látott maga előtt. Pattanásig feszült benne a vágy egy másik élet ufán és ugy érezte, hogy nem bírja sokáig az er­dőt. Szűkmarkú zsarnoknak gondolta, aki nem ad mást. csak magányt, mélységes csendet, madárdalt és páfrányt, a fák tövében. Pedig az élet más. ott, tul, a nagy hegyen. Ott nap van, ott fény van és ott bizonyára teljesednek a vágyak... Vén este lett mire ágyhoz nyúltak. Vadvirág nerm tudott aludni Nyugodtan volt. Folyton házakat, embereket látott maga előtt. Felkelt, óvatosan az apja ágyához lépett. Hall­gatta: aludt. Kinyitotta a konyhaajtót. Belépett. Ott aludt a barnahajú legény. Sokáig hallgatta an­nak egyenletes szuszogását. Gyertyáit gyújtott és a legényhez lépve annak arcát simogatta. A legény felébredt. Ijedten nézett a leányra, mint egy látomásra Már szólni is akart valamit, de Vadvirág megelőzte: — Hallgass, suttogta, mert most olyat fogsz hallani, mit még soha ... Ments meg gyilkosomtól, az erdőtől, mert megöl! bennem a szabadságot és vele együtt engem. Nekem pedig élnem kell! Én mást akarok ... mint ezt a magányos együttlétet apámmal... Mióta megláttam a várost sok éve, a hegytetőről, azóta nincs más kivánsácom, mint hogy ott éljek. Mert nem birom tovább az erdőt... érzem, ez a lombhullás, ez az erdőhalál most az én halálom is lesz... — Mit akarsz? — kérdezte a legény. — Azt hogy vigyél magaddal. És én ezért osz­tozom veled minden örömben és bánatban és ha ugy tetszik, asszonyod leszek Isten és ember előtt. Mert szeretem a szemed tekintetét és megbecsülöm két kezed munkáját — És apád?... — Apám 7... — kérdezte önmagát a leány — őt tovább fogom szeretni, mondta és az udvarra indult. * Hajnalodott, mikor a hegyoldalon leereszkedtek és kora reggel lett, mire a városba értek. A leány nézte a házakat, a komor nagy fala­kat és az embereket, akik egymásra nem figyel­ve siettek el mellettük. Figyelte a házakat és nem találta olyan szép­nek, mint fentről, a hegytetőről. Kormosak, pisz­kosak voltak azok és sár volt az uttestén. Egy ucca fordulónál koldus tartotta eléjük a kezét: — Könyörüljenek a szerencsétlenen — mondta. A leány a legénytől kérdezte: — Ki ez? — Koldus. Nvomorék. Nem tud dolgozni. Pénzt kér mástól. Ebből él. Járták az uccákat és egyszer csak nagy zajra lettek figyelmesek. Korcsmaajtó előtt két ember állt. Hangosan be­széltek: — ...még hogy az én asszonyom? — kérdezte az alacsonyabbik. <-» A tied hát a bestia, — ordította a másik =a ő lopta el az órámati Pista fiam látta is, amikor az udvaron kihúzta a lajbizsebemből. Mert iszik a piszok, pénz kell neki!... A tolvaj... — Tolvaj az a... ordította a kis ember és csiz­maszárához kapva, kést rántott onnan elő. Vadvirág elfordította a fejét. Nem akarta látni, mi fog történni. Iszonyú ordítást jajgatást hallott, csendőrért kiáltottak. Emberek futottak össze, csendőrök jötteik. A kis emberre bilincset tettek, a hosszabbik a földön maradt. Melléből vér szivárgott... De Vadvirág mindezt már nem látta, mert fut­va igyekezett vissza azon az utón, amelyen jött. Dél volt, mikor a hegytetőre ért. Fáradt volt. Zúgott a feje, szédült. Leült háttal a városnak. Pihent. Fejét a tenyerébe tette és könnyet hul­latott a sárga avarra... Aztán felállt, égre tárta két kezét és a völgy­nek indulva kiáltotta: — Erdő, fák, ti vagytok a Jósági..* Óvatosan közeledett a lakásuk felé. Apja a ház előtt ült. Fejét könvökére támasz­totta és maga elé nézett. Mellette koszom hevert Cserfa-áffból.... Vadvirág a keresztre nézett Ott volt a régi, száraz koszorú. Az apja háta mö^é állt. Keble hullámzott mint az erdő, vihar idején. Torkát a bánat fojtogatta és örömkönny ült az arcán. — Apám, élek!... kiáltotta 'és átkarolva az öreg Berec nyakát, melléje borult — Vadvirág... én leányom, visszajöttél? — kérdezte megindult hangon és magához ölelte a zakocó leúaxt _

Next

/
Oldalképek
Tartalom